Misivel és Emmával felmegyünk a Szigetorrba, ami olyan, mintha a Balcsin azt mondanám, hogy lementünk a strandra. Misi tizenegy éves, komoly férfiember, beszélgetünk a női segg morfológiájáról, ha viszont adódik egy kisautó, akkor leguggol, és brrrr-brrrr, és dzsú és dzsá és dájng. Most épp kőműves akar lenni, mert oda nem kell felvételizni. Emma pedig… hát Emma pedig Emma.
            Az egész úgy kezdődik, hogy amikor már éppen elindultunk, Emma kitalálja, hogy mégsem ebben a fürdőrhájában jön, hanem a másikban, mert az jobban illik a rózsaszín papucsához. De Emmácska, hát rózsaszín fürdőruha van rajtad és rózsaszín papucs, mi a baj? Csípőre teszi a kezét, és szánakozva néz rám. Hát nem látod, hogy ezen nincsen fodor?! És mutatja a papucsát, hogy azon meg van. Fordort a fodorhoz, ez kikezdhetetlen, Misivel egymásra nézünk, sóhajtunk, és magadjuk magunkat. Tíz perc múlva Emmácska kilibben, illetve először csak titokzatos mosollyal kiles az ajtórésen, aztán ünneppélyesen előlejt. Csíkos pamutharisnya van rajta, kordbársony szoknya és lazán kötött pulóver. Misivel ordítva kapun a homlokunkhoz. Negyven fok van Emmácska! Negyven fok!!! És megyünk a strandra!!!!!
           Minden könyörgés hasztalan. Arra hajlandó maximum, hogy oké, leveszi a harisnyát, na jó, ha akarjátok, leveszem a harisnáyt, de akkor végig 
           HISZTIZNI FOGOK!!!
           És már hisztizik is. A hangja nagyjából egy lendkerekes autó, egy légósziréna és a bal lator ordításának keveréke. Misivel egy darabig befogjuk a fülünket, aztán futólépésre váltunk. Erre Emmácska megáll az út közepén, onnan ordítja.
           Most akkor el fogok veszni!!! Az neked jó lesz, ha el fogok veszni??!!
           Ott áll, potyognak a szeméből a könnyek.
           Ölbe veszem, nyugtatgatom a pici, hüppögő, csupanyál nősténykét.
           Megegyezünk, hogy leveszi a téli harisnyát, a téli szoknyát, visszaveszi az előző fürdőruhát, de a pulóvert magán hagyhatja. Ez egy korrekt üzlet, mindenki megnyugszik.
           Kézenfogva, angyali harmóniában sétálunk egészen a vízpartig, ahol viszont Emmának eszébe jut, hogy otthon felejtette az úszógumiját. 
           Ugyan már, Emmácska, hát minek az neked? Hogy úszógumi nélkül ő nem, én úszógumi nélkül nem tudok semmit csinálni! Nem is akarok semmit csinálni, itt fogok állni, és addig hisztizek, HISZTIZEK, ameddig ide nem hozod nekem az úszógumimat!
            Misi ebben a pillanatban felordít, vérben forgó szemmel rohan Emma felé, az utolsó pillanatban lefogom. Hát, ne, hát ne hülyéskedj, hát ez a kishúgod, meg tudod, milyen…!
            De hogy értsem meg, ő ezt nem bírja, ő ezt a hisztit egyáltalán nem képes elviselni, neki erre a hisztire itt a tarkójában elkezdődik valami bizsergés, és érzi, hogy nem bír magával, ha neki egyszer ilyen nője lesz, aki elkezd hisztizni, hát szó nélkül agyoncsapja!
            AGYONCSAPLAK, EMMÁCSKA, NEM ÉRDEKEL, HOGY A KISHÚGOM VAGY!!!
            Erre már én is ordítok, hogy hogy képzeli, meg hogy azonnal hagyja abba, és közben érzem, ahogy a tekintetek szépen ránk fókuszálnak, a békés strand egyszerre felbolydul, a szunyókálók felriadnak, a homokvárépítők kezéből kihull a lapát, istenem, mennyire ismerem ezt, amikor a Kretén család ordibál, hisztiző gyerekek, akarnok kislány, fékezhetetlen kiskamasz, a félrészeg, agresszív apuka hajkurássza őket husánggal a fűzfák között, anyu pedig válni akar.
           Misit betuszkolom valahogy a vízbe, Emmácsát megint ölbe veszem, vakargatni kezdem a hátát. Van a hátán neki valami kapcsolóféle, fene tudja, hogy működik, de a hátvakarás a hiszti legbiztosabb ellenszere. Fülét-farkát elereszti, szinte lóg a karomban, és boldogan szuszog. Szépen leeresztem a homokba, elkezdek kagylókat gyűjteni neki.
          - Játsszuk azt, papa, hogy te vagy az oroszlán, én meg a sivatag hercegnője.
          - Oké, kisszivem, játsszuk. Mit kell tennem?
          - Ordíts!
         Ordítok. Mérgesen néz rám.
         - Ez nem jó, hangosabban!
         - De hát Emácska, nem lehet, hát nézd meg, a nénik meg a bácsik…
- Na jó, de akkor HISZTIZNIFOGOK!!!!

Péterfy Gergely