Ismerek egy költőt

2008. április 3. - John Batki

2008. április 3.

hozzászólás (0)

Ismerek egy költőt, Robert Grenier a neve és Californiában él, San Franciscótól kicsit északra egy kisvárosban. A hatvanas évek óta figyelem állandóan újszerű, és állandóan átalakuló életművét. Mondhatnám, hogy mint ‘minimalista’ indult, rövid sorokkal és tömör kis versekkel, folytatván azokat az ‘irányzatokat’(?) amelyeket Emily Dickinson, Gertrude Stein, William Carlos Williams, Ezra Pound, Charles Olson és Robert Creeley neveivel jelezhetnénk. Vagy inkább talaj lenne ez a költői háttér, humusz, amiből Grenier életműve serkent?

A hatvanas és hetvenes években Grenier versei az akkori technológia legfejletteb írószerén, az IBM Selectric írógépen keresztül érték el az olvasót. A SENTENCES (1977) 500 kartonkártyára írt versből áll, legtöbbje néhány soros, egyesek csak egynéhány szó. A művek töredékszerűsége ellentétben áll a kártyák ‘befejezettségével’ és tisztaságával. Idézek egyet teljes egészében:

late July

Megtévesztően könnyű a fordítás (“késő július”).Nem fecsegő költő, de elgondolkoztató. Kora áprilisban is lehet késő júliusra gondolni, amikor a nyár legelőrehaladottabb talán, késő július a nyár mélye, maga a mély nyár. Nem kell, nem is lehet ezt a ‘verset’ magyarázni, habár hasonló hangnemet üt, mint például Emily Dickinson egyik kezdősora,

Further in Summer than the Birds

(távolabb - vagy mélyebben - a nyárba/benn a nyár mélyében, mint a madarak). Mindenesetre marad a kérdés Grenier ‘kétszavasával’ kapcsolatban: elolvasván a két szóból álló verset, sokfélét gondolhatunk, mindenkinek van valami saját asszociációja a késő júliusról - de mit is akar ezzel a két szóval mondani a költő? Szerintem itt nem annyira a Miről, hanem inkább a HOGYANról van szó. (Pontosan két szó.) Az olvasás hogyanjáról, majd pedig a nyelv (költői) használatának (egyik) hogyanjáról.

Érdemes követni Grenier életművét, amely (külső) formájában az IBM Selectric írógép ‘high tech’ betűvetéséből 1989-ben átváltott egy egészen egyedi, radikálisan ‘low tech’ kivitelezésre. Tudniillik azóta a versek kisméretű, vonalazatlan keménykötésű rajzfüzetekbe/könyvekbe íródnak, vagyis betűről betűre rajzolódnak, filctollal, fekete, vörös, kék és zöld színekben. Most már nem csak versekről van szó, hanem Rajz(olt) Versekről (Drawing Poems).

Mindegyik Rajz Vers ‘négysoros’(akárcsak Dickinson versei), és a könyv két oldalát foglalja el, úgy hogy a két lap közös határvidékén, félúton a versben egy (virtuális) vízszintes vonal keletkezik, ami árnyékvonalként látható a Rajz Versről készült fotón. Mert mindegyik négysoros le van fényképezve, és eddig nem mint könyv, hanem Gicle (korábban Iris) nyomat alakjában kerül kiállításra. Hat darab már Budapesten is be volt mutatva 2003 szeptemberében a 2B Galeriában. Egy nagy csoport új mű az idén Manchesterben lesz bemutatva - késő július folyamán…Late July.

Grenier Rajz Versei bizonyos fokig “működnek” a nyelven kívül is, tehát a nem angol nyelvű közönség számára is mondanak valamit. Sőt, az olvashatóság nehézségei miatt - a betűk bogarasan sajátos ‘elrajzoltságai’ folytán - ugyanez áll a legtöbb angolul olvasó és beszélő számára is. Hiszen jómagam is csak nagy nehézséggel tudom kisilabizálni az egyes betűket, szavakat, percekig tarthat egy szó, egy sor ‘meglátása’ - és több percig tart egy egész Rajz Vers ‘elolvasása’ - ha ez egyáltalán sikerül az első próbálkozásra. Néha az is megtörténhet, hogy mire ‘meglátom’ a második sor négybetűs szavát, elfelejtem az első sor tartalmát. A verébfej méretű betűket krikszkrakszosan, amolyan ‘kései Klee-rajzok vonalvezetésével’ veti a papírra, gyorsuló-lelassuló, néha megfontolt, néha vagdalkozó mozdulatokkal. A vékony vonalak ide-oda vonaglanak, részben átfedik, keresztezik is egymást - úgy, hogy a négy szín segítségünkre jön a betűk értelmezésében, miután egy-egy sor általában más-más színben pompázik. Nagyritkán két szín látható egy sorban, hogy elválasszon két szót.

A Rajz Versek ‘tartalmáról’ csak annyit, hogy ezek a művek mind szabadtéri születésűek. A szabad tér szülöttei; az utolsó megmaradt – vagy felfedezhető - földi szabadság(ok) védelmezői, állítói. – Grenier nem mondható semmilyen költői ‘iskola’ vagy csoportulás tagjának, mégis néha az úgynevezett ‘Language Poets’ irányzattal kapcsolatban említik nevét, talán mert művei szintén ‘megkérdőjelezik’ magát a nyelvet. De ezt más módon, más célból és más eredménnyel érik el mint azok, akik ‘Language Poets’-nek mondják magukat, vagy akiket annak hívnak.

Grenier művei nem a nyelv dekonstrukciójáról szólnak, még csak nem is a nyelv újjáépítéséről. Grenier rajzolt versei az idő és a figyelem összjátékát célozzák meg, új értéket teremtve és létfilozófiát gyakorolva. (Nem hiába volt Heidegger olyan befolyással Grenier-re ‘német szakos’ egyetemi tanulóévei alatt.) Röviden: visszavezetve a figyelmet a betű és a szó jel és jelképen túli képszerűségére/színezetére, - a betű, és rajta keresztül a világ dolgai elképzelésére. Grenier az Új Lassúság prófétája és gyakornoka. – És csodák-csodája: elérhető az Új Gyorsaság vidékein is, mégpedig a következő címen: jacketmagazin.

A fenti címen található egy 122-oldalas levelezés/párbeszéd Grenier és a ‘Language Poetry’ mandarinja, a nemrégen Kínában járt és újonnan amerikai-kínai költészeti közreműködést szervező Charles Bernstein között. Türelmes olvasó! Érdemes angolul megtanulni, azután ‘Grenier-ül’ olvasni! Ízelítőnek itt mellékelek egy Robert Grenier Rajz Verset.