hirdetés

Itt vagyunk, együtt vagyunk

2017. július 13. - Hajdúböszörményi Írótábor

A folyamatosan romló idő megtizedeli az erre nem épp felkészült hallgatóságot, de tizenegykor újra teltház van a díszteremben, ahol Bezerédi Zoltán zseniális előadását hallgatjuk meg Esterházy Péter emlékére. – A Hajdúböszörményi Írótáborból Weeber Luca Borbála jelentkezik.

hirdetés

Ha az ember sajnálja alvásra pazarolni az idejét, akkor a hét közepén már szembesülnie kell a következményekkel. Az alig három óra alvás után a napom kissé nehézkesen indul: gyors hajmosás, fél kakaós csiga, a kávéerősséget szabályozó gomb hisztérikus nyomogatása az automatán – majd a megfelelő koffeinmennyiség bevitele után már összeszedettebben (ha ugyan erre az állapotra lehet használni ezt a szót) ülök be az íróiskolára.

Ma én is terítékre kerülök, a másfél óra hamar eltelik. Színjátszás szeminárium következik, ahol a már előző nap kiválasztott Shakespeare-szonetteket olvassuk és értelmezzük. Ebéd után bolt, majd a két óra szabad programot végigműhelyezzük, rengeteg hasznos tanácsot kapok – amiért utólag is hálás köszönet Magolcsay Nagy Gáboréknak.

Újabb kávé, sorbaállás nyomtatásért, íróiskola, vacsora, aztán az első hivatalos esti program egy dupla könyvbemutató, ahol Bene Zoltán és Korpa Tamás köteteivel ismerkedünk meg, utóbbival már csak címe miatt (Inszomnia) is nagyon tudok azonosulni. Bene Zoli Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai című kötetét Ványai Anita mutatja be, jól sül el a betyárkodásuk. A szünet alatt mindenki hazarohan hosszú nadrágért, pulcsiért, kabátért.

Ezután a Másik oldal zenél nekünk, akik kortárs költők verseit zenésítik meg rendszerint, majd Gerendás Péterék triója következik. Gerendás Péter egész családja a zenével foglalkozik, ide is az egyik fiát, Rubent hozza magával, aki basszusgitáron játszik. A harmadik hangszer a dob, amin Fazekas Tamás játszik. Amikor csak a plakáton láttam a nevét, egy középkorú, zeneszerető emberre gondoltam, viszont nagyon pozitívan csalódtam. Fazekas Tamás egy tizenhat éves dobot tanuló diák, aki nagyon tehetségesen és ügyesen kísérte a nagynevű zenésztársait. Öröm belegondolni, hogy Gerendásék ennyi időt és energiát fordítanak a fiatalabb tehetségekre is, a fiatalokkal való munkára. Pont úgy, ahogy ez az írótábor is.

Itt vagyunk, együtt vagyunk az ország minden részéről, sőt a határon túlról is. Sok társammal tavaly találkoztam utoljára. De mégis, mintha tegnap lett volna. Ugyanott folytatjuk, ahol egykor abbahagytuk. Jó itt. Mindig jó. A folyamatosan romló idő megtizedeli az erre nem épp felkészült hallgatóságot, de tizenegykor újra teltház van a díszteremben, ahol Bezerédi Zoltán zseniális előadását hallgatjuk meg Esterházy Péter emlékére.

Éjjel persze megint a kinti padokon találjuk magunkat, paplanokba csavarva beszélgetünk irodalomról, vallásról, feminizmusról, én pedig három körül ráébredek, hogy most sem fogok többet aludni – de ezt majd ráérek megbánni reggel.

Weeber Luca Borbála

Hajdúböszörményi Írótábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.