hirdetés

Kaptárok

2017. szeptember 10. - Art Capital

Tim Eitel nagyméretű képe (Nyitás, a nagyteremben, ahová tegnap este betoppantam) talán-talán remekmű. Iskoláscsoportot ábrázol (összesen tizenhárom alakot), egy múzeumi tér kör alakú pamlagján tanyáznak. – Lanczkor Gábor első bejegyzése a szentendrei Art Capital fesztiválról.

hirdetés

Szentendrére utaztunk a családdal egy nemzetközi képzőművészeti fesztiválra.

Rögtön az első estén kiállításmegnyitó a MűvészetMalom tágas udvarán. Az épület északi szárnyának magas vakablakaiban fecskefészkek; mindegyik a vakablak északi sarkában. Keresem a fecskéket az alkonyi égen; egyet meglátok a magasban, de rögtön rájövök, hogy denevér.

A megnyitó végeztével megindul a tömeg a kiállítótermekbe. Belépek az első terembe, egy-egy pillantás két nagy táblaképre, aztán távozom.

Holdfénytől nem ég le a bőr; de. Nem, álmodban se.

Az egyik lányom a főtt tojásból csak a fehérjét szereti, a másik csak a sárgáját.

Másnap délelőtt vissza a tegnap megnyílt kiállításra, immár egyedül. Néptelen kiállítótermek. Tim Eitel nagyméretű képe (Nyitás, a nagyteremben, ahová tegnap este betoppantam) talán-talán remekmű. Iskoláscsoportot ábrázol (összesen tizenhárom alakot), egy múzeumi tér kör alakú pamlagján tanyáznak. Fehér ingek, kigombolt fekete köpenyek, fekete hátizsákok; fiúk és lányok vegyesen, de több a fiú. Szemközt a falon arasznyi szélességű fehér csík fut le a talajig, mely fehér, mint az ingjeik – fehérség, ami még épp nem vakít. Van, aki oda se néz; félrenéz, vagy az öklét tanulmányozza. Ez utóbbi az egyik alak a képen, akinek nem fekete a hátizsákja (rózsaszínes). A másikuk, egy lány, távolabb áll a csoporttól – lovaglócsizmát visel, a kezében lovaglóostor. The horse is the white of the eyes (and dark within). Talán ő a tanítónő. A vászon szélén, felül jobboldalt körkörös törésvonalak látszanak (lehet, hogy megsérült a kép), mindenesetre pont akkora felületen, mint egy koponya. Ez az egyetlen terem a kiállításon, ahol van pad.

Fotók: Deim Balázs

Az emeleten egy hosszúkás és alacsony mennyezetű teremben Jake & Dinos Chapman munkája: Egy napon többé nem szeretnek majd (Egy lovag portréja). Lee tábornok. Kossuth Lajosba oltott Avram Iancu. Nem: korábbi századok vitéz embere, rizsporos parókában. Korabeli modorban ábrázolva, majdnem: arcizmai átütnek a bőrén, véresen, vagyis majdhogynem didaktikusan. A keze szép, finom. A keretezetlen vászon réginek tetszik, rojtos a széle. Kitüntetés függ az ábrázolt alak mellvértjére szúrva. Iron Man with pierced nipple.


Másodvirágzó borostyánlomb körül óriási méhraj zümmög. Mintha őket figyelné a kisujjnyi gyík is lejjebb a kőfalon. Hirtelen eltűnik a fényeszöld levelek alatt.

Egy utcával feljebb egy csomó szürke kaptárt látok egy udvaron.

Lanczkor Gábor

 


Art Capital

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.