A SPAR-ban a kasszánál. Előttem egy öregember meginog, és csaknem rázuhan a pénztárosnőre. A fiatal nő villámgyorsan kiugrik a kasszából, az öregember homloka a pultra koppan, fél centire a pénztárgép kiálló fiókjától. Döbbenten megkérdeztem tőle, miért nem fogta föl az öreget. Azt hittem, meghal! – válaszolja.

     Vásáry Tamás a Karnevál kapcsán elmondja, hogy Schumann felismerte a benne lakozó szilaj, megfékezhetetlen lényt szemben a szelíd, álmodozó, melankolikussal, s az elsőt Florestánnak, a másodikat Eusebiusnak nevezte. (Blake már említett rajzai a spirituális látogatókról) A sokszoros hasadás. Pessoa. A Karnevál-zenében a két én párbeszéde. A kettőjük közötti feszültség levezetésére szolgáló, gyógyító zene. Afgán testünk egy lélekvesztőn az olasz partok felé sodródva. Das Leib (a lelkünket melengető lajbi), die Körper (a testünk). „Van égi test, és van földi test”. A test és a hús magyarul, mint a spanyol misztikusoknál (el cuerpo, la carne), a görög szoma és szarx. Nádas testképzete klinikai halála idején. Beney Zsuzsa érzékelése, aki távolodóban vizsgálóasztalon fekvő testétől fekete, rajzszögnyi tömörségnek látja az anyagot. Testünk, mint eltakarítandó matéria. Anyám 1994-ben 17 napon át meztelenül egy lepedő alatt az intenzív osztályon, miközben a balkáni háború hírei ömlenek a rádióból az éppen ügyeletes nővér unalmának elűzésére. Az öngyilkos teste, mint nehezék, elpusztítandó célpont; a sebész számára a tevékenység terepe, vág, varr, hűt és ecsetel. A szerető számára a másik a gyönyör edénye, eszköze; a szerelmesnek lélek megvilágította anyag. A szülő nő teste, a puszta héj, lefejtik az újszülöttről. A buszon és villamoson szimatoló orrok a pelyhes gyerekfejeken, bőrük növényi hamvassága. Húsnők félig becsomagolva az utcán és közlekedési eszközökön. A londoni metróban egy férfi miniszoknyás szomszédnője rugalmasan ringatózó combjába harap. Egy nő test-térképének plakátja nemrég, combot, fart, hátat, és karajt mutató nyilak. Sebestyén nyilai. Kolbe atya marhakampón elvérző élete. Marhák mártíruma a marhakampón. Pasolini vágóhíd képsora.

     A szülések után harmadikként végignézni egy normális szülést és egy császárműtétet. Riport az És-be. A műtét alatt kiemelt újszülött megpillantásakor a sebész (mint mindannyiunk) szeme bepárásodik. A normál szülésnél, rémületemre, hidegség bennem a szülőnő iránt, hisztériája taszít. Pánikba esik, elzavarja az orvost, majd fájdalma növekedtével esedezve kéri, jöjjön vissza. Kullogok a szülész után, hogy visszajöjjön. Küldöncként járok köztük, tárgynak nézem a szülő nő kiszolgáltatott, csupa májfolt testét. Csak mert nem én fekszem ott? (A magas rangú spanyol állami hivatalnok. Ramón története a nyolcvanas években. Meséli, hogy Közép-Afrika egyik településének piacán csak bőrrel együtt árusíthatnak húst, nehogy emberhúst adjanak el. Rasszistának érzem a történetet – ahogyan biztosan az is. Borzasztó elszólásom, Ramón helyett: jamón (sonka) szólítom meg anekdotája után, és kis híja, hogy el nem nevetem magamat otromba elszólásom miatt.. Ártatlannak tűnő nyelvi fordulatok: úgy állt ott, mintha karót nyelt volna. Kiabál, mintha a bőrét nyúznák. Mert karóba húztak, kerékbe törtek, lenyúzták a másik ember bőrét. A test és a nemiség megvetése, mint a teremtés megvetése. Misztika és érosz: „Segít megtapasztalni az isteni életet magunkban és másokban, sőt az egész teremtésben is.” Lásd továbbá: Emily Dickinson levele: a testi szerelem ’megváltás’ jellegéről. Ugyanez Anselm Grűn és Gerhardt Riedl könyvében: „Ha erotikus úton járunk minden intenzív tapasztalatban megérezhetjük Istent”. Közhelyszerű jellege miatt nem felfoghatóan a többnyire háborús beszámolókban előforduló reveláció: „végül is csak anya szülte őket (azaz az ellenséget) is”. Az Árvácska-történet, és a regényből készült film. A kislány meztelensége a dinnyeföldön. Megtorlásként: a gyerektenyérbe helyezett parázs (a bőrébe égetett szám), a gyerek rabszolgalétének bőrébe égetése. Balassa esszéje az Árvácskáról. - Rémálmok, ezzel fogom zárni az esszét. A meztelen a király típusú álmok. Amikor egy számunkra félelmetes személy álmunkban törpévé válik – és nevetünk rajta és önmagunkon is.