Tegnap leszúrt a főnököm a naplóírás miatt. Szerinte nem vagyok elég lojális a céghez, különben is írhatnék valamit róla. Bosszúból egy sor dolgot direkt munkaidőben intéztem el. Kértem egy szabadnapot is, hogy jövő hét péntekre szervezhessek egy író-olvasó találkozót Mezőtúron. Remélem sem a főnököm, sem az APEH nem olvassa ezt az oldalt! Vissza, vissza a munkához, naplót írok!

 

Megpróbálom titokban tartani Nitta ajándékait csütörtökig. Nem nagy sikerrel, mert tegnap egy könyvesboltban nézelődve addig nézett csillogó szemmel egy Frida Kahlo kötetet, amíg természetesen megvettem neki. Nitta is fest, ám most titkolt alkotási árapályban van. Szerencsére nem minden ajándékot most intézek a héten, de az ajándékok csomagolása elég izgalmas feladat lesz a naplóval. Tegnap este, amikor hazajöttünk, egy karton ásványvíz várt az ajtóban, ami azért mégsem egy lófej az ágyunkban, ergo nem neheztel rám Lacibá!  

     Az Artpoolba kellene mennem, hogy egy DNS nevű avantgárd folyóirat pesti lapszámbemutatóját megszervezzük. A kezdeti tapogatózás már megtörtént és megígértem, hogy viszek fel pár számot. Nálam az un. „Párna szám”, ahol a borító egy kispárna valódi tollal - szedegettem is, mikor kibontottam a lapot, belül pedig egy dupla gerinccel ellátott fekete 90 gr. műnyomó papírra fehérrel írt szöveg, minőségi szerkesztéssel! Külsejében és belbecsben is impozáns lap. A könyvhét kapcsán jártak már Pesten, akkor az Újnautilus szervezett egy bemutatót. Én inkább a rájuk hatással lévő szellemi irányzatokra, művészi világértelmezésre lennék kíváncsi. A bemutatón láttam a Táska számot, és egy fantasztikus Doboz-t is, amiben kártyaszerűen voltak a lapok, amely az összefűzés hiányával állandó újraértelmezési dimenziókat nyit meg az olvasó előtt. Innen már csak egy ugrás, mert az elmúlt idők leginkább inspiráló kiállítását pár hete szervezte az Artpool BLINK néven. A kiállítás címadó munkája megtalálható a youtube-on. Galántai György és felesége Juli rengeteget dolgoznak és világszínvonalú kiállításokat hoznak Pestre, azonban van egy hibájuk: harminc évvel megelőzik a korukat. A Szépművészeti Múzeumban márciustól júniusig volt a Parabélyeg kiállítás, ami felért a Monet kiállítással, csak ez előre tekint az időben. Száz év múlva tízezrek nézik meg a művészbélyeg kiállítást, talán.   

     A könyvtárajánló második fordulójában az Andrássy úton lévő VI/1 Szabó Ervin Fiókkönyvtárról írok. Hétfő-szerda-péntek 13-19-ig! Három profi könyvtárossal, nagy és friss kortárs irodalmi állománnyal, nagyon jó párja a közelben lévő Írók boltjának. Számomra ez a város közepe az Artpool-lal bezárólag, ami a Liszt Ferenc téren van. Szeretek ide érkezni és innen kiindulva kalandozni a városban. A térről eljuthatunk a (k)irály utcába amely tele van új galériákkal, mint a profi Inda Galéria, vagy a boulevardésbrezsnyev (BB), amely nevében is impresszív. A BB-ben most Hafner Móni szobrász kiállítása látható, Magángyűjtemény címen. Mára milliókért kapható géniuszok műveinek értelmezése, amit Móni készített, akit érdekel, nézze meg és kérdezze Olaszországról, aki arra jár!   

     A VI/1 könyvárra visszatérve nagyon jó a verses gyűjteményük, ami hetente bővül. A székek és fotelek kényelmesek, sajna ez Zuglóban nem így van. Egyetlen veszélyes pont a könyvtároló szekrények fordított L alakú megoldása, ahol annyiszor vertem már be a fejem.           

     Munkák előttem és mögöttem, egy nagy interjúnak kellene készülnie Lackfi Jánossal a múlt hétvégi Pázmányos versíró konferenciáról. Persze ő is elcsúszik néha időben, a mi beszélgetésünk szintén.

     A nagy munkára kicsit sakkozom a hvg-n. Most beszélgettem valakivel egy parti után, megnéztem, kiderült a statisztikám alapján, hogy már két éve játszom és több mint hatszáz parti van mögöttem. Egy bizonyos M. D. francia-amerikai művésszel együtt szeretünk sakkozni, én is ellennék vele évekig. Ő Buenos Airesben évekig csak a játéknak élt, és közben gondolkozott. A nappalinkban van egy méterszer méteres táblám, ami üresen áll. Imádom nézegetni, partikat felrakni és állásokat elemezni. Amikor egyszer majd értek is a sakkhoz, szívesen írók róla esszéket és novellákat! Egy-egy szép, klasszis partinál nem sok izgalmasabb dolog van a földön. A mostani világbajnokságon egy magyar is szerepelt, Lékó Péter: ha az első körökben figyelmesebb, akkor nem negyedik lesz. Pár év múlva, ha megnyugszik és jobban figyel, lehet világbajnok! Jót tenne a szellemi életünknek! Most azonban - jogosan - egy indiai, bizonyos Viswanathan Anand lett a bajnok, gyönyörű támadó játékkal, aminek izgalmait esténként a közvetítés alatt csak Zweig sakknovellájához tudnám hasonlítani. Aprócska baj, hogy a sakkot sehogy nem tudják közvetíteni, mert közben ki lehet olvasni egy novelláskötetet, és ezt a zseniális időtlenséget a tv előtt kevesen bírják! Az idő pedig pont olyan fontos, mint a játék. A mostani világbajnokság Mexikóban olyan volt, mint Az eltűnt idő nyomában, zseniális és letehetetlen. Az viszont biztos, hogy hosszú ideig tart elolvasni és nem árt hozzá franciául tudni. Persze azért érdemes lenne franciául tudni, hogy eredetiben olvassak Proustot. Addig pedig szervezek egy magyar művészeti sakk- kártyabajnokságot! Elhívnám Ottlik Géza szellemét bridzselni. Ottlik angolul írt egy bridzskönyvet a téma másik híres szakértőjével, Hugh Kelsey-vel közösen, amelyet az egyik legnehezebb, egyben legjobb bridzskönyvének tartanak ma is a világon. Címe: A pakli szemével.

 

Tavasszal tehát első magyar Művész sakk és kártyabajnokság! Akit érdekel, írjon!