hirdetés

Márton László focit néz

2018. július 11. - Szekszárdi Magasiskola

Az ember az egyik pillanatban teljesen reményvesztett amatőrnek érzi magát, aki biztos abban, hogy semmi keresnivalója az irodalom közegében, mert hiányos a tudása és az olvasottsága, és nem is érti, hogyan vette a bátorságot – A héten a Szekszárdi Magasiskola ír netnaplót. Harmadikként Győrfi Viktória.

hirdetés

Naplót kell írni, Kukorelly is megmondta, gyakran ismételgeti, ezt a mondatot három éve írtam le először. A tábor elején is leírom, ez nem javaslat, nem is Kukorelly mondta, hanem Liebhauser János. Ma én vagyok a soros. Eltelt a szerda, a Szekszárdi Bormúzeum tetőteraszán ülünk a leander mellett egy körasztalnál. Gara Bori, Nagy Izabella, Rigó Kata és én, később Vonnák Dia is csatlakozik. Ez már a vacsora utáni rész, elmúlt a nap, az a szó jut eszembe, hogy nyugalmas. A lányokkal az, a napi szellemi igénybevétel, a folyamatos figyelés, jegyzetelés, szövegelemzés és előadás után. Lesz cinca, mondta Márton László, mikor elkezdődött a műhelymunka, átlagban napi három szövegre van időnk. A szövegekkel való munka előtt az E/1 vagy E/3 narráció előnyeit és hátrányait elemzi. Olyan, mint a marketingben a Swot-analízis, nem értem, miért pont ez jut eszembe. Előadás közben könyvekre hivatkozik, részleteket idéz, összehasonlít, hősök neveit említi, a tudása zavarba ejtő.

Márton László foglalkozást vezet

A nap másik témája a névadás: hogyan nevezzük el a szereplőinket, egyáltalán mikor kell ez, mikor nem; a nevek egy érzelmi erőteret hoznak létre, mondja Márton. A rövid szövegeknél ez kevésbé szükségszerű, folytatja, egyébként pedig a nevek a szöveg tónusát is meghatározzák. A névből lehet következtetni a szereplő származására is, elárulja továbbá, mennyire vegyük komolyan őt. Én még soha egyetlen hősömet sem tudtam elnevezni. Könnyebb valakit elhinni, akinek van neve - ez is elhangzik. Győrffy Ákos egyetért, ő kevesebbet beszél, kevés az a szünet, amibe belebeszélhetne. A ma délelőtti műhelymunkába Szolláth Dávid, Kukorelly Endre és Totth Benedek is bekapcsolódik, az ő javaslataikat és meglátásaikat is lejegyzetelhetjük. A szövegek rövidek, mégis azonnali példával szolgálnak a névadás szükségességére, így igazolva vissza helyben a Márton által említetteket.

Kukorelly Endre és Totth Benedek

Ebéd után a Tolna TV készít interjút, vagyis csak szeretne, ha lenne valaki a hallgatók közül, aki önként vállalná a szereplést. Nincs. Mindenkinek van ötlete arra vonatkozóan, kinek állna jól ez a szerep – a Mészöly-ház kertjében vitatkozunk erről. Végül Vonnák Dia vállalja a feladatot, mindenkinek az a véleménye, hogy az ő intellektusa és beszédkészsége illik leginkább a szituációhoz.

Amikor reggel megnéztem a telefonom időjárás-applikációját, a nap második felére felhőkből kicsapó villámokat és esőcsíkokat jelzett ötven százalékos valószínűséggel. A délutáni műhelymunka alatt annyi eső esik, hogy a Séd, amely addig egy kiszáradt érfolyás benyomását keltette, délután hömpölyögve és sárszínűen zubog le. Ezt a műhelymunka szünetében látjuk Gara Borival, a kis híd alatti lépcsőkön állva. Pócs Margit kalácsot és sütőtök-, illetve meggylekvárt készít ki nekünk a tornácon lévő kisasztalra, saját készítésű és bió, mondja. Sosem ettem még sütőtök-lekvárt, meglepően finom.

A Szörényi Lászlóról készült portréfilm vetítése után Dicső Zsolt beszélget Kukorelly Endrével, aki azt mondja, igazán csak egy kisgyerek lehet autentikus, mert őt még nem rontotta el a társadalom. A gyerek három éves koráig antropológiailag egy kreativitás-bomba, akiből ezt a szocializáció kiöli majd. Pedig autentikusan kellene írni, csak úgy lenne érdemes, még akkor is erre kellene törekednünk, ha valójában „az írás egy megoldhatatlanság.”

Kukorelly Endre

Vacsora előtt Gaál-Nyeste Kata, Salka Zsuzsa, Aradi Gizi és Gara Bori társaságában arról beszélgetünk, hogy van egy folyamatos hullámzás a kedélyünkben. Az ember az egyik pillanatban teljesen reményvesztett amatőrnek érzi magát, aki biztos abban, hogy semmi keresnivalója az irodalom közegében, mert hiányos a tudása és az olvasottsága, és nem is érti, hogyan vette a bátorságot ahhoz, hogy bedugja a kislábujját azon az ajtón, amely az irodalomhoz vezető folyosó elején áll. Máskor reményteli, bizakodó, és elhatározza, hogy amint hazaért, heti három könyvet fog elolvasni, pótolja az összes lemaradását, és valóban elhiszi, hogy a szövegei javíthatók.

Győrffy Ákos és Márton László órát tart

Vacsora alatt a Horvátország-Anglia meccs megy a hatalmas kivetítőn, és Kukorelly megkér, hogy a mai naplóba mindenképpen foglaljam bele, hogy Márton László, akit még senki nem látott focit nézni, most ezt tette. Így hát beleírom.

Győrfi Viktória

Szekszárdi Magasiskola

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.