hirdetés

Második nap. „A kihagyás rontja a tehetséget.” /Márton László/ És ez jó.

2018. július 10. - Szekszárdi Magasiskola

Még később lesz egy másik lista, csupa idézet, amolyan gyűjtemény. Az írásról, a bármiről, a mindenféléről, amit valaki mondott valakinek, vagy csak címszavak, mert asszociálni is feladata a tanulni vágyó írónak. – A héten a Szekszárdi Magasiskola ír netnaplót. Másodikként Gaál-Nyeste Katalin.

hirdetés

Az írás tényleg azzal kezdődik, hogy olvasunk. Vagy hallgatunk. Mikor kire. Először válogatás nélkül, később jelentkezünk a Magasiskolába. Lesznek listáink, amelyen a „ha-majd-egyszer-lesz-időm-elolvasom”-ok vannak. Aztán füzetek, tele az íráshoz szükséges megtanulnivalókkal, a mostani keddről szólva például előtérben a szerző és a hős viszonya, meg hogy mi van akkor, ha ez a hős tárgy vagy állat, például egér vagy szamár, de lehet kevesebb lába is, és lehet csak átvitt értelemben állat, és mindennek lehetnek bizonyos típusai is, dicsekvő szimpatikus vagy bűnbánó ellenszenves, és nyugodtan bírálhatja a modern civilizációt is. Közben persze kiegészül a fenti lista, csupa önirónia, mennyi mindent nem tudunk még.

A Mészöly anyjáról készült festménnyel szemben ülve Totth Benedek szerint sem egyszerű felolvasni az otthon biztonságában készült bármit, ezen különösen nehezít, ha az üres székek megtelnek az előadókkal, úgymint (még egyszer) Totth Benedek, Szolláth Dávid (róla úgy terveztem, többet szeretnék még mondani, de nem biztos), Kukorelly Endre és Márjánovics Diána. Vagy ha az ember a magneoton fülű Móricz-ösztöndíjas Harag Anita után olvassa fel magát, és az Irodalmi Jelenben is publikáló Aradi Gizella Nincs semmi ikernovellája előtt közvetlenül. De az a nagy mázli, ha B. Magyar Csilla három, különböző stációban járó verse előtt, amelyek születéséről az alkotó annyit mondott, „jön, és ingyen van”. Mi pedig gondolkodás nélkül elhittük neki, és ez lett az aznapi műhelymunka kulcsmondata is. Szerintem mindenképp.

Nekem a legnehezebb dolgom mégis az írói eszmélkedésemet meghatározó könyvet is fordító Szolláth Dávid előtt volt. Rossz író vagyok, mert ilyet ki sem tudtam volna találni, hogy éppen itt és most. Ja, és ez az Ulysses.

Nagy Ágnes, Aradi Gizi, Szolláth Dávid, Kukorelly Endre, Forgács Péter

Még később lesz egy másik lista, csupa idézet, amolyan gyűjtemény. Az írásról, a bármiről, a mindenféléről, amit valaki mondott valakinek, vagy csak címszavak, mert asszociálni is feladata a tanulni vágyó írónak. Este beül megint a Pollack tervezte épületbe Pollackkal szembe; már nem jön zavarba, amikor az rákacsint, csak a levendulából szeretne egy egészen apró szálacskát, erre gondol, amikor leül, azután jegyzetel szorgosan, meg nevetgél, meg kérdez bőszen, kérdőjel nélkül is. És hallgat megint. Őket.

Totth Benedeket (harmadszor is, bár azt mondták a hozzáértők, ha egy szövegben háromszor szerepel egy szó, akkor valamelyiket ki kell húzni, de Benedek nem egy szó, hanem legalább ötvenszeres műfordító és kétkönyves író, második könyves parával, és nyolcadikos emlékekkel), aki az íróságról beszélt, meg az árnyoldalakról, és arról, hogy ő nem ment el írótáborba felolvasni, de így is megírt már két könyvet, mi pedig csak irigykedhettünk, de mégsem tettük, mert olyasmiket mondott, amiket jó volt hallani, mint például: „olyan intenzív olvasás, mint a fordítás nincs… Gyorsabban olvasok, mint fordítok”. Ugye, hogy nem lehet rá irigykedni, csak szeretni, és hazamenés után elolvasni a Holtversenyt és Az utolsó utáni háborút.

Üde hölgyek közt gyanús alakok – Totth, Forgács és egy Szolláth-arcél

Szkárosi Endre pedig műfajtiszta lett, ami szinte teljesen hihetetlen – Sós Dóra idézetekbe oltott kérdésekben derítette ki, mi is ez pontosan. Negyvenkét év válogatott alkotásai százhetven oldalon. Véletlenül nem jártam itt. Sorversek. A jelkomplex alkotások részei. Organikus avantgárd. Hogyan tudhatnám ezt most ide és így pontosan leírni? Kérdezzük meg Endrét olvasás után, válaszolni fog rá, performansz keretében, mint ahogyan arra is, mi a fónikus és nemfónikus között a különbség.

Az élet egy műalkotás – nem performansz, csak meleg van (Szkárosi Endre)

Konstruálni kell egy rendszert, amiben a cselekményt el lehet mondani. Győrffy Ákos. Reggelről. El kell dönteni, hol legyen az eleje, és végül azt is, mikor legyen a vége. Bormúzeum. Franciaország – Belgium, 1-0.

Gaál-Nyeste Katalin

Szekszárdi Magasiskola

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.