A szigligeti alkotóházban, JAK Táborban vagyok. Egyre jobban megkedvelem, már nem annyira hiányzik az egykori hajdani verzió. Itt több helyszín van: Cukrászda, Aranypatkó, Strand, Kert, Öreg Szem kocsmája.
A lepukkant kastélyban a tökkelütötten elavult szocreál felújítások és átalakítások nyomai igencsak szórakoztatóak, kedvesen babusgatják lelkem. Saját öko-szúnyogirtó rendszere van az alkotóháznak, mivel több száz fecske lakik a tetők alatt, és ezek egész nap ropogtatják a szúnyogokat, különösen alkonyatkor.
Sok az ismerős író, süt a nap, minden délben megfürdök a Balatonban és inkább a strandon barátkozom, a víz nem túl hideg, a sör, a lángos, és a sült hal is finom, így szinte az összes délelőtti és délutáni programot lekésem. Maradnak tehát az esti műsorok, a szlovén rock meg a magyar punk koncert, s a szerintem zseniális videofilm bemutató, amely egy teljesen új hangalámondásos vagy inkább halandzsa-alámondásos technikával készült. Jó benne a zene, a vágás,  és a szöveg. Rengeteg Toepler effektus! Zoli, a film készítője megint kitalált valami jót, teljesen beindulok a látványtól.
Reggelire felvágott, ebédre hekket eszem, vacsorára a barátnőmet... üdvözlöm az állomáson. Zsuzsának elment a hangja és kificamodott a bokája az előző esti Krétakör koncerten. Megérkezik és szinte azonnal lefekszik aludni. Hát akkor én mit tegyek? Nekem nagy kedvem van bulizni.

 Ó Ildi,
 ó Anett,
 ó Noémi, ó Niki,
 ó Emőke, ó Andi,
 ó Réka, ó Móni,
 köszönök mindent!
 
 Ó Olivér, ó Lajos,
 ó Ádám, ó Laci,
 ó Zsolt, ó Krisztián,
 Köszönöm a sok cigit,
 
 Ó Ildi,
 ó Anett,
 ó Noémi, ó Niki,
 ó Emőke, ó Andi,
 ó Réka, ó Móni,
 köszönöm a táncot!

Reggel haza kellene menni, délben már kirúgnak a kastélyból, de teszünk még egy kitérőt, Judit és András felvisznek magukhoz a Szent György hegyre. Akkora a kertjük, mint a Széchenyi Fürdő, csak éppen szőlőtőkék sorakoznak a medencék helyén. A nappaliban tévé,  pikk-pakk megnyerjük az olimpiát.
Ugye milyen izgalmas volt a vízilabda? Hát még az, ha itt alszunk a kisházikóban!
Egyetlen gondom, hogy nincs e-mail lehetőség, tehát ha nem ugrunk be Tapolcára, akkor nem lesz időben fent a napló. Ráadásul  Zsuzsának dolgoznia kell menni. Nem baj ne gatyázzunk! Süssünk inkább palacsintát! Minden meg fog oldódni.