Mint mindenki
2006. március 20. - Kozma György
És Kozmosz elhitte, hogy a „sérült belső gyerek” számára nem gyógyító a szex. Az érintés igen, ezt meg is kapta, főleg, amikor húszévesen disszidált és mivel a franciák nem állnak szóba idegenekkel, arab haverjaival mászkált egyetemista korában. A mecsetben a pótapai érintés garantált. Betért, muszlimnak számít. És azt is megtanulta (önsegítő csoportokban) hogy az önfegyelem szüli az öntiszteletet (és nem az extra örömhajhászás, amit csak lelkileg egészségeseknek szabad.)
- 2006. március 20.
Közmagyar Kozmoszgyúró nézi a napsütötte szemközti Rózsadombot.
Vasárnap jöttek haza a gyerekekkel Salgótarján melletti anyósától, ott tartják a lánya macskáját, mert Kozmosznak allergiája van tőle. A falusiak néznek magyar emtévét, sokan gratuláltak, mert szerepelt a Nagyvitában pont szombaton. Inkább hétvégén leviszi őket busszal, két-három óra. Kiolvasta a Nádas első kötetét. Kölcsön kapta, vissza is vitte az ismerősének.
Utoljára vagy húsz éve a Palatinuson találkoztak Nádassal személyesen. Egyszer voltak még tíz évvel korábban Kerényi Gráciával és Mészöllyel a Dobogókőn. Van pár közös barát, ismerős. Ahhoz képest, hogy Nádason kívül talán csak Közmagyar ír azonosnemű vágyakkal küzdő férfiakról (az ő, Kozmosz esetében persze a főhős, Nijinsky úgy dönt, hogy családapa lesz, bár ehhez misztikus segítséget kér és kap), szóval ahhoz képest csak irigykedhet. Nádast veszik, őt meg nem. Sőt nem is ismerik íróként. Igaz, ritkán ír, talán tízévente és a heteróba átmenő főhőse (aki persze önmaga, mint sok írónál a főhősök) nem népszerű. Csúnya szavakat sem használ, és nagyon tömören ír, erre még Kardos G. beszélte rá. A közhangulat és a közvélekedés fő irányával szemben áll tehát. A mai többség szerint ugyanis az önmegtartóztatás és a fegyelmezett, hűséges heteró monogámia hülyeség és gyávaság. Volt élettársa, Soma mindig figyelmezteti is erre. Kozmosz viszont úgy gondolja, az ő esetében ellenkezőleg: bátorság ez és okosság. Rájött, hogy nem meleg, vagy ahogy manapság kioktatják, már helyesebb mondani, Nádas is ezt használja: nem „buzi”. A Népszabóságban írt egy cikket január végén erről a két szóról, ott az ellencikkre már nem is válaszolhatott. Mikor megírta a vele vitázónak e-mélyben, miben téved, az illető nem reagált. Pedig Kozmosz elmagyarázta, hogy semmi baja a többségi melegekkel, akik harmonikusak, csak egy néma kisebbségről beszél, akik addiktok vagy diszharmonikusak. Az e csoporthoz tartozók apahiányos azonos nemű fantáziái viszont nem kizárólagosak és nem feltétlenül szexuálisak.
Valószínűleg valami ősbizalom-törés esete volt, az anyja betegsége és a csecsemőkori árvaház miatt, hogy olyan távol került kamaszkorában a nőktől és olyan evidensen fontosak voltak a barátok. De aztán összetalálkozott egy amcsi guruval, aki kézrátétellel és utólagos apa-hiánypótlással gyógyította ezt a magával és vágyaival elégedetlen disztonikus típust (kritizálták is miatta, ahogy a karizmatikus keresztényeket is kritizálják emiatt és a legtöbb hagyományőrző vallást.) És Kozmosz elhitte, hogy a „sérült belső gyerek” számára nem gyógyító a szex. Az érintés igen, ezt meg is kapta, főleg, amikor húszévesen disszidált és mivel a franciák nem állnak szóba idegenekkel, arab haverjaival mászkált egyetemista korában. A mecsetben a pótapai érintés garantált. Betért, muszlimnak számít. És azt is megtanulta (önsegítő csoportokban) hogy az önfegyelem szüli az öntiszteletet (és nem az extra örömhajhászás, amit csak lelkileg egészségeseknek szabad.) Végül is megtanulta elfogadni a nőket az életében és tizenöt éve a feleségével él, hol jól, hol rosszul, mint mindenki.
Csak később derült ki a sok rabbi-ős: az is segít persze, hogy megtanult héberül és rájött, hogy ezúttal nem akarja becsapni senki: a zsidó szó visszhangzót jelent, a jehove pedig léteztetőt. Így persze értelme van az egésznek és emiatt még a gyűlölet is jobban érthető. Hiszen ha valakik egy láthatatlan lét-elemet tartanak legfontosabbnak, nyilván előnyökre tesznek szert, azt pedig a lemaradók utálják. És ha nem a mai ismert zsidók egy-egy őse jutott volna az absztrakció e fokára, akkor létrejött volna ugyanez a jelenség egy másik népcsoportban és ott tartanánk, ahol vagyunk. Általában beleszövi ezt is az írásaiba, de tapasztalata szerint ez is olyasmi, ami senkit nem érdekel. (Jó, lehet, hogy van pár tucat kivétel, aki szereti olvasni, és ez elég is.) A gyerekei rászólnak, ha meghallják ezt a témát egy-egy beszélgetés során.
Mindenesetre jó lenne, ha elindulna egy párbeszéd a homó és a heteró és az ex-meleg alternatívákról. Ebből a célból kéne egy egyesületet alapítani, most gyűjti az alapítók aláírását, ez lesz a héten az egyik feladata. Mivel lerobbant a gépe, bement a litera.hu-ba, mert az egyik majdani egyesületi taggal is ott találkozik egy másik cégnél. Lerobbant bérház, bárpultszerű portásasztalokkal az előszobákban.
Valamiből élni is kell, a rezsit ki kell fizetni, ezért naponta bemegy a szerződéses munkahelyére, az EU roma-ügyről szóló dokumentumokat szerkeszt. Az EU-s anyagokban keverik az angolt és a franciát, néha németet is, jó, ha több nyelvet tud a szakértő és a CEU-s mesterfokú diplomája is jól jön. (Húsz évvel ezelőtt még egyedül élt, elég volt egyetlen cikket írni hetente az ÉS-be egy ezresért. És ki tudja, ugye, mi lesz húsz év múlva, ha bejön a nemzeti szocializmus megint.)
Közben elmegy ebédelni az ortodox szeretetházba. Az ottani kultúros előadása csütörtökön lesz, el ne felejtse, délután 3-kor a Bálint-házban, a hölgy az izraeli himnusz szerzőjének a rokona, ennek megfelelő messianisztikus ábrándokkal.
Aztán otthon a szomszédban pihen egy sort (12 éves kislánya náthás, otthon van, mamája úgyis otthon dolgozik, fordít. Este meglátogatja a lányát az osztálytársa, Konrád Zsuzsi, ma kapott MP3-as lejátszót, Zsófinak is vettek hát ajándékba, jaj, de örülök, jaj, de örülök, kiabálja… Csak nekik nincs kocsijuk az osztályban. Néha megpróbálja elmagyarázni a gyerekeinek, hogy soká beteg volt fiatal korában, s ezért az ismerősei többségével ellentétben nem milliókat keres, de nem biztos, hogy a gyerekek ezt megértik.)
A héten leadás van a vicclapnál, ahová rajzol és irogat. Le kéne már jönnie a régebben leadott cikkének a metró újságnál, reménykedik. (Ezek csak tízesek, zsebpénz.) A hvg-nek is írt, vagy lejön, vagy nem, a szerkesztő sajnálja, nem ér rá elolvasni, mondja. (Arról írt, hogy a tekintélyelvű jobboldal is, meg a türelmes mai baloldali világnézet is gyerekkori sérülésekből ered – nem a vezérek szava számít, hanem az, hogy eltalálják-e követőik érzelmi rezdüléseit.) Kedden tervezi este, hogy az egész napi Rabbiképzős doktori iskola után még elmegy a Rögtönzések Színházába a Barabás-villába (Városmajor utca). Az egyesülete egyik tagja szervezi. Minden reggel kiviszi kisfiát, a 9 éves Gaskót a Winkler Márta iskolájába Kelenföldre. Este ma nagypapa hozta haza, hányingerről panaszkodik, egyből ledől, az elmúlt két hétben náthás volt, kimerült a hosszú télben.
A reggeli villamoson van legtovább ideje olvasni: Austen-t olvas (Emma, épp befejezi). Megnyugtató, hogy nemiszerv-mentesen is lehet érdekes viszonyokról írni. Bár belátja, hogy az is jó, ha ilyen zaftos szövegek is létrejönnek. Két szakszöveg közti szünetben ír esténként pár sort a Ryttoch Emma dédnagynénjéről szóló tervezett regényéből: a jegyzeteiből kiderül, hogy Emma apja barátja volt Rómer Flóris, aki pont Vetsera Mary unokatestvére és Rudolf trónörökös nevelője is volt. Ebből indul ki. Aztán a következő furcsaság, hogy a Sándor cár elleni 34-es merénylet előkészítésében feltehetően résztvevő vitéz Kozma Miklós gömbösista belügyminiszter is unokatestvére volt Emma néni sógornőjének, Tormay Cécile-ek (együtt találják ki a „Nem, nem, soha!” jelszót) és Tormaynál dolgozik Szerb Antal, aki Emma albérlője. (Rudolf is és Tóni bácsi is küzdenek az apahiányos vágyakkal.) Mindig váratlanul előbukkanó történelmi családtagokról ír, és szerencsére egyre csak szaporodnak. Ezekben az a jó, hogy igaz, hogy senkit nem érdekelnek, de őt magát viszont igen. És ez is egy szempont.
Hozzászólás