hirdetés

Mozimizéria

2015. március 26. - Filmtett folyóirat

Láttunk már olyat, hogy egy egykori, patinás filmszínház előterében virágárus boltot rendeztek be, egy másiknak a színpadán szektások szónokoltak, egy harmadik előcsarnokában pedig kínai rongyokat lehetett vásárolni. - A Filmtett folyóirat csütörtöki naplóját Buzogány Klára írta. 

hirdetés

Janovics ide, Korda oda, a mi oldalunkat még mindig likasra fúrja a teljesen hétköznapi kíváncsiság: mi lesz az Uránia mozi sorsa? Már csak azért is, mert láttunk már olyat, hogy egy egykori, patinás filmszínház előterében virágárus boltot rendeztek be, egy másiknak a színpadán szektások szónokoltak, egy harmadik előcsarnokában pedig kínai rongyokat lehetett vásárolni – mindezt filmnézés helyett, nem mellett. A minap olvastam, hogy a mi szecessziós Urániánknál valamivel fiatalabb, óbudai Flórián Mozgó is újjászületett – rendezvényteremként. Némiképp hasonló tehát a helyzet ideát és odaát. Vagy mégsem?

Az egykori Republica mozi

Érdekes, hogy nem létezik a neten összevetésre alkalmas, és elég friss adat arról, hogy hány mozi működött 2014-ben a két szomszédos országban, de például 2010-ben nagyjából kétszer annyi (150) aktív mozi létezett Magyarországon, mint az egyébként több mint kétszer nagyobb népességű Romániában. Ezzel szemben a magyar artmozisok legutóbb tavaly májusban kongatták meg a vészharangot: 2010 és 2012 között újabb 12 mozi zárt be, pedig a nézőszám összességében növekedett. Ezzel együtt a kis budapesti mozik például össze tudtak fogni és sikerült nagyobb tömeget mozgósítaniuk ügyük érdekében, amikor támogatás nélkül maradtak.

Florin Piersic színész, a román filmek hajdni kedvelt betyárja lóháton

A romániai hagyományos mozik – itt ugyanis nem beszélhetünk artfilmek forgalmazására szakosodott mozikról, sem egymással többé-kevésbé rendszeresen kommunikáló intézményekről – helyzetére a TIFF, a kolozsvári bázisú Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál hihetetlenül energikus csapata hívta fel a figyelmet, szintén tavaly májusban. 1948-ban 308 mozi működött országszerte, majd bő két évtized alatt ez a szám hajmeresztően magasra nőtt: 1970-ben összesen 6278, rendszeres, bel- és kültéri, 35 mm-es és 16 mm-es előadásokra alkalmas vetítőtér működött Romániában. 2013-ra ez a szám döbbenetesen lecsökkent: mindössze 25 aktív mozi maradt meg, a 2000 óta teret hódító multiplexek mellett. Magyar szempontból többszörösen is elkeserítő volt a helyzet: a Székelyföldön gyakorlatilag minden mozi bezárt, plázák híján még multiplexek sem költözhettek be a városokba. Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr teljesen mozi nélkül maradt, Marosvásárhelyen egyetlen mozi tengődött a főtéren, legközelebb Brassóban vagy Kolozsváron lehetett vásznon filmet nézni – itt is fele annyi helyszínen, mint a rendszerváltás előtt.

De most nem akarok nyafogni, mert optimista vagyok: valami szemmel láthatóan beindult. Folyamatosan nő a moziba járók száma Romániában, és a hazai filmkre is egyre többen kíváncsiak, talán a nemzetközi fesztiválsikereknek is köszönhetően. Üzlet vagy politika (is) – kit érdekel? A lényeg, hogy elkezdődött néhány régi mozi felújítása. 2012-ben felturbózták a marosvásárhelyi Művész mozi arculatát, kettéosztották a termét és korszerű vetítéstechnikával szerelték fel, restaurálják a Csíkszereda központjában álló, régi mozit, és voltak kísérletek 3D-s vetítésekre is. Sepsiszentgyörgyön egykor az ablakon dobálták ki a mozigépeket – tavaly már láthattunk felújítási terveket. A székelykeresztúri mozi művelődési házként született újjá 2012 decemberére, de vetítések szervezésére is alkalmas, akárcsak a nemrég felújított, kovásznai művelődési ház, amit azonban „prózai okok miatt” elég ritkán használnak.Székelyudvarhelyen ugyan nem sikerült igazi otthont varázsolni a filmeknek, de a törhetetlen lelkesedésű szervezők rájöttek, hogy a tömbháznegyed közepén vagy a Kaufland-parkolóban is lehet filmet vetíteni.

Filmtettfeszt autósmozi Székelyudvarhely (Fotó: Szabó Károly)

A legbiztatóbb talán a kolozsvári helyzet: a visszaszolgáltatott Művész mozi ugyan egyelőre csak a TIFF és olykor a Filmtettfeszt alkalmával képes megnyílni, a városháza még 2011-ben beüzemelte az egyik külvárosi mozit, és jelenleg egy másik megnyitására készülődik – igaz, hogy ott nyugdíjasklub működését is tervezik. A TIFF-nek köszönhetően viszont 2011-re kiköltözött a ruhabolt a Köztársaság moziból, újjászületett a belseje és a felszerelése, rendszeres és színvonalas vetítésekre várja a plázára nem vágyó filmrajongókat, tavalyi akciójuk nyomán pedig vetítésre és egyéb rendezvényekre alkalmassá vált az évek óta celluloidtemetővé züllött egykori filmraktár (ha a felújítás nem is ért még véget).

Jó lenne megtalálni végre a celluloidtündért, hogy a régi, szecessziós, műemlékként sem utolsó kőmozikba varázsoljon életet.

 Buzogány Klára

Filmtett folyóirat

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.