Karácsony utáni első munkanap. (17:29) Sötét van és világosodik mikor fekszek, és fenyegetően sötét van, mikor kelek. Ez, bármilyen szép is lehetne, nem szimbolikus. Ez tragikus. Most keltem. Fél órája. Ha nem írnék naplót, észre se venném. Gyorsan leírok néhány dolgot, mert dolgoznom kell. Éjjel sírtam, imádkoztam, nagyon fájt, hogy mennyire tehetetlen vagyok. Túl vagyok rajta. Az öregek mindig azt mondták nekem, milyen baljós ez a világ, kihűlt, elmúlt, érdektelen stb. Sose akartam elhinni. A fiatalok ezt nem akarják elhinni, mert a fiataloknak ez a világ a jövőjük. Az öregeknek már a halál, és ami mögötte vár. Egyre többször érzem öregnek magamat, egyre gyakrabban hideg és nagyon rövid ez a világ, mint egy ágy.

         Az egészséges elme a jövő felé fordul, a múlt az már csak operett. Az öregek a halál mögé lesnek. Ha egy 100 négyzetméteres, 14 Celsius fokos lakásban 1 gramm szenet elégetünk, a hőmérséklet nem változik számottevően. Ha ugyanott 1 gramm szén nukleáris energiáját bontanánk ki, évekig melegben és fényben nézhetnénk a TV-t. Ez most szimbolikus. Mért nem tudjuk kicsikarni belőlünk azt a energiát? A fekete égbolton, és mögötte, kurvanagy csillagok ontják ki magukból a hőt és a fényt, mondjuk ki, a semmibe, itt, nálunk meg csonttá fagynak a szegény emberek, szegények, és eltévednek a sötétben.

          (18:03) Nekilátok a GECI-nek. Című színdarabnak. Fél éve dolgozunk rajta, ketten, olykor hárman, ritkán többen is. Ha valamit befejezek, rituálisan megfürdök. Gyakran fürdök, de ha befejezek egy munkát, az más. Az olyan keresztelkedés. A víz alá merülés vallásos szokás. Mint amikor szülés után lemossák rólad a vért. A GECI születése még odébb van.

          Az ember és egy kellemes színjáték egyedfejlődése néhol hasonló. Már a közösülés előtt megkezdődik. A vektorok már a fókuszpontba irányulnak. A levegőben már benne van. A közösülés a sorseldöntő állapot. A fogantatás az első betű leütése. Innentől isten kezében vagyunk. Ha nincs isten, akkor is. 9 hónapig magától mennek a dolgok, néhány hétig még ott az abortusz, de utána nincs mese. A bemutató a születés, bemutató után a fürdés. Egy mű létrejötte, bármilyen közhelyes a kijelentés, tőlünk független. Ha adsz egy interjút, hogy mit akartál mondani a műveddel, és józan vagy, és nem mersz hazudni, csak egyet mondhatsz: semmit se akartam, csak egy művet. Mit akartál mondani azzal, hogy világra hoztad a lányodat? Mit, semmit, csak egy gyereket akartam. Ha rendbe van a gyerek, megvan keze lába, két szeme, büszke vagyok rá, szebb, mint a szomszéd gyereke. Később felnő, egyre többet ugat, még többet nyávog, és legtöbbször nem azt, amit hallani szeretnél. Szégyellem olykor-olykor, de hát ez van, ez az enyém.

         (23:07) Dolgoztam, aludtam, ettem, újra itt vagyok. (23:27) Addig vagyok fiatal, ameddig ifjúkori zsengéimre azt mondom, szar. Ha egyszer csak a hamut is mamunak mondom és azt mondom, tündériek, őszinték és bájosak, tudni fogom, hogy öreg, bölcs fasz lettem.

         (23:32) Van egy mondat a Taxidermia elején, hogy nem a pina forog a világ körül, hanem igenis, a világ forog a pina körül. Nem tudom, hogy ezt a Party Nagy Lajos írta-e, mint a film nagy részét, de ez mesteri mondat, dacára, hogy idegesítően pontatlan. Nem művészileg, filozófiailag. Mármár giccses. A művészetnek a pontatlanság a legnagyobb erénye. Angus Young gitárszólóit azért nem lehet utánozni, mert MESTERIEN pontatlanok. A pontatlanság a legprecízebb kifejező erő. Egy kis darabka, abból a tündéri, őszinte és bájos korszakból, amikor még nem akartunk minden nőt ésszel legyőzni. Hasból hódítottunk. Aki nem tudja felgyújtani Rómát, az csak babrál a zsebében, ésszel csiholja a tüzet, nem gyufával. Ezért pusztult el, például, Esterházy. Elviselhetetlenül pontos lett. Elegáns, elviselhetetlenül. Nem emberileg, manírjai még az elviselhetetlenség küszöbén innen ragadtak. Esterházynak jó humora van, de nem tudja, hogy nincs neki még jobb. Szellemes, de nem tudja, hogy nem lehet szellemesebb az elsőnél. Művész, illedelemből. Macbeth azt mondja, merek annyit, mint ember mer, ki többet mer, nem ember. Esterházy lett az első. Már nem az. Mózes se mehetett be. Amikor a Fancsikót olvastam, már bocsánat felállt a faszom, és féltékeny voltam. A kurva annyát, hogy ilyen jól ír. Ha így írhatnék, minden nő az enyim lenne. Esterházy kinyújtotta a magyar nyelvét és azt mondta, kicsit felgyújtok mindent, gyere, oltsd el, ha tudod. Most azt mondja, hagyj békén, harminc éve verem a faszom, hadd élvezzek már végre. Aki elélvez, már nem szerelmes. Megkapta a pinát, elborzadt a szagától. De, azért, illedelemből, mondjuk ki a legvégén, le a magyar kalappal, mester, kibebaszott jó voltál, szebb voltál, mint egy jó nő.

         (0:30) Garaczi még itt van. Még nem kapta meg a Kossuth-díjat. Még egyszer se. Attól félek, megkapja. Egyszer öreg fasz lesz és számolgatja majd a Kossuth-díjait, de már nem fog tudni elszámolni háromig. A Kossuth-díj stb. súlyosan károsítja az ön és a környezetében élők… 8 éve ismerem Garaczit, mindig figyelem, hogy hisz-e istenben. Amikor nincs isten, akkor is figyelem. Amikor a halálról ír, féltékeny vagyok rá, amikor másról, csak humorista. Amikor arról az istenről ír, amelyikben nem hisz, arról ír, amelyikben hiszek. A fényképein nem látszik, de van neki egy harmadik szeme, azzal belát a halál mögé, isten háta mögé, de behunyja, mert túl nagy ott a káprázati fény, bántja neki a harmadik szemét, szegénynek.

        (0:47) Peer Krisztián. Ő is az, hogy féltékeny voltam. Nem játssza meg, valóban idióta. Aki azt mondta istenről, hogy meghalt, az a német filozófus, akit mindig olvasok, nem írom le a nevét, azt írta Jézusról, hogy idióta. Peer Krisztián megfogta az isten lábát. Undorodik a szagától, de meg is kell csókolnia. Nincs isten, de meg fogja csókolni. Biztos vagyok benne.

       (1:38) Lehet, hogy kéne egy kis pornó. De inkább olvasok. Németh Gábort. Imádom a humorát. Istenien tagadja le, hogy keresi az istent.

       (2:03) Bocsánat, hogy nagyon pontatlan voltam, de fáradt vagyok. Holnapra összeszedem magam