A Király-dombnál a Nemzeti Front sátrai, legelöl a Terézvárosi Nemzeti Fronté, itt is van ilyen, nahát, hat komor ember körben, mintha bekerítették volna az ellenséget, és azon tanakodnának, mi legyen a sorsa. Volt állatsimogató is, nagyon ari volt a nemzeti bari meg nemzeti kecske, egymás mellett legeltek békésen, és volt három nemzeti csirke, sajnos, közeledtünkre 1 törülköző alá bújtak, onnan néztek ki, de legédibbek a nyulak voltak, egyikük a sarokban ülve fülét igazgatta, szimatolt, hagyta puha szőrét bárkitől simizni; a kozmopolita nyúl. Sört ittam, virslit ettem a Vagonban, ahogy megígértem, viszont csak 1 fotót készítettem egy „toilet 300 huf” feliratú méteres tábláról a Vajdahunyadvár bejáratánál. „Minden kor a maga módján büntet, a miénk dúskál a lehetőségekben”(Nooteboom). Este 3 csatornán nézem a tűzijátékot (Ildi rádión szeretné hallgatni, szép ötlet, de nem.) Minden csatornán más színű a tűz, más a robbanások hangja, és a megasztáros lány az ének elején mintha fenn állna a Lánchídon, aztán a rakparton fejezi be jobbra-balra billegő kórussal a háta mögött. Azért meghatódok, István király is ember volt, most hogy örülne. Persze lehet, hogy azért csinálta, hogy behívhassa Vazulék ellen a teutont, mindegy, beletrafált, mint én a 2 traktorba. Erről 1 régi sztori jut eszembe, de most nem mesélem el. Aztán 2 film, Szegény gazdagok, Cyrano. Az imágo problémái. Jókainál azért duplikálja magát a hős, hogy több rosszat követhessen el, Rostandnál, hogy több jót. Jókai fekete álarcot használ, Rostand színes nyelvet, Roxana ebbe a nyelvbe szeret bele, a szerelmes szavakba, a mögötte lévő ember becserélhető. Egy csinos, de néma, és egy ékes szavú, de orros arc közül kell választani. Mindkét film mintha arról szólna, hogy a nő előtt, így vagy úgy, előbb vagy utóbb, leteszed a fegyvert. Elnémulsz (ahogy én most naplóm utsó sorait írva). Szemed lesütöd, vagy (teátrális megoldás) letéped maszkot, és halántékon somod magad, mindegy. Ez a végszó, győzzön a nő, mondom én, sunyi hím. Hogy a holnap mit hoz, örök titok marad.

Garaczi László