hirdetés

Once upon a december

2011. december 20. - Penna Írósuli

Szeretet, hát te mit csinálsz itt? Neked aztán igazán nincs itt semmi keresnivalód! - Az idei karácsonyi naplót a Penna Írósuli ifjú tollforgatói írják. Az Abody Rita vezette kis társaság nem hivatalos iskola, inkább amolyan szellemi formáció, amely azért született 2009 tavaszán, hogy 10-15 éves kamaszoknak nyújtson lehetőséget a kreatív írás gyakorlására, az írás örömének felfedezésére. A második naplót keddről a 16 éves Kneisz Dóri jegyzi.

hirdetés

Az arcuk tűnt fel először. Pedig akadt még számos egyéb dolog, amire figyelhettem volna kicsit jobban is. Például elegáns, ringó mozdulataik: úgy kerengtek a zene ütemére egymás körül, mint két tökéletes baba, amelyek éppen most léptek elő egy régimódi ékszeres láda belsejéből. Feltűnhetett volna szemet bűvölő ruházatuk, s hogy egyiküké csupán annyiban különbözött a másikétól, hogy nem vérvörös színű, térd alattig érő, és ott kiszélesedő szoknya volt, az alján vastag, bodros, fehér csíkkal, mindenütt mikulásvirággal megszórva, hanem zöld színekben pompázott, és fagyönggyel, magyallal ékesen lebegett viselője körül. Ujjbegyüktől könyökhajlatukig simuló kesztyűiket a ruha alján található hasonszín sáv tette még elevenebbé, egy-egy hatalmas masnival egyetemben. De mint mondtam, valójában arcuk látványába feledkeztem bele. A csodálatos porcelánikrek tejszín bőrébe, barna szemeikbe, a halovány, alig látható gödröcskékbe, amelyeket oly huncutul nemessé tettek a köréjük boruló egyenes, mégis majdhogynem hullámzó tincsek. Dióbarna fürtjeikbe valaki hajszalagot erőltetett, s azon is karácsonyi ereklyék díszelegtek, egy piciny angyal meg egy hóember, hegyi kristályok szikrázásától tündöklőn.

A két személy zavartalan körtáncot lejtett a különös teremben, amelyből szinte semmit sem láttam azon a körön kívül, ahol a két gyermek táncolt, s azt is csak azért, mert enyhén beragyogta a holdfény. Aztán, mielőtt még részletesebb megfigyelésekre tehettem volna szert, váratlanul éles sikoly hasított a levegőbe. A zene elhallgatott, az ikrek szemben álltak egymással. Az, amelyik magyalt hordott a hajában, tágra nyílt szemekkel bámult a másikra, mintha egészen eddig fogalma sem lett volna a jelenlétéről. Aztán achát szemének pupillái bosszúsan összeszűkültek, és derekára csapva kezeit, ráripakodott a másikra.

- Szeretet, hát te mit csinálsz itt? Neked aztán igazán nincs itt semmi keresnivalód! – Azzal mindennemű egyéb szó és beszéd nélkül rángatni kezdte a másikat előrefelé, egy ajtóig, amely odáig ott sem volt, akkor viszont félreérthetetlenül előugrott a félhomályból. Az első iker kicsapta azt, és a rajta díszelgő feliratra mutatott.

- Nem látod? Ezek itt Karácsony termei! Neked itt már rég nincs semmi helyed.

- Tudom – mosolygott szelíden és szomorúan Szeretet. – De olyan régen láttalak. Csak szerettelek volna még egyszer meglátogatni.

Karácsony válaszul hatalmas sóhajjal leejtette a vállát, majd hosszú, gyors léptekkel a szoba közepére lejtett. Mire odaért, a semmi kellős közepéből egy tábla nőtt ki, előtte egy asztal, projektorral a tetején. Két lábdobbantásra a holdfény kimenekült a szobából az utolsó cseppig, helyét teljes sötétség vette át, amit csak rövid idő után tört meg a berregés, majd az eszköz bekapcsolódása. Képek sora villant fel. A legelső kép ajándékhalmokkal megrakott, idegesen rohangászó embereket ábrázolt, akik egymást lökdösve kíséreltek meg helyet foglalni a zsúfolt villamosokon. Ezt követte egy gazdagon megrakott családi asztal, körben gyerekekkel, férfiakkal, nőkkel, öregemberekkel. Kivétel nélkül mindenki gyilkos indulattal rázta evőeszközeit és üvöltözött a másikkal, a kisebbek pedig kedvetlenül turkálták a tányérjukon lévő döglött halakat, olykor egy-egy tétova mozdulattal megtapogatva a zsebükből kikandikáló bankjegyeket. Csak ilyenkor lehetett az arcukon mosolyt felfedezni.

A vetítés hangos kattanással befejeződött, szinte még mielőtt elkezdődhetett volna, de Karácsony szemmel láthatóan elégségesnek találta a mutatványt. Lassan, vontatottan sétált vissza a másik lányhoz, és a vállára tette a kezét.

- Sajnálom, Szeretet. Bár jöhetnél te is, de lássuk be, ez lehetetlen. Pedig valamikor hogy szerettem hallani gyönyörű énekedet! Most már csak könnyeket csal az emberek szemébe, mert jól tudják, hogy egy szó sem igaz belőlük. Hogy az álmok, amelyekben gyermekként bíztak, elvesztek! Hogy amit a jóságáról, szeretetről hittek, mind hazugság!

Mindeddig dermedten figyeltem a jelenetet, most ijedten hátraléptem, és beleütköztem egy tárgyba a földön. Még időben megtorpantam, mielőtt sarkam menthetetlenül összezúzta volna. Régi, porlepte rádió volt. Szemem sarkából a két leányzóra pillantottam, majd tétovázás nélkül lehajoltam és megnyomtam a kapcsológombot.

- Things my heart used to know once upon a December... – csendült fel a dallam.

Szeretet rám pillantott, és rádöbbentem, végig tisztában volt vele, hogy ott állok.

- Jöhetek – suttogta, egyenesen rám meredt, és felém nyújtotta kesztyűbe bújtatott két kezét. Karácsony tétován ráfüggesztette a szemeit, majd követte a példáját, én pedig középre álltam, és lehunyt szemmel forogni kezdtem.

A rádiós ébresztőóra hangja rántott ki karjaik közül. Hitetlenkedve hallgattam a Once upon a December dallamát, és ökölbe szorítottam a kezem. De csak a párnát markolhattam. Az ágy szélén ülő Daphnéra meredtem – ő a másik énem -, s Daphné néma mosolyt eresztett meg felém.

- Karácsony van? – kérdezte egyikünk.

- Úgy ám. Hozzam a pisztolyod?

- Inkább a rádiót.

Kneisz Dóri

                 
Kneisz Dóri 16 éves gimnazista.

Az Abody Rita vezette Penna Írósuli nem hivatalos iskola, inkább amolyan szellemi formáció, amely azért született 2009 tavaszán, hogy 10-15 éves kamaszoknak nyújtson lehetőséget a kreatív írás gyakorlására, az írás örömének felfedezésére. Ma már felnőtt hallgatói is vannak, és Penna Alternatív Irodalmi Stúdió néven működik abban a reményben, hogy az alternatív színházakhoz hasonlóan, a professzionális művészeti törekvések mellett nem professzionális íróknak nyújthat lehetőséget igazi irodalmi értékek létrehozására.


Penna Írósuli

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.