Panasz-napok
2007. június 18. - Szőnyei György
Szóval, naplóírás helyett, (már) hosszú évek óta, a számomra utálatos dolgok sorát gyűjtöm, rögzítem. A hétköznapok szigorúan minimális terjedelmű, és azonos nézőpontú reflexióit - szép sorban.
Olvasási tempó: Molto Moderato
- 2007. június 18.
Sohasem írtam naplót. Sem a visszaemlékezéseimet, sem a leendő feladataimat nem firkantom le. Túlterhelt paliknak szánt professzionális határidő naplót, a nagykövetségek címével, a hold napi állásával (pedig néhányszor kaptam ajándékba), melyben akár órákra lebontva rögzíthetném a feladataimat – nem vezetek. Rémiszt ez a tárgy.
Csak „memória cetliket” használok. Újságpapír keskeny szélét, tekercses pénztárszalagot, felragasztható színes lapkákat, névjegykártyák hátát és bármit, amire fog a ceruza és toll.
Egy korábbi üzenetet tartalmazó fecni másik oldalára írni azonban tilos! Az egyik adat így könnyen elveszik. Mindig nagyon dühös vagyok érte.
Telefonálás közben azonban előfordul, hogy az információ nem fér el a hirtelen előkapott lapon. Egy darabig próbálkozik az ember, csökkenti a betűk méretét, a papír széleit követve kanyarodik a sorokkal, de egyszer eljön a pillanat, nincs tovább, fordítani kell. A vonal másik végén nem is sejtik micsoda küzdelem résztvevője vagyok, mikor a csúszkáló papírt először a függőlegesen tartott ceruzával, azután a bal kezemmel fékezem, lassítani nem tudok, miközben a vállammal tartom a kagylót. Ezek után jobb, ha újraírjuk az egészet. (Mindig elmarad.)
Szóval, naplóírás helyett, (már) hosszú évek óta, a számomra utálatos dolgok sorát gyűjtöm, rögzítem. A hétköznapok szigorúan minimális terjedelmű, és azonos nézőpontú reflexióit - szép sorban.
Olvasási tempó: Molto Moderato
Néhány „tudnivaló” a szerzőről, aki utálja…
…a könyvméretű, vastag határidőnaplót.
…az autó belsejében fogasra akasztott zakót.
…a visszapillantó tükrön himbálódzó rózsafűzért.
…a dilemmát, hogy a konyakos meggyet egyben kapjam be, vagy a csúcsát leharapva, először kiszívjam a levét.
…ha a réz öntvények mintázatában, a gravírozott betűkben ott marad a tisztításhoz használt, megszáradt fehér vegyszer.
…a fűszálak közt „megbújó” barackmagot a strand gyepén.
…a műanyaggal kombinált lemezjátékot.
…ha munka közben az éppen fölöslegessé váló szerszámot a földre ejtik.
…a keskeny hengerré összetekert műszaki rajzot.
…a tájszólást; hadarva, részegen.
…a halvány villanykörte fényét, az egyházi hivatali helységben.
…a szürke szoknyát.
…azt a márvány feliratot, ahol nem a betűk, hanem a körülöttük lévő négyzetes terület van kivésve.
…az undok, kedvetlen virágárus hölgyeket.
…ha négy csavarból, csak hármat lehet kényelmesen, gond nélkül meglazítani.
…hogy, a pipacs azonnal lehullajtja a szirmait, amint egy mezei csokrot készítünk belőle.
…az ostoba popzenét hifi berendezésen megszólalni.
…az elromlott vízipisztolyt, amely sohasem javítható.
…a hangos háttérzajban, kiabálva elkészített riportot.
…ha valaki a fotel szélén ül, a „földig” lenyomva azt.
…a középkori lantmuzsika dallamlezáró sablondíszítéseit.
…a vattából gyúrt füldugót.
…hogy az András és az Endre beceneve is Bandi.
…az esküvőn forgolódó fényképészt.
…ha a gyújtás közben váratlanul eltörik a gyufaszál.
…a sport napilapot.
…ha az óvatosan szögelt léc mégis szétreped.
…ha a viszontlátásra helyett jó napot kívánnak.
…a függőleges ráncokat a felsőajak fölött.
…a rozsdás zászlórudat.
…a terméskő elnevezést.
…hogy nem tudom elképzelni milyen anyag a fehérje?
…hogy vajon miért köröznek a legyek a csillár körül?
…az ágyban elfogyasztott reggeli morzsamaradékát a lepedőn.
…a második áthurkoláskor elszakadó befőttes gumit.
…a sok apró bőrdarabból összeállított dzsekit.
…az ajtó alá szorult kavics darabot.
…a papírszalvétával körbefogott uzsonnaszendvicset.
…az egymásra nagyon hasonlító alakú kulcsokat, egy csomóban.
…a sildes szőrmesapkát.
…a rózsaszínű fejbőrt a ritkás, egyenes szálú fehér haj alatt.
…a lapos „mélységű” evőkanalat.
…ha a kilincsbe akad a trikó ujja.
…a négyzet alakú ágylepedőt.
…a krómozott anyacsavaron megcsúszó fogó nyomát, hangját.
…a színésznő civil- röhögését.
…egy autótípushoz stílusban nem való dísztárcsát.
…a hanyagul borotválkozó öregembert, aki hosszú szőrcsomót hagy az állkapcsa alatt a nyakán.
…azt a tanácsot, hogy meleg időben hasznosabb forró teát inni, mint hideg üdítőt.
…a fekete harisnyán áttűnő pirosas női térdet.
…ha egy pattanás a kinyomásakor „megmakacsolja” magát.
…a rosszul elkészített macska-fotót.
…az egészen nagyméretű varrótűket.
…az elázott, vizes újságot.
…a japán giccset.
…ha a fénymásoló gépet kezelő érdeklődve figyeli, mi van a másolandó papíron.
…ha kiderül, hogy nagyon vastag a boka.
…a felpúposodott, sérült felületű ping-pong asztalt.
…a fehér murvával leterített erdei sétautat.
…a másodpercmutató járásának hangját.
…a lakkozott koponyájú agancstrófeát.
…a szűk biciklis nadrágot.
…a „láthatatlan személlyel” folytatott telefonbeszélgetéseket követő találkozást.
…az egyperces néma gyászmegemlékezést, ami érezhetően rövidebb ideig tart.
…a kőkemény hajlíthatatlan acéldrótot.
…a kamion vízpárát fröcskölő sok nagy kerekét.
…a játékbaba-gyűjteményt.
…a keményre tömött, szúrós textil díszpárnát.
…a címerállatokat.
…a sötét és világosabb szemű cseresznyéket egy tálban.
…a faesztergályos túldíszítős ízlését.
…a keresztszemes hímzést.
…a hideg, piros mosogatólét.
…barlangszerű, elhanyagolt lépcsőházat.
…a sötétkék színű autót.
…a hatlapos falinaptárt.
…a puha, repedezett és elkopott profilú biciklikereket.
…a szentendrei csajokat.
…ha a galéria a lakásban közvetlenül egy ablak mögött van.
…az elszáradt karácsonyi fenyőtüskéket a padló réseiben.(tél)
…a zöldpaprika-magokat a szőnyegen.(nyár)
…a müzli étel nevét.
…ha rálépek a saját nadrágszáram aljára.
…ha elszíneződik, kisavasodik a virágcserép.
…a kiöregedett operaénekesek hangját.
…ha a járdára felfestett fehér parkolócsík áthúzódik a csatornafedélen, de szerelés után elfordítva teszik vissza.
…az apácák szandál és cipő viseletét.
…ha a csillár szára és a plafon (vagy a rozetta) között nagy rés van.
…ha valaki bögréből kompótot kanalaz.
…hogy se spórolni, se költekezni nem tudok...
... stb.

Hozzászólás