hirdetés

Semmi hétfő

2008. augusztus 25. - Dányi Dániel

Nemrég még, hogy könyvtáramhoz könyvtár költözött, és mindenféle felfedezetlen könyvekkel, dobozzal, betűkkel tarkult a lakás. (Milyen az, ha két olvasó állat egymásra nyitja archívumait?) Ingyen elvihető polcot vadásztam az iwiwen, de még nem kaptam megnyugtató választ. Holnapig eldől-e a könyvespolc kérdése? Olyan vidámlehetetlen szavakat ad naplóim szájiba, például "polcsor", maga mintha lapról kérezkedett volna elő, maguk pedig egymás közkönyvtárait stírolják jajdejó, hova is hurrá ezt a sokat. Forgolódnak álmunkban könyvek és lakások, könyvjelző cetlik, névjegyek, képeslapok, hajszálok, porcicók, megaannyi metaadatok között.
hirdetés

Kedves Naplóim!
 
 
A Hétfő
...nem ígér sokat, a cenzor hajlamúak kedvéért a bejegyzés végére nyögvenyelős pornójelenet biggyed. Addig még visszakucorgok hétvégi félemlékeimbe, ennyiből egész napra el is van a hétfő, tudva le. Egy hiperrealisztikusan nagyon-nagy szúnyogot agyoncsapok, Szorongás, fóbiák pánik című vaskos halált hoz a hétfő, súlyos könyv, puha fényes fedele pasztelpink-mályva-narancsára kenődik misztikus hat rángó láb, a vonalkódot ellenpontozandó, törött mutatók egy idegen időszámítás végóráin. Reneau Z. Peurifoy újra gyilkol! Bizony mondom tinéktek, a civilizáció a haldokló képzelet története. Takaró vissza fej fölé, egyenletes mély légzés hasból és fegyelmezetten visszaalvás, már vasárnap volt. Akkor volt még időm olvasni, kemény- vagy puhafedelű könyvtárakba süppedünk előle. Közben az oxigén apránként fogy a hétfői visszatakaró alól, burokmeleg ködöt, gomolygó biokémiai köpönyeget szuszogok magamra.
 
 
Szunyog am buch 
 
Nemrég még, hogy könyvtáramhoz könyvtár költözött, és mindenféle felfedezetlen könyvekkel, dobozzal, betűkkel tarkult a lakás. (Milyen az, ha két olvasó állat egymásra nyitja archívumait?) Ingyen elvihető polcot vadásztam az iwiwen, de még nem kaptam megnyugtató választ. Holnapig eldől-e a könyvespolc kérdése? Olyan vidámlehetetlen szavakat ad naplóim szájiba, például "polcsor", maga mintha lapról kérezkedett volna elő, maguk pedig egymás közkönyvtárait stírolják jajdejó, hova is hurrá ezt a sokat. Forgolódnak álmunkban könyvek és lakások, könyvjelző cetlik, névjegyek, képeslapok, hajszálok, porcicók, megaannyi metaadatok között. Dobozokból nagy felhő telepedik a könyvállat-menhelyre, hol felpolcolatlan szabadlábon lakunk, álmunkban ágy mellett kis halmok, ő valami szakkönyv, én valami polito-scifi, ő Idegen testünk, és én dettó, ő Philip K Dick, én H D Thoreau. Walden! Mire kiolvastam, kezdeném rég elölről, és ez külön polc (de leltárt erről ma sem, naplóim, oldjátok meg magatoknak).
 
A nem-hétfő domborzatához éppúgy tartozik Walden-tó, mint az ösvény melletti narancsszín bogyót lengető zöld- és mattfényű mályvaszín ágak a fasoron, a fogaskerekek darálása a kevéssé szigorúan ellenőrzött f.k. vonaton a Csúcshegy vagy János- vagy Gellért- vagy Sváb- vagy tetszőleges unmontaglich budai hegydombozat f. k. fogazatú sínein vagy keskenyvágányú kisgyermekvasúton, a sétasörünk barna Bakján átugorva a stranduszodára miért is ne. Ha csobbanva átússzuk a (H) ismeretlen nevű napot, túlélhetjük naplóim nagyrészt tachykardiális zördületek zajszennyezésétől ment, légnadrág előny, és mint az Omszki-tó a Mechwart Harmadik Szeme Szökőtó a Bala-tó alulról látjuk a vízen át csillanni Mindenttó bölcs kacsintását odafentről és utóbb a (H) autójelzést visszafelé a magyartenger felől számlálatlan suhan a távolba, innen nézvést el-letudva a (H) és tapolca-fitchburgi vonaton zakatolnak naplóim a Walden-tó mellett vasparipán, meg sem látják talán tükörsima, talán fodrozódó hétfőntúli meditációit Thoreau kunyhóján új nádfedelet nyeső szakmunkásnak, egy 26 éves kisiparos és para-Formaegy rajongó teljesítménykényszeres illetőnek, csattogtatja vesszei felett az ollót egész álló naplóimon át, a kasztrációs depresszus ürügyében kérdezze szakértő specialistánkat. Was würden Jürgen gézágt, zimmerfrei?
 
Miközb’ kacséngató viharjel száll a nem(H)tó tengerfölé és fff figye kérik a vízimentős Ádámot a vízimentős Ádám jöjjön a bejárathoz ::: tó elsüllyedt fáiból ácsolható híd vasárnaptól hétfőig, az úgy omlik be a riasztó hangjától, hogy azonnal beleolvadjon a mélyvíz-medrébe, elcsenhette egy vélhető tótolvaj hogy milyen jó lenne azt a szomszédos szirénát le sem szerelve csak pukkasztani széjjel a nappallá világosodott néma éjszakába. Napszakok halmazállapotainak gyepű-gyepű játszóterepén száll a szirén stupid szava: Tűz! tűz! Szétzilálja balatoni álmomból a Balanescu vonósnégyest, és arra térek magamhoz, hogy bizony, naplómból egyre nagyobb harapásokat zabál be a (H).
 
Zenére ropog újdonsült ebédem a fogam alatt, tepsis krumplilángos, az elkövető messzi jár de még nem rég, estig utol se érem, a székemből ülve elszáradt rózsák köszönnek az ablak alól, felizzik az ég a napmelegtől és recseg égett alja, Egyik darab a meglevő polcokon egy megrágatlan Semmi művészet, ez ma Semmi hétfő, ebben a naplóban a lehető legkevesebb hétfőt avatom be, holnapig ha nem csapom föl (csapnivaló? kedd?). Na, hol is tartottunk? Szex, szex... Életem történései.
 
Hétfő. Ádám, a vízimentős vöröskeresztes ladikon szeli át. Egyik partja és aközött, hogy a vérvörös szúnyogszex a Nádasról elnevezett párhuzamos bisztrók, büfék, panziók, parkolók, benzinkutak, bútorkínálatok és mólók (Nádas-móló? Nádas-Móló-bisztró?) bevillanásainak stroboszkópfényében, ahol Jürgen nyelvet tanul és keletnémet pornóturista szemüvege narancs-mályva lencséjén elkent véres szúnyogtetemmel vadászik szinte ingyen elvihető iwiw-Vivienek csoda hordáira. Másképp nem is látni (See) „meg hát” - a Kislány halhatatlan szavaival élve, a szúnyog Peurifoy a pániktüneteket enyhítő önsegítő kéztől sújtva, félholtan rángva. Petit mord! Jürgen Peurifoy Ádám zümmögve áthatol vélt és valós, vétkes és velőtrázó sikolyaitokon (H) naplóim, már itt is terem az édeni-mólói-nádasi (H)-ból kiűzhetetlenül, nekrofil Lachen In De Sexybar a bezárt GoGo-Bár és Lesbi-Show és Het Nudistenkamp kiadó-eladó zónáinak közélavírozve: Lavizindieair! Merev Belga bakelittag barázdái (Szétlesztekbaszva! – mint az iwiw-világzene mögött a kocsmában, vagy a Prosecturán, a Sziget-szüzsén már) feszítik a (H)-t és a feszkótól kidülled a szemem, kellett is nekem más Naplóimat írnom, és ez már rég nem csak a kezdet.
 
Jürgen am Sexibar
 

Dányi Dániel

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.