hirdetés

Szétúszik

2012. július 31. - Ir(T)áS tábor

Különben az Ir(T)áS működő nyugalom, édes harmónia. Kétszáz méterrel a Dunakanyar felett, nem hallatszik, nem ér el ide semmi a lenti zakatolásból. És ez nagyon jól van így. -  Ezen a héten a Szépírók Társasága Ir(T)áS táborából olvashatnak naplót, most Szabó Tibor Benjámin tollából.

hirdetés

Mogyoróhegyi colour local: hajnali helikopterzúgás. Bent a szobában. Nem tudni, mi az evolúciós előnye, de a tábor számos (számtalan) lódarazsa mind antiszociális lény. Ezek nem kommunákban élnek, nem építenek papírvárakat. Magányos házfoglalók. Éjszakára nyugodt zugot keresnek (paplan redőit, táska zsebeit), és amint világosodik, repüléssel köszöntik a dolgos, új napot. Arra ébredek fél ötkor, hogy egy ilyen húz el fölöttünk (iszonytató hangja van), az ablaknak vágódik, dühösen meresztgeti a fullánkját. Sartre-i határélmény. Ahogy felhorkad az emberben a nyers, állati brutalitás. Ahogy pillanatok alatt álomból a gyilkolásba. Ugrok, Kinga papucsát kézbe, aztán szétverem a falon a rohadékot. Ember darázsnak farkasa.

Különben az Ir(T)áS működő nyugalom, édes harmónia. Kétszáz méterrel a Dunakanyar felett, nem hallatszik, nem ér el ide semmi a lenti zakatolásból. És ez nagyon jól van így.



Reggeli után Géczi János érkezik, hogy az esszéről adjon elő, kulthistoria est magistra. Dumálunk még előtte, a veszprémi mester derűs, energikus, könyveket pakol kerti asztalra, magyaráz, mesél a visegrádi nyárban, közben megkérdezi, hogy három órás legyen-e az előadás. Látta a programban, hogy tíztől ő, aztán egykor ebéd. Akkor leakadok egy percre, nézem, viccel-e, de nem. János, ne bomolj! Tábor ez – de nem láger.
Az esszéről szóló lektúra különben pedáns, szeriőz, Géczi mindent tud, ami tudható. És olyan hanyag eleganciával vezeti elő a rengeteg okosságot, hogy attól fogyasztható lesz az egész nehéz konglomerátum. Kérdést tesz fe magának, válaszol, kérdést tesz fel, válaszol, egy óra múlva az ifjak ellátnak Bacontől Borgesig, Montaigntől Lénárd Sándorig és tovább. Maguk írnak esszét?, kérdezi a hallgatóságot. Áll néma csend. Akkor távolról, az erdőből egy vadászpuska dörrenése válaszol. Nohát.



A lágerkérdést egyébként Babiczky kolléga is tematizálja később, konkrétan ebédnél, új fénytőrésben láttatva a problémát. Sápadtan gyöngyöző poharat tart a nap felé. A sör nem láger, mondja csalódottan. A sör aranyló pilseni. Nem tudunk vele vitatkozni.

Napközben még két illúziótlan beszélgetés kerekedik a semmiből. Babiczkyval a demoralizáló mai magyar honorárium-színvonalról a diskurz (nem túl hosszasan, ne búsítsuk egymást). Közben felmerül az egyik legfontosabb kérdés: a fejét a kulturkampf édesébe hajtó, szekértáboros érdekképviselés a termékeny esztétikai-ideológiai egymásnak feszülés mellett (helyette, akár) mi a francért nem követeli a szerzői méltóságot biztosító minimál-honoráriumok azonnali bevezetését. A forgatókönyvírók állítólag már elérték, hogy.

Az ifjakkal a pályaindulás nehézségeiről a szó (a szövegprodukciós játékok után), és kibukik belőlem a nagyon egyszerű, nagyon nem költői felismerés. Annyira beszűkült a piac, hogy a szakma korábbi, a fiatalokat pályára segítő, magától értetődő mechanizmusai megszűntek működni. Legyen világos az, hogy ha láthatóvá akarják tenni magukat, ha azt akarják, hogy amit mondanak, üzennek, elhallatsszon a gettó falain túlra is, akkor nekik maguknak kell kitalálniuk, hogy amit csinálnak, az miért lehet érdekes az irodalom iránt érdeklődők körénél szélesebb közönség számára is. Székely János izolációs büszkesége ma szuicid epizód.



Este Szabó T. Annával és Dragomán Gyurival beszélgetünk a regények láthatatlan szerkezetéről, a sorvezető formákról, a szövegbe szűrődő élményekről, az önmagából reggeliző prózaíróról, családról. Inspiratívak, lendületesek. És Anna mindig nyugodt arcán a finom drámaiság, ahogy összébb húzza magát az est után, megborzong a hűvöstől. Ősz van itt fent nálatok, mondja.

Tábortűz, borok, lassú beszélgetés, a sült szalonna szaga szétúszik a mogyoróhegyi éjszakában.

Ilyen ez. A nap egy hangsúlyos pontján pedig Babiczky azt mondja, hogy a kognitív disszonancia redukciója. Nem baj. Csak béke legyen. Meg szabadság.

Szabó Tibor Benjámin

Ir(T)áS tábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.