Talán izgul az írás miatt, bizonytalan, mellbevágó a Nádas-könyv, érthetetlen. Hogy lehetséges, hogy az ő hősének imakönyvében a kitérésre biztatott középkori rabbi álruhában elszökik, míg a valóságban nála ugyanez a helyzet végtaglevágással és nyelvkitépéssel büntetődik?

Ő meg csak úgy nagyképűsködik körülötte egy blogban a semmi ágán. Lehet, ez egyfajta elmebaj nála? Vagy ez egy regényhős csak, aki kitalálja, miben téved a világ és min kell javítani? Vagy az igazságtalanság ellen harcol? Hiszen igenis igazságtalan hülyének nézni a zsidó (visszhangzó, hódoló) bölcseket. Vagy a láthatatlanra koncentrálás sikeres hagyományát. És ehhez újfajta ateizmusra lenne szükség, isten nincs, de teremtő van. (Spinoza.) ha pedig komolyan veendő a hagyomány, akkor merül fel a szerepzavar, ami nem mindenkinek könnyedén kezelhető. De miért is kell neki az ősöket komolyan venni? Csak mert tilos volt említeni őket? Hisz attól a lovagok és dzsentrik rablók és gyilkosok lehettek, erről szólnának a merényletes sztorik. Talán az zavarja a Nádasban, hogy ugyanarról szól? Félvérek és iszonyatos gyilkosságok. Csak ő a villogással (Rudolf herceg, a cár, dél-afrikai elnök) elkerüli, hogy csúnya dolgokat kelljen leírni. Nádassal egyetért: a sérült gyerekeket sérült sülők termelik. Ryttoch Emma nála ugyanezt akarja elmondani. Csak aki maga is apahiányos (mint Rudolf főherceg és Szerb Antal a kozmikus szoriban) vagy anyahiányos (ha nő, mint Emma és Tormay), annak a számára a vágykiélés (a szexfantázia és túlzása a pornó) egyszerűen nem mefgoldás.  Viszont ami ezt nehézzé teszi, a pótaspai tekintély, az „isten” szlogenszinten olyan giccses és hazug, mint a pornó, tehát ez csak akkor megoldás, ha megnézi valaki a Létvisszhangzó őseinek racionalitsa tanítását (hogy belső teremtásről van szó az imákban. Ezt Kozmagyuri nem kerülheti el, s nem is akarja elkerülni,  - hogy ezeket az őseitől kitanult igaz dolgokat leírja és számonkérja a sorson, hogy eddig nem mondta el senki helyette. Vállalja hogy hülyének nézzék a felhergelt politikai tarnszban akár  a barátai. És főleg: nem-írónak nézzék, hisz tényleg, ez nem irodalmi szöveg, ez egy identitás menedzser, egy prédikátor szövege.

Érthetetlen, hogyan is lehet, hogy ő nem tudta mindazt, tényszinten sem, ami ebben a Nádas-könyvben le van írva. Sem a Margitsziget szálló-részéről nem tudott, sem arról, hogy bombázták az oroszok Budapestet, sem a német táborok ocsmányságainak ilyen vadságát nem bírta volna elképzelni sem. Nevetséges azzal jönni, hogy ha Nádas hallott volna arról a teológiai tézisrendszerről, amit ő itt felvázolt az elmúlt húsz évben (főleg a fejében, mert többnyire kicenzúrázódott), akkor másképp, pláne „jobban” tudta volna megírni mindezt.

Tekintve, hogy a ő gálszécsi Ryttoch főhőse és vitéz Kozma is tagja annak a titkos nemzeti összeesküvésnek, amely Nádasnál is szerepel, s erről neki  (Kuzmicsnak) naplójegyzetei vannak a hagyatékban, a végén még majd úgy tűnik, mintha ő utalna vissza Nádasra (hiába van évek óta kész a szöveg törzse.) Na persze ez is nagyképűség, hisz Kálmán C-n (és Tarjánon) kívül soha észre se vették, hogy irogat. (Illetve volt valaki, neve nem ugrik be, aki nehezményezte Marietta szereplését (aki nem szerepel, bár az FMK Bódyval és a többi posztumusz Kossuth-díjra érdemessel igen) egyik könyvében. Esetleg kéne egy Kozmoszgyúró Díjat alapítani majd, ha kicsit megszokják, hogy létezik. (Bár hetente ír húsz éve és még soha nem vette észre, hogy bárki  számára ez jelentett volna bármit. És attól nem fogják jobban elfogadni, hogy most kiderül, Ryttoch Emma írta a „nem,nem soha!” jelszót, ő fordította norvégból a Nobel-díjas Knut Hamsunt, s Ady lelkesedett érte, József Attila pedig a térdén ringatta az anyját, ő meg lám, lám, pimaszkodni mer a nagy nevekkel. Hisz mindez csak azt leplezi, hogy Marx, Majmonidész és Eörsi István is rokona volt és a nagyotmondás igyekezetén túl, nem jut eszébe semmi, olyan, akár a szocmunkás messiás-jelölt a művházban pár napja. A különbséget nem veszi észre senki, hogy amit ő mond az racionális tény-igazság, a többiek meg mitománok, ez az apróság nem merül fel, mert ezzel a szakirányú műveltséggel nem rendelkezik szinte senki az olvasók közt, vagy aki igen, az nem olvas ilyen amatőr spekulációkat a történelem kapcsán. Hogy Rudolf szerepzavaros lett volna! )

Igen, hát ilyenek is eszébe jutnak, miért kéne ezt elhallgatni? Hát nem jó az a fejlődő baloldalnak, ha látja a jobboldali szorongások genezisét? Hát nem hasznos, ha látjuk: van igazságmagva a jobboldali hisztériának, mert az ateisták tévednek is meg nem is, „isten” és „jézus” mesék, (fasiszta kommunizmusé), de a teremtő (léteztető) és a Visszhagzók mind Józós Késztősők (régen ezt úgy mondták? Az első keresztéynek zsidók voltak, de kifelejtették a templomi felkentek 900 évét, amikor nemzsidókat is felkentek). Ugyanis a baloldal mindig akkor veszít, amikor dogmatikus lesz és megveti az indulatai miatta  jobboldalt. Tudniuk kell a balodlaiaknak (saját magukban is láthatják, amikor kínosan röhögnek a zsidókon és a buzikon, ami minden baloldalival előfordul., nemcsak egyes sajtó-bűnbakokkal), hogy a jobboldaliak szorongása valós belső helyzeten alapul és mindaddig fennmarad, amíg a felszabadítók be nem látják, hogy egy kisebbségnek, az addiktoknak (a szülői elhagyás és erőszak áldozatainak, ahogy Nádas – és Ryttoch a kozmikus kézirataiban -  bemutatja) életveszélyes is lehet a túlzó felszabadulás. És ettől persze bevadulnak, ehhez meg nekik kéne plussz tudás arról, hogy „isten” nem parancsol kegyetlenséget, bár ha valaki tévesen gonosz akar lenni, abban is támogatja. Ez a kétfrontos harc, amitől óvja tudós barátja s amit ösztönösen érezve a családtagjai is ellenzik kutakodását a teológiában és az érzelem-történetben. Évek óta nem tudja kiadatni DeMause alapművét e téren, talán majd az egyesület pályázik és lefordíthatja.

Jó lenne, ha meg tudná írni a szerepzavara elől a  konzervativizmusba menekülő Szerb Antal beszélgetését Ryttoch Emmával, a főbérlőjével a Rudolf merényletben a Spitzer-szalonban eltűnt koronaékszerek vissza-szerzéséről. 

Igen, jó lenne megbeszélni, hogyan válnak belső szorongások miatt liberálisok konzervatívvá  egyes kérdésekben. Igen, elmegy az ügyvédhez és beadja az egyesületet engedélyezésre. Ateista-vallásos vita. Homó-heteró vita. Észre kell venni a másik igazát is. Mind a két oldalban van fontos és jó gondolat, csak erről van szó és ezt persze ilyen választási transzban könnyű elfelejteni.

Vasárnap délután lemennek a gyerekekkel múzeumba a Zsigmond király korát megnézni, akkortájt már itt volak a normann őseik, a megölt Héderváry Kont (az albigens-katar pre-huszita Délvidék ellenzéki vezetői) a Nagy Lajossal bejött Drugeth-ősök rokonai. Koronák, kardok, nyergek, kódexek, szobrok, képek, nem gyereknek való, bár csecsemőket is elvisznek. (Igen, gálszécsi a nemesi előnevük, ilyesmik derülnek ki, merő demokratizmusból elhagyták. Szokta látni az e néven futó főkémet a villamoson az ezüstfejű botjával. Ha összeütné a bokáját és bemutatkozna: Gálszécsy vagyok kérelkalássan! Nyilván felnevetne.) Erről eszébe jut, fel kéne hívnia a Dr. Kendét, mert belenézett a magyar szolgálatokról szóló pamfletjába s abban Bódy-t célszemélyként említi (2004-ben, miután 98 óta újsághír az ügynök volta.) Neki is Gálszécsyként kéne bemutatkoznia.

Ja és tegnap a bulin Can is ott volt, mondta, hogy a Halász állami díjához kéne a Kertész (meg a Nádas és az Esterházy) aláírása s épp akkor fogott kezet mellettük valaki a Nobel díjas szerző legjobb barátjával, akit véletlenül szintén ismer a mi Gálszécsi Kászemünk, de  csak később  esett le a tantusz, hogy ha kell segíteni, összehozza az ügyletet. Kertész norvég fordítónője mesélte egyszer a strandon, milyen nehéz egy ilyen díj kisajtolása, nyilván együttérez majd a korán elhunyt mesterrel. A felső lakót, Gerlóczy Sárit kérte meg a közvetítésre. Nemsokára szülinapja lesz (május végén) a Nyitott Műhelyben, már írja Kouzmosz a köszöntő hexamétert. 

Valószínűleg az vele a baj, hogy nagyon műveltnek kell lenni, hogy bárki megértse. Amúgy sokmindenről írt volna szívesen még, de már ez az utolsó nap itt a literá-n (elfelejtette megírni kalandját a versmetróval, amikor a többiekre kohorszokban szavaztak három hónapon át, de pont őt (és Scheint) elfelejtették feltenni a technikusok s csak az utolsó két hétben került föl, persze harmada lett az eredménye a nyerteseknek).

Visszakullog majd a terasz.hu-ra, a rövid heti jegyzeteihez. (A bulin ott mosolyogtak egymásra z őt kirúgó főnöknőjével, hallotta, hogy pont a terasz egyik fpnöke került az ő színházába, ahol azzal küldték, el nincs pénz. Ezek hülyeségek, szerebcsére nem érdekli, pedig táplálhatna sértődöttséget magában akár, ha lenne rá ideje.)

Pedig talán így a végén meg lehetne beszélni, majd ezügyben pár telefon kell még, hogy aki itt dumál egy hétig, az javasolhasson e helyre még más neveket a szerkesztőnek: Kozmikus egy Györe Balázs, Garaczi, Benedek Szabolcs,  Németh Gábor, Forgács Zsuzsa, Odze György  névsort mondana. Lehet hogy érdemes lenne egy ilyen szövegmontázst csinálni, ráadásul Ujj Péter-Fábry Sándor betétekkel. Na jó, hát kösz a figyelmet. Báj.