hirdetés

Visszatérő motívumok

2011. augusztus 6. - Ir(T)áS tábor

Aztán elvonulás, lázas összeolvasás, stopperrel mért műsorok – készülés a gálára. Egy lecsós szelet megszakítja, aztán vissza. - Az Ir(T)áS tábor szombati napjáról Csapody Kinga írt naplót a Literára.
hirdetés

Vasárnap reggel, ismét csomaghalmok között, még csak hat óra, de kinn már tűz a nap: visszatérő motívumok. Akadt belőlük jócskán szombaton is.

A cseppet sem virtuális kenőmájas után átgondolt, alapos előadás a netes irodalmi felületekről. Kis történelem, sok praktikus, gyakorlati infó – struktúra, arculat, hol, mit, milyen rendszer szerint - mutatja a portálokat, lapokat és blogokat Szabó Tibor Benjámin. Vetít a Tökházban, a srácok meg vésik a jegyzettömbökbe, hogy mit érdemes bepötyögni majd otthon a keresőbe.

Aztán elvonulás, lázas összeolvasás, stopperrel mért műsorok – készülés a gálára. Egy lecsós szelet megszakítja, aztán vissza. Zsűri-várás, a FISZ-es alakulat előbb érkezik, Kollár Árpád, Mészáros Márton, Csepregi János és Neszlár Sándor kicsit mesél arról, hogy mi is a szövetség, hogy próbálják kicsit közelebb hozni az irodalmat az emberekhez – lásd irodalmi peepshow, Álhír konferencia - elő is kerül a még meleg, friss álhírújság. Meg, hogy érdemes nem hagyni átverni magunkat olyan kiadókkal (nyomdákkal), akik kellő nulla ellenében bármit megjelentetnek olvasatlanul, szerkesztetlenül. Szerettük volna - meg is hívtuk - a JAK-ot és a Magyar Írószövetséget is egy hasonló kis bemutatkozásra, de a nyári túlzsúfoltságba ez nem fért bele nekik.

Aztán befut a zsűri elnöke is, Csaplár Vilmost elkíséri Kéri Piroska és Bárdos Deák Ági. Gyors instruálás a műsorok előtt, kis hüledezés, hogy mennyire szép helyen vagyunk, aztán már húzzuk, sorsoljuk is a csapatok sorrendjét. Bíró-Balogh Tamás csapata, a HHZ kezd. Fel is oldják a betűkódot, kitaláltak maguknak egy személyt, Hajdú Hanna Zoét, akinek leveleit, börtönnaplóit, bírósági beszédeit írták meg. Nem tudni, hogy Hizsnyai Zoli és Tsúszó Sándor adta-e az ötletet, vagy a mentori kéz terelte őket, de ütős kis produkció volt: nemi kalandozásokkal és némi kasztrálással. Az értékelésben is csak szex csoportként emlegetett lányhatos szövegeit a Mizu leszbikus átirata zárta.

Laci és a húdejók – nem nehéz kitalálni, hogy Jenei László csoportjáról van szó. A kritikaíró alakulat nem csak elolvasta és szétszedte Nagy Ildikó Noémi Eggyétörve című kötetét, hanem prózát is írt, együtt, közöset. Dorka vállalja a felolvasást, minimalista mondatok – a zsűri érezni véli Nini hatását. Vilmost nagyon foglalkoztatja hogyan tudtak heten egy ilyen egységes szöveget létrehozni („de hát az írás magányos dolog”), és meglepődik azon is, hogy miért nem akarta mindenki megmutatni magát. A lányok mesélnek arról, hogyan építkezett a szöveg, elemezték rakosgatták össze a karaktert, és saját bevallásuk szerint senkiben nem maradt hiány, vagy rossz érzés – mi hiszünk nekik.

A hármas ház és a kislány, azaz öt fiút és a legfiatalabb lányt mentorálta Tibi. Itt jobban beleláttam a folyamatba, tényleg baromi sokat dolgoztak,mentorukkal reggelente mi „ki korán kel, azé a szöveg”-et játszottunk, elő kellett mindig jegyezni, hogy melyikünk melyik könyveket viszi épp az adott feladathoz, stílusismertetéshez felolvasni, szemléltetni. Talán a legkülönfélébb karakterekből felépülő, mégis nagyon összetartó kis csapat lett. A repertoárjukon szerepelt pszichodelikuslírás, heroikuseposzos, mangásmesés, fiktívleveles – szerintem. Na, meg a tábor legvérbőbbjéhez írott, Levél a Nedveshez.

Könny(v)cseppentők – ezt a nevet választotta magának a csoportom. Az első szemináriumokon sorban olyan szövegekkel foglalkoztunk, amelyek annyira betaláltak, hogy bizony fátyolosak lettek a tekintetek, előkerültek zsepik is. Az önirónia meg fontos dolog. Mi már előre bővítettük a blogot, a tábori élethez, vendégekhez, a helyhez, ebédhez és az estékhez/ről készültek szövegek. A közös feladat szavain – Nagyvillám, irtás, tábor – túl, kicsit (ahogy Balázs Imre József mondta) birizgáltuk a múzsát, azaz szövegprodukciós játékokat is játszottunk. Így lett nálunk a bögre az úr, megszemélyesült egy csomó pohár és bögre, kóstolgattuk a limerickeket, megszületett a netnapló alternatív változata Nárcisz tollából, és még fiktív kommenteket is gyártottak. Nálunk is sok tábori motívum megjelent, éppúgy mint a többieknél: volt darázs és vérengző tacskó, metál és Kispál, csípés és becsípés.



Mondhatnánk, hogy a gála akkora siker volt, hogy kiverte a biztosítékot, de lehet nem ez az oka, az viszont tény, hogy elment az áram a hegyen, így kicsit vártunk arra, hogy a Mogyoróhegyi étterem kitartó személyzete alternatív módokon (gázrezsóra tippeltünk) süsse meg a rántott halunkat egy szál gyertya pislákoló fényénél a sötét konyhában. Aztán hála a Kalligram kiadónak és a hét során többször emlegetett Mészáros Sándornak, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, jókora könyvkupac fölé görnyedhetett a zsűri. Vitát nem, de fejtőrést okozott, hogy miként is jutalmazzuk a táborozókat. Nem volt verseny, értékelés viszont, (amúgy Waldorfosan) igen. Komoly és alapos. Csaplár Vilmos összegző felvezetője után Kollár Árpád és Balázs Imre József szólította meg a csoportokat, emelt ki jól és kevésbé sikerült megoldásokat egyaránt, de leginkább tanácsokat adott. A jóindulatot és az elismerést mindenki kiérezhette szavaikból, mert ugyan csak a tábortűz fénye világította meg az arcokat, de leginkább az öröm és meglepettség látszott, majd boldog bogarászás, hogy milyen könyvet vagy épp CDt is kaptak a zsűritől. A vicces kategóriák győzteseiről, a Kvázi Petőfi-díjról, az Olvass el-díjról, a Szatyor-díjról és társaikról meg majd mesélek holnap.

A nagysikerű Grecsó-koncert után pár nappal, a tábortűznél Balázs Imre Józsefről is kiderült, hogy tud gitározni, nem is akárhogy, a Mogyoróhegy tetején a fűben fekve, amúgy unplugged hallgatva, is marha jó volt. Na, ez is hiányozni fog már ma este is. Meg még egy csomó, visszatérő motívum.

Csapody Kinga

Ir(T)áS tábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.