Keresési eredmény a(z) „fehér renátó” címkére

Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában

A Litera bemutatja

Minden Sárváron kezdődött…

Az 1989-ben Szombathelyen született Fehér Renátó Sárváron, majd a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán (Tóth Krisztina szemináriumán) szerzi első irodalmi elismeréseit. Az ELTE diákja tagja a Körhinta Körnek és a JAK-nak, állandó szerzője az Apokrif folyóiratnak. Verseit kötetben a Beszámított veszteség című antológia közölte 2009-ben. - Rácz I. Péter kérdezte.

A Litera bemutatja - vers

Fehér Renátó versei

Fehér Renátó Az átképzett tanár, Garázsmenet, Pótturnusok, Képeslapok a medence partjáról, A hála jogán, Melba kocka, Amit kovbojosnak hívott c. verseit olvashatják A Litera bemutatja rovatban.

A litera bemutatja

Sallangtalan bombák

Fehér Renátó versei meglepően sallangtalanok. Kijelentések, élesek, mégis nyitottak... - A Litera bemutatja rovatban: Fehér Renátó. Forgách András ajánlása és egy interjú mellett verseket közlünk a fiatal szerzőtől.

Ott jártunk

Egy újrafelfedezés-történet újabb állomása

A JAK ImPulzus-sorozatának ötödik beszélgetése egy titkos favoritról, a rejtőzködő Rubin Szilárdról és az ő Római egyes című, 1985 után ismét megjelent könyvéről szólt. Ott jártunk.

Ott jártunk

Körhintázó verssorok

Az igazi parázs viták, mély elemzések valójában nem a világhálón, hanem egy füstös kiskocsmában zajlanak. - Bemutatkozó estet tartott a fiatal költőkből álló Körhinta-kör. Ott járt Frum Zsuzsa.

Keresési találatok a(z) Netnapló kategóriában

Zománc, maradéknapok

2011. szeptember 25. - Fehér Renátó
Nem valami átkot, emléket, üzenetet és nem is imát, csak a szinte szövegtelen refrént akarnám artikulálatlanul üvölteni kifelé magamból, föl az égnek, az Istennek, és ez jobb lenne, mint bármilyen együttsírás, kibeszélés, de annyira gyenge vagyok, hogy görcsöl a nyelvem, a levegőt is ritkábban veszem. – Fehér Renátó befejező naplója vasárnapról.

Kuckó a fájdalom helyett

2011. szeptember 24. - Fehér Renátó
Talán valami tablót, arcképcsarnokot kellene nyújtanom most tíz teljes óráról, 120 fellépőről, a Műcsarnokról (ahol, benne mozogva sem jutott időm megnézni a Bizottság-kiállítást). Tényleg rögzítsem a történéseket, a napomat, ahogy ebben a naplóban, a héten ezt nem is igen tettem? Ám legyen! – Fehér Renátó naplója szombatról.

Szombathely, szép állomás

2011. szeptember 22. - Fehér Renátó
Hogy amikor alsósként jöttünk haza a balatonberényi táborból, már kilométerekkel a város előtt lógtunk az ablakban, énekeltük a Hali-indulót, meg végtelenítve azt az örökbecsűt, hogy Szombathely szép állomás, nagy ott a sürgés-forgás, két kislány ül a padon, egyiket sá lá lá-szom-bathely szép állomás... – Fehér Renátó naplója csütörtökről.

A legönzetlenebb jószág

2011. szemptember 21. - Fehér Renátó
Pedig csak gurul, zuhog ki belőle a szeretet és talán az egyedüllét. Elnyomná a Stefánián zúgó honvéd banda hangjait is. Elöntené az Oktogont, hullámozna át a körúton, kimosná a Szent István parkot, átcsapna a Duna fölött, felkúszna aztán a Ráth György utcán, és tovább. – Ezen a héten Fehér Renátó írja a netnaplót.

Gyere Egérke, gyere kicsi lány!

2011. szeptember 19. - Fehér Renátó
…Képtelen voltam neki máshogy elmondani, hogy vegye végre észre, mert az ő fia is ebből jött rá, hogy már férfivá csontosodott, és hogy milyen szívszaggatóan, magyarázhatatlanul gyönyörű dolog mégis az – általa túlontúl sokat emlegetett – család. Azóta tehát a fiáért olvassa nagy alapossággal. Így talán csak az angyalok olvasnának. – Ezen a héten Fehér Renátó írja a netnaplót.