Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában
Ott jártunk
Gödör Kemping néven első alkalommal rendezett fesztivált Agárdon a Gödör Klub. Az augusztus 21. és 26. között tartó programok közt találtunk irodalmat is, Falcsik Mari, Ménes Attila és Simon Márton műhelyeiben hallgatóztunk a Velencei-tó partján.
Búcsú
A művészfélék azon típusához tartozott, akik önpusztító módon a legtöbbet akarják kihozni magukból, mert tudják, hogy van, ami fontosabb, mint a kiegyensúlyozott, egészséges élet és a békés öregkor. Mindent beleadni és meghalni. - A két napja tragikusan elhunyt Hazai Attilától Ménes Attila búcsúzik.
kritika
Ugyanis a narrátor mindvégig egyes szám harmadik személyű, mégis lemond az ezzel járó „mindentudás” lehetőségéről, és kizárólag a „főszereplő” lány, Juli perspektívájából beszél — mintha egy személyt tévesztett énelbeszélőt hallanánk. k.kabai lóránt kritikája.
én tácolnék, véled...
Ha egy zenei újság szakírója lennék és a Hasítás egy rockzenei kompiláció lenne, akkor valószínűleg elég röviden elintézném a recenziót: a külcsín 9 pont, a tartalom 2-től 8-ig hullámzó, minden trackről egy mondat, [...] azt írnám, hogy nem egy kihagyhatatlan darab, még gyűjtőknek sem.
Keresési találatok a(z) Netnapló kategóriában
2008. december 21. – Ménes Attila
A Kerepesiben üldögélve is csak változatos felhőzetet bámulom, keddre állítólag erős lehűlés várható.
Beszélnem kéne K-val, jut eszembe, meg kéne kérdeznem, hogy érzi magát az új lakásban, a hegyen, lehet, hogy felhívom este.
Gyusziéknak mindenesetre írok egy üdvözletet, olyan jól éreztem magam náluk egy éve ilyen tájt.
2008. december 20. – Ménes Attila
Megyünk tovább, most a CBA felé vesszük az irányt. X piát akar vásárolni. Közlöm, hogy az üzletlánc tulajdonosa a Gój Motorosok egyik vezetője, ezt György Péter mondta egyszer a televízióban. De X kedvét nem lehet elvenni efféle apróságokkal, vodkát és bort tesz a kosarába.
2008. december 19. – Ménes Attila
Régóta nézegetem ezt a könyvgerincet; az ágyamból szemlélve éppen az orrom magasságában porosodott évek óta.
Valamiért úgy gondoltam, hogy aki ilyen angyali pacák volt, mint ő, nem lehet jó író. Minden alap nélkül közepesnek képzeltem. Tisztesen unalmasnak. Még csak bele sem lapoztam.
2008. december 18. – Ménes Attila
Mikor elbúcsúzunk, először vagyok képes rá, hogy kicsit megöleljem és megpusziljam szegényt. Loholok tovább, mert már kettő is elmúlt. Mire hazaérek, és onnan a Kerepesibe, fél három, és négy után már se írni, se olvasni nem lehet. Nem látom a betűket.
Otthon kapkodva tömöm magamba az ételt, megint eszembe jut Széchenyi megható mondata a Naplóból: „Egyedül eszem”.
2008. december 17. – Ménes Attila
Spiró György említi valahol, hogy nem is lehettek olyan rosszak azok a 70-es évek, ha ilyen könyvek láthattak napvilágot.
Szerintem eléggé randa korszak volt, bár ez a trilógia tényleg színezi
a képet. Kár, hogy tudtommal Kardos G. ezután már nem írt semmi ehhez
foghatót, elmondta, amit akart, mint Andre Schwarz-Bart az Igazak
ivadékában.
2008. december 16. – Ménes Attila
Most viszont indulnom kell X-hez, nem érek rá tévézni. Ezen a reggelen kétszer is fölhív. Először alig hallhatóan, suttogva érdeklődik, megyek-e ma is, el ne felejtsek cigit vinni. Másodjára arra kér, vegyek neki terhestesztet, attól tart, felcsinálta a hírszerző, a Balázs. Nyolcszáz forint körül van a legolcsóbb teszt, olyat hozzak.
2008. december 15. – Ménes Attila
X. az asztallapba kapaszkodva feláll, egész testében reszket, egy darabig úgy tűnik, hogy nem tudja megtartani magát, összeesik. Dülöngélve indul a konyha felé, hogy bort hozzon, de a bor elfogyott, a vodka is, már csak pár slukk svédcsepp maradt.
Számomra ma délelőtt válik világossá, hogy X. haldoklik. Ilyen egy haldoklás. Rajtam kívül nincs senkije, de persze én sem vagyok.
