Keresési eredmény a(z) „recenzió” címkére

Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában

RECENZIÓ

Minden változik – el nem tűnik semmi

A kitaszítottak megalázottságának, fokozhatatlan szenvedésének nagy ábrázolója, Lars von Trier nyomdokaiba lép Sjón A macskaróka című elbeszélése, amely tavaly jelent meg a Magvető Kiadónál. - Teplán Ágnes recenziója.

RECENZIÓ

Amikor hallgat három nemzedék

A Sztálin tehenei legfőképpen a harmadik nemzedék örökségregénye. Az ígéretek finn földjére bejutó észt nők viszont legszívesebben otthon hagynák múltjukat. Az észteket ruszkinak hívták ugyanis, a nőket pedig szajhának. Sóvárgás és elhallgatás Tallinnban és Helsinkiben. - Vass Norbert recenziója Sofi Oksanen Sztálin tehenei című kötetéről.

RECENZIÓ

A gének polifóniája

Számtalan esetben érezhetjük azt, hogy a rekonstruált életszakaszok, a hipernaturalista leírások, vagy a cizellált mondatok dacára valami rothad és bűzlik a mélyben. (...) Houellebecq beteg világát a szépség architektonikája tartja egyben – ez az a paradoxon, ami miatt ez a regény minimum kötelező. - Virágh András recenziója Michel Houllebecq Elemi részecskék című regényéről.

RECENZIÓ

Hogyan váljunk bölénnyé?

A Hogyan felejtsünk el egy nőt értelmezhető a magányt ábrázoló tömbház-regényként, olvashatjuk a fájdalmas szakítás lelki stádiumait rögzítő röntgenkép-sorozatként, de úgyis, mint főszereplőjének a könyvben szereplő újprotestáns egyházról készített alapos riportja. Mindegyik olvasat érvényes. Csak arra ügyeljünk, hogy olvasás közben ne váljunk bölénnyé. - Vass Norbert recenziója. - Vass Norbert recenziója Dan Lungu könyvéről.

RECENZIÓ

És recsegve szól a dzsessz...

Fitzgerald szerencsére nem enged a boldog végkifejlet csábításának. Kőkemény kritikát fogalmaz meg, magával és saját társadalmi osztályával szemben is. - Ruff Orsolya recenziója F. Scott Fitzgerald: Szépek és átkozottak című regényéről.

kritika

Hiányzó szereplők elmosódott arcképei

Ugyanis a narrátor mindvégig egyes szám harmadik személyű, mégis lemond az ezzel járó „mindentudás” lehetőségéről, és kizárólag a „főszereplő” lány, Juli perspektívájából beszél — mintha egy személyt tévesztett énelbeszélőt hallanánk. k.kabai lóránt kritikája.

RECENZIÓ

A zárójelben-létezés méltósága

Pontosítja, amit korábban írt. Pontosítja, amit korábban gondolt. Pontosítja, amit korábban írt. Az ismétlődés gyönyörködteti. (...) Egy lélek keresi magát. - Bólya László recenziója Petőcz András Behatárolt térben című verseskötetéről.

RECENZIÓ

Kis történetek a nyomorúságról

„A saját felolvasóestjeimen is berúgok, mert a saját verseimet sem bírom.” És persze a végén kiderül, hogy „az este legjobb része” mégis csak a bárban üldögélés, ahol alig lézeng valaki. - - k. kabai lóránt kritikája Charles Bukowski Forró vízi zene című kötetéről.

RECENZIÓ

Ahová nem vezetnek a nyomok

Bolañót nem kimondottan a hatalom működése érdekli, hanem az egyén bűnei, és az Éjszaka Chilében történetéhez hasonlóan az, hogy az értelmiség milyen sorsra jut, hogyan és milyen szerepet vállal vagy nem vállal az elnyomás korában. - Benedek Márton recenziója Roberto Bolaño Távoli csillag című kötetéről.

recenzió

Új anekdota, nemzedéki látlelet

A Gépindák szereplői és történetei a megvalósult/létező szocializmus vidéki, ha tetszik kisvárosi díszletei közé helyeződnek. Az elbeszélő a legtöbb esetben pontosan érzékelhető időbeli távlatból szólal meg. - Kassai Zsigmond recenziója Falvai Mátyás Gépindák című elbeszéléskötetéről.
További találatok
Keresési találatok a(z) Netnapló kategóriában

Izmok mögött

2008. február 2. - András Sándor
Istenem, hányféleképp lehet is nevetni. Ha filmre venné valaki, lehetne-e látni a különbséget? Ha jól emlékszem Pudovkin csinálta egy jeles színésszel, aki büszke volt arra, milyen jó színész, mindig a helyzetnek megfelelő a mimikája. Játssza el, hogy evett egy jó tányér levest és örül, aztán azt, hogy kiengedték a börtönből, kilép a kapun és örül. Kiderült, semmi különbség sem látszott a két mosoly között. Most se lenne, gondolom, és mégis van.

Az utolsó tangó

2006. szeptember 2. – Nemes Zoltán Márió
A tegnapi felolvasástól még mindig kicsit leterhelve bolyongok, a zene túl könnyű volt tegnap, nem találom a helyem, de erős leszek, a mai estét irányítani (?) fogom. Dunajcsik Mátyás nehéz beszélgetésbe bonyolódik a Kovács András Ferenc líráját tárgyaló szakmai szemináriumon. Sokszor problémás eldönteni, hol végződik valaminek az eredetije, hol kezdődik az imitáció.

Rugalmasság

2005. 09. 28. – Menyhért Anna
Egy nyolc hónapos terhes nőt választottunk, és ez számomra egyfelől nagyon megnyugtató, másfelől megdöbbentő volt. Tényleg ő látszott a legalkalmasabbnak, s mikor kérdeztük, mit gondol az összeegyeztethetőségről, azt mondta, Belgiumban 8 hét az anyasági szabadság, de neki, mivel szabadúszó, semennyi se jár, s hogy szervezés kérdése az egész, az apuka színházi rendező, napközben tud ő is segíteni, meg lesz babysitter is.
Keresési találatok a(z) Haddszóljon kategóriában

Olvastam egy könyvet…

avagy Recenzió – egy mondatban –, a John Brockmann szerkesztésében közreadott: „A következő 50 év – A tudomány a XXI. század első felében” c. könyv kapcsán Bármit is mondjanak vagy írjanak...

Olvastam egy könyvet

avagy Recenzió egy mondatban, a John Brockmann szerkesztésében közreadott: „A következő 50 év – A tudomány a XXI. század első felében”, c. könyv kapcsán Bármit is mondjanak vagy írjanak egyes...

Recenzió

Neki lehet ősz az ősz, ha nekem nem az. Minden szó: recenzió. A többi világot nem ismerem, megismerni nem is merem, csak a Világot akarom: magamat, minden más, hiába jáspis, vagy méregzöld...