Folytatódik a találgatás, hogy milyen kiadatlan művek rejtőzhetnek Salinger fiókjában. Az író halála után néhány amerikai könyvtár nyilvánosságra hozta, talán rendelkeznek néhány hiányzó darabbal a huszadik századi irodalom egyik legnehezebb és eddig megoldatlan kirakósához.
Egy többszereplős történet jelenti az utóbbi idők legnagyobb irodalmi szenzációját, amelynek főszereplője William Faulkner. Egy eddig is nyíltan hozzáférhető, de az irodalmárok által csak most felfedezett napló számos új érdekességgel szolgál a 20. század egyik legnagyobb amerikai regényírójának műveihez.
Az ír származású amerikai szerző ritkán ad interjút, ezért Az út magyar megjelenése apropóján egy tavaly novemberben közölt interjút ismertetünk, amelyben Cormac McCarthy beszél a könyveiről, az azokból készült filmadaptációkról és az apa-fiú kapcsolatról.
Kezdő angoltanárként került kezébe J. D. Salinger The Catcher in the Rye című regénye. Siórétiné Gyepes Judit nem sejthette, hogy a Zabhegyezővel a 60-as évek magyar olvasóinak "kultkönyvét" fordítja magyarra. - A fordítóval Zelki János beszélgetett.
Megjelent a 2000 októberi lapszáma többek között Nádasdy Ádám, Háy János, Bihari Péter és Szolcsányi Ákos írásaival. Borbély Szilárd verseit és Carlo Ginzburg írását nálunk is olvashatják.
A Csodaceruza legfrissebb számának borítóján Rastatter Linda illusztrációja szerepel, melyet 2006-ban beválogattak a Nemzetközi Bolognai Illusztrációs kiállításba. A képet az illusztrátor Lackfi János Dorottya legyőzi a hisztit című verséhez készítette.Ebben a számban Rigó Béla Janikovszky Jánossal, a Móra kiadó új igazgatójával beszélget a kiadó terveiről, helyzetéről.
November 10-ig lehet jelentkezni az ArtsLink pályázatára
Az ArsLink pályázat lehetőséget nyújt kelet- és közép-európai művészeknek, hogy megismerkedhessenek az Egyesült Államokban működő kulturális központokkal, részt vegyenek workshopokon, valamint fellépéseken, kiállításokon mutatkozhassnak be az amerikai közönség előtt.
November 10-ig lehet jelentkezni az ArtsLink pályázatára
Az ArsLink pályázat lehetőséget nyújt kelet- és közép-európai művészeknek, hogy megismerkedhessenek az Egyesült Államokban működő kulturális központokkal, részt vegyenek workshopokon, valamint fellépéseken, kiállításokon mutatkozhassnak be az amerikai közönség előtt.
Az első szeretőmet nem mondhatom meg, hogy hívták, mert a falusi helyi erők még mindig apró darabokra cincálnák, mert fiú, és én is fiú vagyok. Engem mégsem cincálnának apró darabokra, mert a fővárosi falusiak buzulhatnak, azoknak meg van engedve, míg a falusi falusiaknak egészen tilos -- no, persze, szétcincálás terhe alatt.