Költészet napja alkalmából néhány szerzőt arra kértük, nevezzék meg azt a verset, amely a szívükhöz a legközelebb áll. Ha akarják, fűzzenek hozzá pár mondatot választásuk indoklásaként. Elsőként Bertók László, Nádasdy Ádám, Balla Zsófia, Térey János és Tóth Krisztina kedvenceit mutatjuk meg Önöknek.
Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor folyóirat októberi száma, amely a folyóirat 50. évfordulója alkalmából ünnepi összeállítással örvendezteti meg az olvasóit olyan neves szerzőktől, akik az elmúlt évtizedben erős szálakkal kötődtek a Jelenkorhoz.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum nyílt pályázatot ír ki epigramma, avagy az epigrammához hasonlatos, rövid (maximum 8 soros), tömör, magasztos hangvételű, avagy csípő humorú vers írására. Janus szellemiségére és egyben híres művére, az Egy dunántúli mandulafácskára utalva a pályázat címe: A merész mandulafácska.
Hírkörképünkben beszámolunk a Dunaújvárosban megrendezésre kerülő első Garázsfesztiválról, egy Miskolcon induló regionális írói mesterkurzusról, valamint az Íróportrék című könyv második kötetének megjelenéséről, amelyben újabb tizennyolc kortárs írót mutatnak be, az irodalmi élet széles spektrumából, olyan szerzőket, akik nem feltétlenül állnak a figyelem állandó középpontjában, de munkásságuk mégis megkerülhetetlen.
Az Alföld júliusi száma Térey János drámarészletével (Jeremiás avagy Isten hidege-misztérium nyolc képben) indul, melyet Bertók László, Menyhért Anna versei és Balogh Endre novellái követnek. A tanulmány rovatban Kalmár György, Bacsó Béla, Darida Veronika és Peremiczky Szilvia írásai szerepelnek.
Sok példaképemet és mesteremet említettem már e hét naplóbeírásai során, Vas István említése valahogy elmaradt, pedig hát Takács Imre mellett mindenképp fő biztató mesterem volt, első, talán 1978-as találkozásunktól haláláig. Ha ezt a fordítási nyűgöt végre levetem magamról, a nyáron folytatom levelezésem digitalizálását, aminek legértékesebb része a Vas Istvántól őrzött 20-25 levél és levelezőlap...
A Jelenkor folyóirat áprilisi számában Tóth Krisztina és Bertók László verseit, Krasznahorkai László novelláját, Kukorelly Endre készülő regényének részletét olvashatjuk. Folytatódik Radoslav Petković Bizánci internet című esszésorozata. Várkonyi György művészettörténésszel Ágoston Zoltán készített interjút a pécsi Városi képtár bezárása kapcsán. Kukorelly Endre regényének részletét és Jacek Dobrowolskinak Krasznahorkai Lászlóval készített beszélgetését mi is közöljük.
Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány ítéli oda magyar nyelvű szépirodalmi alkotók tevékenységének elismeréseként és ösztönzéseként a ma legnagyobb összegű irodalmi díjat Magyarországon. A díjakat harmadik alkalommal adják át 2008. április 11-én, a Költészet Napján. Az ünnepségre délután 4 órakor kerül sor az Artisjus székházában (I. Mészáros u. 15-17.). Az Irodalmi Nagydíjat Oravecz Imre, az Irodalmi Díjakat Bertók László, Majoros Sándor, Marno János, Mesterházi Mónika és Vida Gábor kapják.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díjat az idén március 15-én Balla Zsófia költő, író, valamint Kiss Anna költő, író, drámaíró kapták meg. A díj létrehozásáról, csakúgy, mint a a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerések odaítéléséről az 99/1996. (VII. 10.) számú Kormányrendelet döntött.
RSS
hírlevél
