soundZcapa minimum 25 megjelent albumot jegyez, igaz, egytől egyig az interneten, nincs lemez, lemezeladás – lemezletöltés, lemeznyomtatás, bufferelés és Last.fm van, párezer klikk. Hobbi, szabadidő, életérzés, a befutó előtti csend vagy a lecsengés előtti utolsó csiling.
"Megdöbbenve veszem észre, hogy az eddig jól ápolt humanista elveimet sárba tiporva, teljes szívvel és lélekkel a két tömeggyilkos pártján állok." - Az IF angol elitkollégiumi vérfürdője mára mindennapos, de késéles kisvárosi valóság. Grendel Lajos 2 flekken a humanizmus mibenlétéről.
Az Aegon, Képzett társítások beszélgetéssorozatának legutóbbi vendége Podmaniczky Szilárd volt, őt (el)kísérte Balázs Elemér (dobon) és Fenyvesi Márton (gitáron). A beszélgetés harmadik meghívottja Török Ferenc filmrendező volt - Jánossy Lajos helyszíni beszámolóját olvashatják.
Hogy beszél az eleven hal, milyen a réskamera, mi köze a népzenének a jazzhez és mindennek a Nemzetihez? - Néhány kérdés, melyekre választ kaphat, aki március 26-án ellátogat az Aegon-estek a Nemzetiben sorozatra, ahol Németh Gáborral, Kardos Sándorral és Dresch Mihállyal ismerkedhet meg.
Akkurátusan meg volt varrva rajta minden szakadás, golyónyom ütötte seb, aknaszilánk által tépett repedés. Ki is volt mosva, vérfoltokat sem találtam rajta és ráadásul igen sok zsebbel rendelkezett, ami nagyon tetszett nekem. Belepakoltam hát mindenemet és magamra vettem, továbbindultam városnézésre..
Hát ennyi boldogság maradt nekem? És éppen ezekről mondok le már előre. Helyette diplomatikus, a fájdalmas érzelmi pontokat mellőző beszélgetések lesznek. Unos-untalan információcserék, mi van a másikkal, mi történt az elmúlt évben? Óvatos válaszok, hogy ne sértsem meg a még gyógyulófélben lévő, nagyjából már behegedt sebeket, sem bennük, sem magamban.
Veszek egy kenyeret, s mielőtt megszelném, automatikusan keresztet vetek rá. Jézus testvérem teste. S másnap kiesik a bele, s egy ragadós, morzsalékos katyvasz hullik elém.
Szívem szerint innék egy pohár bort is. Jézus vére. De amint megcsap a tablettából készült lötty, mely sosem látott szőlőt, megundorodom.
Felötlött bennem az érettségi utáni évem, amikor a Tétényi úti kórház sebészetén voltam műtős, abban az évben nem indult rendezői szak, egyik osztálytársam beszélt rá, töltsem ott a kieső évet. Mai napig hálás vagyok neki, mert az alatt az idő alatt tanultam a legtöbbet arról, hogyan kell csapatban dolgozni.
Miként, hogyan jutott apám vele kapcsolatba, nem tudom, talán Ottlik Géza közvetítésével, aki Feri nagybátyám bridzs csapatában játszott. Az volt a feladatom, hogy az udvarra szórt fát lehordjam a fáspincébe és felstószoljam, mialatt a költő elolvassa a verseimet, mert apám, tiltakozásom ellenére, megkérte, mondjon róluk bírálatot.
Marcinak a hétvégén sakkversenye volt, három hónapja magyaráztam el neki, hogy melyik bábú hogyan lép és máris van egy aranyérme és most az óvodás korosztály országos versenyén hetedik lett.
RSS
hírlevél
