A gyerekek, szerencsére még nem sírnak, és ha az előadás után megkérdezik, hogy folytatódik szerintük a történet, a lányok mindig azt mondják, hogy nincs baj, Amália sorsa jóra fordul, és jön majd a királyfi, egy másik, de az is szép lesz. A felnőttek /nők/ meg sírnak, mert tudják, hogy… szóval tudják.

Nagyon nagy szomorúságom, hogy ezek a kiváló előadások, láthatatlanok maradnak. Hogy nem kellenek egy tévének se. Vagy ha igen, talán ez még rosszabb, csak ingyenműsorként.

A média kizárta a gyerekeket. Nem készítenek nekik semmit. Miért? Nem gazdaságos? [...] Az lehet a baj, hogy a médiatörvény egyik – véletlenül jó - rendelkezése szerint gyerekműsorba nem lehet reklámot belerakni... ez okos, de ezzel meg is szűntek a gyerekműsorok.

Én azzal a boldog tudattal battyogtam végig minden nap az iskolába vezető úton, átszelve a kastélyparkot és a gesztenyést, hogy „őseim birtokán” járok. [...] Osztálytársaimat gyakran sokkoltam afféle kijelentésekkel, hogy a suli ablakából is látszó kastély jog szerinti örököse vagyok.

Nem volt könnyű dolgunk: ekkora tömegben mindig vannak vadócok, akiket a játék keretében le is kell lassítani, energiáikat úgy kell alakítani, hogy ne szétverjék a mesét, hanem beépüljenek. Az előadásoknak így elkerülhetetlen része az állandó improvizáció.

Bori szeme felragyogott, (ismerem ezt a tekintetet, csalhatatlanul jelzi, hogy az agyban a Fantázia fedőnevű protokollt futtatják éppen teljes gőzzel) és előadta, hogy milyen vicces is lenne Jézuska az áruházban, tolná a nagy kocsit maga előtt, de őt persze nem látná senki.

Spanyoltanulmányaim alatt egyik kedvenc mondatom volt a „tudja, honnan fúj a szél” spanyol változata. Ők ezt így fogalmazzák meg: „tudja, honnan dobálják a köveket.” Hát ez sokat elmond a két nép mentalitásbeli különbségéről. Valahogy így van ez a forgatókönyvírással is. A bőrömön tapasztaltam: mennyire más formanyelvet használ a film és a szépirodalom. Mintha egy idegen nyelven kéne megtanulni beszélni, és ami még fontosabb: gondolkodni.

Van egy másik alapigazság is velem kapcsolatban: ha szerda, akkor kosárlabda. Szeptember óta minden szerdán este 8-f10-ig anya igazoltan hiányzik a fektetésről, ugyanis egy csapat elszánt nénivel és bácsival rohangál az iskola tornatermében. Nem vagyok egy sportőrült, de a rendszeres mozgásra is rá lehet szokni.

...egyszerre izgalmas királyfis, sárkányos tündérmese, közben mindezek paródiája is, kegyetlen humorral mutatja be a férfi és női nem gyarlóságait, miközben játszi könnyedséggel emel be a történetbe minden más meséből ismert szereplőt és elemet.