A Litera két évvel ezelőtt a búcsúzó év irodalmi eseményeire nézve kérdéseket tett fel irodalmároknak. Az idén úgy döntöttünk, hagyománnyá nemesítjük egykori gesztusunkat. Voltak, akik barátságosan hárították el a felkérést, voltak, akik megragadták az alkalmat. Az ő válaszaikat olvashatják több részletben.. - I. Benedek Anna, Keresztesi József
Hatodik születésnapi partiját tartja a litera, Litera Bár címen, 2008. november 7-én 19 órától a Millenárison. Ez alkalommal a Budapest Bár produkció néhány dalához (sanzonokhoz, kuplékhoz és slágerekhez) írtak történeteket szerzőink: Bereményi Géza, Falcsik Mari, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos és Vallai Péter.
Idén hat alkotó részesül a Déry-díjban, melyet a magyar irodalom művelésében vagy népszerűsítésében kimagasló eredményeket elérő íróknak, költőknek, műfordítóknak ítél oda a kuratórium. Kiss Judit Ágnes, Ferdinandy György, Géher István, Keresztesi József és Viola József, valamint Renáta Deáková műfordító viheti haza az elismerést.
A Műút most megjelent számát Csobánka Zsuzsa Félpartita című háromtételes verse nyitja, melyet Bán Zoltán András készülő új regényének, a Beethoven unokaöccsének első fejezete követ. Prózai műveket közöl még Kiss Noémi, feLugossy László, Farkas Tibor, Nyisztor Mik és Terdik Roland, akinek három kisprózája lentebb is olvasható. Versekkel szerepel a lapszámban Deres Kornélia és Smiló Dávid; Fernando Pessoa négy (saját néven jegyzett) költeményét Mohácsi Árpád fordította magyarra.
Hamarosan a JAK-füzetekben jelenik meg dalszövegírói életműve, kanonizátor-szerepe a Jelenkor szerkesztőjeként megkérdőjelezhetetlen, évekig egy örökké forgó liftfajta nevéből és/vagy a keresztény könyörgés első két szavából állt össze az e-mail címe, a kortárs alternatív zene vizeit különböző formációkban korbácsolta hullámzóra, hogy az agyakat egyúttal tükörfényesre dörgölje – ő maga azonban szívesebben hallgatja Bob Dylan dalait – a sorozatunk alól lassan kifutó nyárban Keresztesi József jelentkezik.
Nárcisz, felnőttláncfű, és az utolsó magyartanár a szeptemberi Jelenkorban
A Jelenkor folyóirat szeptemberi számának élén Marno János és Aczél Géza versei olvashatók. Dreff János/Tóth Dezső Az utolsó magyartanár feljegyzései című regényrészletét (mely nálunk is olvasható) Csehy Zoltán, Gellén-Miklós Gábor és Halmai Tamás versei követik, Szvoren Edina Bolgár ritmus című novellája után pedig Sándor Iván közöl újabb részletet készülő regényéből, a lap szépirodalmi rovata végül G. István László és Miklya Zsolt verseivel zárul.
Németh Zoltán (szerk.): Tükördara. Írások Parti Nagy Lajos költészetéről, prózájáról, drámáiról, Budapest, Kijárat, 2008. 2000,- HUF
Németh Zoltán ügyesen lavírozgat a szerkesztői kezet megkötő [...] dilemmák között: [...] a Hősöm tere meglehetősen negatív visszhangját Balassa pozitív kritikájával helyettesíti; a Parti Nagy elismerése irányában eleinte vonakodó Kulcsár-iskolát Fodor Péternek a Parti Nagy-prózáról 2003-ban írt alapos és pozitív elemzésével képviselteti, ahogy igen szimpatikus Széni Katalin 1997-es tanulmányának szerepeltetése is, hiszen [...] ez [...] elsőként foglalkozott a Sárbogárdi Jolán női szerzőségének később oly nagy karriert befutott kérdésével.
Az idei JAK-tábor auguzstus 26-án kedden indul és augusztus 30-án szombaton tartják meg a záróbulit.
Az idei táborlakóknak is lehetőségük lesz rá, hogy szemináriumokon vegyenek részt: a költői szemináriumot Vörös István, a prózaíróit Garaczi László, a drámaíróit Kárpáti Péter tartja: kedden délután négytől, más napokon délelőtt tizenegytől rendezik meg ezeket (a drámaíró szeminárium szerdán dupla órával indul).
A Beszélő májusi számában Mesterházi Mónika verse melett olvasható egy beszélgetés Török Ádám akadémikussal, valamint Krémer Balázs, Pál Attila, Seres László, Szerbhorváth György írásai, Polónyi István cikke az Akadémiáról és Révész Sándoré A homo stalinicus haláláról. Márton László Velencébe kalauzoló kisregényének újabb folytatása is megjelent a lapban,
Az EX Symposion TOR – száma a csontvázak fölött ül lakomát, és elfekvőben levő ígéretekre gondol: ilyen mondjuk a közösség és a közös intellektuális kalandozás. Az ínyencek szerepe a világban. Azoké, akik hozzá akarnak szólni ahhoz, hogy milyen mondatok hangozzanak el a világban.
RSS
hírlevél
