A Seiobo zárt mondatvilágában az elbeszélések között különleges kapcsolódás van. A történetek, amint azt a szövegek előtti Fibonacci-számok is jelzik, az aranymetszés szabályai alapján követik egymást. Minden újabb történetben benne rejlik az előző két elbeszélésnek az összege, ám nem abban az elsődleges értelemben, hogy a narráció ismétlődik, vagy konkrét figurák bukkannak fel újra; inkább beszélhetünk egy láthatatlan ívről, amely azonban ebben a láthatatlanságban hozza létre a kötet kontextusát.

Krasznahorkai László új kötetének, a Seiobo járt odalent-nek október 7-én rendeztek különleges bemutatót a Műcsarnokban, melyen elhangzott Dukay Barnabás ez alkalomra írt fütty-kvartettje is. A fütty-kvartett, a zene létmódja nagyban emlékeztet az író új kötetének anyagát adó műalkotások létmódjára is - pusztulásuk, múlásuk után is léteznek. A Magvető kiadónál megjelent kötet szerzőjével, Krasznahorkai Lászlóval a Műcsarnokban egy nappal a bemutató előtt beszélgettünk.

Ezúttal sajátos, eleddig ismeretlen szabályok alapján, négy lapból licitálva pókerezünk. Mint mindig, az Irók Boltjában osztják nekünk a lapokat, de - látni fogják! - a lapigénylő nem blöfföl egyáltalán; a Korunk, a Pannonhalmi Szemle, a Lettre és a Vigilia lapjárásából nem nehéz kihoznia a maximumot, besöpörnie a kasszát.

Idén először lehet bemenni a Külügyminisztériumba, az 1870-ben épült Szépilona Villamos Kocsiszínbe, a veszprémi érseki palotába. Most először lehet látni az egykori kiskartali Podmaniczky-kastély könyvtárát az Üllői út 24-ben, a Magyarországi Evangélikus Egyház Központjának épületében, bútorzattal és mintegy 30.000 kötettel. Emellett első ízben lehet vezetett sétákon bejárni a Baranya megyei kulturális falut, Palkonyát.

Őszi szezonnyitó sajtóbeszélgetést rendezett a Hungarofest Kht. – Reneszánsz Programiroda a 2008-as Reneszánsz Év eddigi sikereiről, a hátralévő rendezvényekről, valamint a programok során végzett kulturális fogyasztói szokásokról végzett kutatások eredményeiről.

Lord H. E. Szegedi-Szabó egy lehetséges inkarnációja, ötszáz évvel ezelőtti önmaga, aki Dürert, Dantét, Hildegard von Bingent tanulmányozza vénséges tölgyek alatt, miközben feketére kormozódott kandallók fanyar füstje kanyarog az őszi égen, és a sövények mögött birkanyáj kolompol. Olyan világ bontakozik ki verseiben, amely engem leginkább John Cowper Powys regényeire emlékeztet, a Wolf Solent misztikus legelőire, vízzel telt árkaira, sötét vizű tavaira, rekettyével benőtt dombjaira.

A Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvszalon idén hatodik alkalommal rendezi meg 2008. szeptember 5–7. között a Szentháromság téren a Magyar Könyv és a Magyar Nyelv Ünnepe a Budai Várban című programsorozatot. Szeptember első napjaiban a Szentháromság téren a Biblia, Mátyás király és a reneszánsz, továbbá a Nyugat folyóirat ünnepeire kerül sor.

Száz éve és egy napja, 1908. augusztus 28-án született Robert Merle, francia író. Töretlen népszerűségének oka, hogy regényeiben tökéletesen vegyíti a kemény társadalomkritikát a fordulatos történetmeséléssel. Egész életében a fajgyűlölet, a háborúk ellen és a szabadságjogokért küzdött.