Hát írhatom, az időnk megváltozott. Kissé elaltattál bennünket. Az életed valószínűtlenné tette a halált, amelyre sokat gondoltál ugyan, de sosem készültél rá jobban, mint a következő könyvre, cikkre, útra, beszélgetésre. Vagy épp a századik születésnapodra, amely a jövő nyáron jött volna el. Magam előtt látom – mint valami megcsúszott valóságot -, az akkori örömödet.