hirdetés

JUHÁSZ FERENC

hirdetés


Az elemi iskola négy osztályát a biai római katolikus iskolában végezte 1934–1938 között. Polgári iskoláit Bicskén járta ki 1938–1942 között, majd 1942–1946 között a budapesti Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskola tanulója volt. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója lett. 1947-ben fonógyári munkás volt. 1948-ban a budapesti József Attila Népi Kollégiumban folytatta egyetemi tanulmányait magyar–filozófia szakon. Itt találkozott Szeverényi Erzsébettel, akit 1948. december 14-én feleségül vett. Felesége később tanárként és irodalomtörténészként tevékenykedett 1972. december 14-ei öngyilkosságáig. Juhász az egyetemet az első félévi vizsgák után abbahagyta.



1948–1949 között a Hunnia Filmgyár dramaturgjaként dolgozott. Első két verse a Dárium karácsonyi számában jelent meg. Első verseskönyvét a Franklin Társulat adta ki 1949-ben.

1949-től 1951-ig a Könyvhivatalban és a Magyar Írószövetség lektorátusában dolgozott, s 1951 és 1974 között a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt. 1946-tól 1956-ig a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja tagja.



1950-től a Magyar Írószövetség választmányi és elnökségi tagja volt. Ezt követően költészete tartós támadások tárgya lett, s írókongresszusi felszólalása miatt is vádolták. Egyidejűleg családi életét is súlyos bajok kísérték: felesége hosszú depresszióba esett. Az irodalmi élet konfliktusai és magánéleti tragédiái mellett azonban sikereket is ért el mind a társadalmi, mind a művészeti életben. 1955–1956-ban a Bodnár György és Simon István szerkesztette Új Hang vezető költője lett. 1956 forradalmát és annak leverését Budapesten élte át. 1978. március 15-én Kass János grafikusművész ismertette össze dr. Kilián Katalinnal, akit 1978. augusztus 16-án feleségül vett. A házasságból két gyermeke született. 





Munkásságát az évtizedek során több díjjal, oklevéllel
jutalmazták, az elsők között kapott Kossuth-díjat 1951-ben, majd újra
1973-ban, az állami elismerések mellett (pl. a Magyar Köztársasági
Érdemrend középkeresztje) Prima Primissima díjas is. Mégis egyik
legkedvesebb díja az 1992-ben elnyert Sztrugai Nemzetközi Költői Estek
nagydíja, amelyet a macedón város lakossága és a sztrugai költői egység
tanácsa adományozott a költőnek. A díjat Juhász Ferenc mellett olyan
világhírű költők tudhatják és tudhatták magukénak, mint Pablo Neruda,
Ted Hughes és Seamus Heaney.





A magyar lírában a kommunizmus rettenetét legmélyebben Juhász Ferenc értette
meg, mondta Spiró György a költő 80. születésnapján rendezett ünnepségen: Indulásakor a rendszer boldogan karolta fel, szívesen támogatták a
fiatal vidéki költőt, ő maga pedig hitt az eszmében, a nagy szavakban.
Ám nem hallgatott, amikor a jelszavakat felhasználták és elárulták.
Kikelt az igazságtalanság ellen, a Tékozló ország elemi erővel tört be
a köztudatba. Mások ezért börtönbe kerültek volna, neki elnézték,
dédelgetett kedvenc volt, talán nem is hitték el, hogy ilyet le mert
írni. Juhász visszamenőleg is makulátlanná tette magát a Templom
Bulgáriában című verssel. Az illúziók vesztét a kozmoszban sirató
költő, aki mint minden született lírikus magát a teremtéssel
egyenrangúnak érzi, meggyőződése, hogy egyedül ő szenved,
közszereplőként zokog. Ezzel az attitűddel lehet csak valaki igazán
nagy költő, mondta Spiró, hiszen ebből szűrheti le magának az olvasó
azt a tudást, támogatást, az ő költészetével képes feldolgozni az
ország a traumákat. Miután kiábrándult a kommunizmusból a hit
elvesztését gyászolta, majd a hatvanas években, amikor végleg megszűnt
Magyarország ideálja, és eljött a tragikum halála, irónia és neorokokó
giccs vette át a vezető szerepet az irodalomban a tragédia helyett. Ám
Juhász nem engedett a tragikumból, élő lelkiismeretként mindent
rögzített. Hallgatással sújtják ma a percnyi mérvadók, nem beszélnek a
remekműveiről, pedig Spiró szerint végül csak a remekművek maradnak.
Nagy költő az, akinek sorai kirázhatatlanul benne maradnak az ember
fülében, Juhász Ferenc ilyen.





 



Díjak



  • Baumgarten-díj (1949)

  • József Attila-díj (1950)

  • Kossuth-díj (1951, 1973)

  • A Sztrugai Nemzetközi Költői Estek Nagydíja (1992)

  • Radnóti-díj (1971)

  • A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1988)

  • A Művészeti Alap Irodalmi Nagydíja (1991)

  • Év Könyve Jutalom (1993)

  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)

  • Hazám-díj (2001) 


Születési év: 1928

Születési hely: Biatorbágy

Foglalkozás: irodalomtörténész

Legfontosabb díjak:

  • Baumgarten-díj (1949)
    József Attila-díj (1950)
    Kossuth-díj (1951, 1973)
    A Sztrugai Nemzetközi Költői Estek Nagydíja (1992)
    Radnóti-díj (1971)
    A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1988)
    A Művészeti Alap Irodalmi Nagydíja (1991)
    Év Könyve Jutalom (1993)
    A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
    Hazám-díj (2001)
    Prima Primissima Díj (2007)

hirdetés