Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában
INTERJÚ
A márciusi díjakhoz kapcsolódó interjúsorozatunk második részében a friss József Attila-díjas Beszédes Istvánt és Elek Tibort kérdeztük.
Megjelent a Bárka folyóirat ötödik idei lapszáma, melyben többek között Magolcsay Nagy Gábor, k. kabai lóránt, Miklya Zsolt, Csehy Zoltán, Tôzsér Árpád,Nádasdy Ádám verseit, Czakó Gábor regényrészletét, Darvasi Ferenc tanulmányát, Vasy Géza és Tarján Tamás kritikáit olvashatjuk. Békés Pál elbeszélését és Tőzsér Árpád versét mi is közöljük.
Bővített terjedelemben jelent meg az Irodalmi Szemle szeptemberi száma. Ötven év megélt történelmére emlékezik a lap. A szépirodalmat Gál Sándor, Öllős Edit, Kopasz Katalin, Gyüre Lajos és Polgár Anikó versei, Duba Gyula regényrészlete és Szalay Zoltán novellája képviseli. Köszönti a lap a 80 éves Jakab István nyelvészt, s Hazatérő irodalom címmel közli Pomogáts Béla írását az amerikai magyarokról. Három tanulmányt is olvashatunk a folyóiratban Alabán Ferenc, Németh Zoltán, Csehy Zoltán tollából.
A Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat hatodik száma Vörös István verseivel indul, melyet Ayhan Gökhán prózaversei követnek, ezek egyikéből származik a címbeli idézet, és e szövegeket közöljük lentebb is.Málik Roland, Perneczky Géza és Benedek Szabolcs novellái mellett olvasható Joachim Sartorius Kis haláltánc című versciklusa, melyet Nádas Péter fordított magyarra.
A Bárka folyóirat első 2008-as lapszámának szépirodalmi szekciója következetesen váltogat verset és prózát. A versek között olyan szerzők írásai szerepelnek, mint Géczi János, Szentmártoni János, Papp Tibor, Lengyel Tamás, Hartay Csaba. Emellett Vámos Miklós, Pallag Zoltán és Jenei László elbeszélését olvashatjuk, valamint regényrészletet Garaczi Lászlótól, mely után a szerzővel készített beszélgetés következik Létünk, ez a plazmatikus címmel.
Megjelent a Bárka idei utolsó száma. Gazdag vers és prózakínálattal, tanulmányokkal és bírálatokkal. Kőrössi P. József Ladik Katalinnal készített interjút. Szentgyörgyi József és Nyisztor János festészetével – külön blokkban – több tanulmány is foglalkozik.
A békéscsabai Bárka folyóirat 5. számában a júliusi gyulai III. Irodalmi humor fesztivál szépirodalmi összeállítását közli.
A békéscsabai Bárka második számában Podmaniczky Szilárd versei, vele készült interjú és könyvéről írt recenzió is olvasható. E mellett számos vers, regényrészlet, tanulmány, beszámoló és kritika teszi érdekessé a folyóiratot.
Darvasi regényrészlete, Hazai Attila novellája, Tóth Kriszta versei és Jónás Tamással készített interjú mellett Ruzicskay György festészetéről valamint Békés megyei alkotók köteteiről olvashatnak a kéthavonta megjelenő, 15. évfolyamát kezdő
Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat friss számában. De hajózhat az Internet vizein is a
www.barkaonline.hu oldalon.
Szilasi szerint
"Valójában azt állítani, hogy egy mű a magaskultúrához tartozik, annyi, mint többek között azt is állítani, hogy van valami lényegi átvihetősége, valamiféle beépített leválaszthatóság a kontextusáról, ami a buszjegyekben és a politikai röpiratokban nincs meg." A magaskultúrának ezt a meghatározását Terry Eagleton adja, a Lettre téli számában megjelent, Egyetemes kultúra és lokális kultúrák című írásában.
Kritika
...bár sok irodalmi folyóirat van, annak számára, aki viszonylag rendszeres olvasójuk, sem nehezen megkülönböztethetőnek, sem ugyanolyan súlyúnak nem tűnnek – ellenkezőleg, [...] többé-kevésbé átlátható kulturális mintázatok szerint szerveződnek, felismerhető hagyományokra támaszkodnak és a kortárs irodalom eltérő kánonait kínálják olvasóiknak. Nem az volt a célom, hogy semleges, külsődleges leírást adjak a folyóiratok mezejéről [...]. Inkább lehetővé szerettem volna tenni írásommal, hogy kritikai beszéd alakuljon ki a folyóiratokról, s ennek legkézenfekvőbb módja egy kritikai írás megfogalmazása, éppen róluk.
Szilasi szerint
Az európainak nevezett civilizáció minden tizenkettedik esztendejében lezajlik egy beláthatatlanul nagy horderejű, csöndes esemény. Ezekben az általában titokban maradó pillanatokban az történik, hogy az adott korszakra leginkább jellemző, történetileg sajátságosan szenvedélyes olvasásmódok egy villanásra maradéktalanul összegződnek egyetlen olvasó ember egyetlen olvasói gesztusában.
Október 5-én és 6-án tartotta a József Attila Kör Tanulmányi Napjait „Az ítélőerő kritikája” – A kortárs magyar kritika helyzete címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös Termében. A pénteki nap eseményeiről Vári György, irodalomkritikust kérdeztük, aki előadóként és moderátorként is, valamint hozzászólóként is aktív szereplője volt a rendezvénynek. A kérdéseket Rácz I. Péter tette fel.
Teltházas estre nézett le a várszínpadról a két etapban oda felkért tizenegy író, a nemzeti humor-tizenegy, akik, mint jó csapathoz illik, rendelkeztek védővel, csatársorral, igazi meglepetésekkel és megbízható játékosokkal, akik teljesítményére előre fogadhattunk volna – hogy az önmagát megszüntető jóslat hagyományaihoz híven biztosan ne legyen igazunk.
Írói vegykonyhákról, pimf és obszcén gondolatokról, fenséges és közönséges közelségének kérdéseiről a július 2-án indult és 15-én véget ért III. Shakespeare-fesztiválon Gyulán 14-én délután Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője faggatta Esterházy Pétert.
Idén július másodika és 15-e között rendezik meg a III. Shakespeare Fesztivált Gyulán, ahol Szász János rendezésében, a főszereben Derzsi Jánossal látható a Lear, de itt lesz Eimuntas Nekrošius Othello-ja, s számos külföldi és magyar Shakespeare-előadás. (Képünkön Derzsi János Lear szerepében)
Neves irodalmárok felkérésével hazánk egyik legjelentősebb irodalmi érdekvédelmi szervezete, a Szépírók Társasága szeptember 14-én rendezte meg szimpóziumát a Petőfi Irodalmi Múzeumban Újraolvasott negyedszázad címmel. A célkitűzés az utóbbi évtizedek még alakulóban lévő irodalmi folyamatainak vizsgálata, az időszak szerzőinek és műveinek újbóli elővétele és (újra)értékelése volt.
Zalán Tibor Arany-átirata („feketén bólogat / a szomszéd, hisz néger” – talán…) kitűnő entrée-nak bizonyult, s megfelelően előkészítette a talajt Vámos Miklós – saját bevallása szerint évekkel ezelőtti – regényrészletének, mely Damoklész kardjaként vágta ketté a Coca Cola és a Fagifor nehezen értelmezhető kapcsolatának gordiuszi csomóját.
Helyszíni szemle
Egész úton hazafelé azon gondolkodám, miként fogom összefoglalni és feldolgozni... Hátizsákomban gyulai kolbász, kezemben jegyzetfüzet, fejemben Podmaniczky Szilárd indirekt intelmének emléke: ne vegyük szó szerint a környezetünkből felénk áradó nyelvi közléseket és utasításokat, ám merjünk bátran szembenézni a modern technika vívmányai által elénk állított kihívásokkal.
Mélyfúrás
Mit jelent az irodalmi siker? A limuzinból kikászálódó híres íróra magukat rávető, az ő arcával díszített pólóban pompázó tizenévesek tömegeit? Bölcsen üldögélő és csendesen pöfékelő szakemberek elismerő mosolyát? Rengeteg pénzt? A litera utánajárt.
Helyszíni szemle
Biztosan két hete csirízezik a székeket, súgja oda előttem Podmaniczky Szilárd valakinek, azért vannak ilyen sokan. Nem tudom, mindenesetre tényleg székfoglalót játszunk, jómagam végül sikeresen helyet foglalok a tömött előadó utolsó cicaszékein, cirka százhetven-száznyolcvan néző zsibong előttem a Békés Megyei Könyvtár úgynevezett "játszótermében". November 28., péntek, mindjárt öt óra. Tízéves a Békéscsabán szerkesztett Bárka folyóirat: felolvasás, díjátadás, kiállítás, fogadás - a kéthavonta megjelenő folyóirat mindent átfogó perfomanszra készül.
Helyszíni szemle
Grecsó Krisztián, a folyóirat szerkesztője rövid, de humoros novellát olvasott fel, nemkülönben Kiss Ottó, aki a novella előtt mesekönyvéből, a Csillagszedő Márióból mazsolázott, amely egyébként az Írószövetség mesekönyv kategóriájában az év könyve díjat gyűjtötte be. A felolvasásokat megszakította a Blues Fools egy betétszáma. Ahogy oldódott a közönség, úgy oldódott a csajom is.
Az „Irodalmi értékrendek, pályakezdés, érvényesülés” témakörben 2
008. augusztus 13-15-ig rendezett tanácskozáson a Tokaji Ferenc Gimnáziumban (Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky út 18-20.) az irodalomnak és a bornak is lesz szerepe jócskán.
További találatok
