Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában
KRITIKA
A Magyarka éppen különös hidegsége miatt lesz erős szöveg. Nem sajnáltatja magát Kati, nem sajnálja őt az elbeszélő sem. Annál jobban sajnáltam én, többször is összeszorult a szívem, miközben olvastam a könyvet – bár tudom, ez aligha kritikushoz illő kijelentés. - Szilágyi Zsófia kritikája Kőrösi Zoltán Magyarka című regényéről.
KÖNYVAJÁNLÓ
"egyöntetű a huhogás / huhog aki él még / − vigyázban áll egész bagázs! − / szabadságnak vélnéd " - Szilágyi Ákos Baglyok könyve című verseskötete nemrég jelent meg a Kalligram kiadó gondozásában. Ebből olvashatják el most nálunk a Zúg az erdő és a Verébkaszárnya című verseket.
KÖNYVAJÁNLÓ
Olgi néniről azt mondták, hogy jól tanít, pedig néha az órán mintha elfelejtkezett volna arról, hogy ő tanár, ilyenkor csak nézett maga elé, például felolvasott egy verset, és utána maga elé meredt, akárha a katedrán keresett volna valami régebbi jelet... - Kőrösi Zoltán új regénye áprilisban jelenik meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Ebből olvashatnak nálunk most egy részletet.
KÖNYVAJÁNLÓ
A meg nem történt mozdulat élesebb. / Nem vagyunk egyvonalban. Egy lépcsőn: / én állok feljebb. Lábaim külön lépcsőfokokon: / a lezserség akarása ez. - Turi Tímea Jönnek az összes férfiak című friss verseskötete a Kalligram Kiadónál jelent meg. Ebből ajánlunk most négy verset (Test és történet, Helyzetgyakorlat, Megrontója, Nem romantika).
KÖNYVAJÁNLÓ
A király életének utolsó éveiben, egyre több időt töltött az építkezésen, szinte beletemetkezett, talán mert már érezte erejét meggyöngülni, és félt, hogy előbb hal meg, mint ahogy a torony elkészül. - Bóna László Mit képzelsz? című kötete a Kalligram Kiadónál jelent meg, ebből olvashatnak el most két írást.
Lapot kérek 2012. október
Mi jöhetne, hát persze hogy folyóiratok, mert a lapbehordónál a szél az oldalak között szaglász.A július-augusztusi Kalligramra kacsint a visszapillantóból a lapraforgó, majd a szeptemberi Holmiban merül el, aztán az Ex Symposion Sinkó-számában matat, végül a Csillagszállóban tér nyugovóra. - Jánossy Lajos lapszemléje.
kritika
Barnás Ferenc eddigi legkiválóbb könyve egyebek mellett Budapest múltjáról és jelenéről, a beszélgetésről, az írásról, a saját őrületünkkel való együttélésről és a figyelemről szól. Szuverén és égetően mai regény. Szöllősi Barnabás kritikája Barnás Ferenc Másik halál című regényéről, amelyet július könyvének választottunk a Literán.
Könyvajánló
"Akkor tehát folytatom a feldolgozást, de innentől kezdve többé már nem olvasom Ottlikot. Még a bridzsfeladványait sem, pedig az elmúlt napokban órákat töltöttem a megfejtésükkel." - Györe Balázs Könyvhétre megjelent Barátaim, akik besúgóim is voltak című regényéből közlünk részletet a Kalligram Kiadó jóvoltából.
Könyvajánló
"Magimarusnak igencsak ügyesen kellett hajlongania, hogy elkerülje a felé süvítő hógolyókat, melyek közül néhánynak a közepét a vásott csibészek még kaviccsal is kibélelték." - Péterfy Gergely Könyvhétre megjelenő Örök völgy című regényéből közlünk részletet a Kalligram Kiadónak köszönhetően.
Könyvajánló
"A szezonkezdettől Kaufmann valószerűtlen mennyiségű fokhagymát, vereshagymát, zellergyökeret, zacskókba gyűjtött bogyókat és szárított gombákat rágcsált, és szisztematikusan elkerülte mind az otthoni fürdőszobát, mint az öltözői zuhanyozót." - Kőrösi Zoltán a Könyvhétre megjelenő új kötetéből közöljük A formajavulás című novellát.
INTERJÚ
A felejtés története - A Holokauszt tanúsága irodalmi művekben címmel jelent meg Szűcs Teri tanulmánykötete, amelynek kapcsán a szerzővel többek között a felejtés melletti tanúskodásról, egy radikális Sorstalanság-olvasatról és a holokauszt teológiai vonatkozásairól beszélgettünk, de szóba kerülnek az űrnácik is. - Marczisovszky Anna interjúja.
Hír
2012. április 4-én, szerdán este 7-től Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György és Jánossy Lajos Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam című könyvéről beszélgetnek a Nyitott Műhelyben - az író jelenlétében.
Könyvajánló
"Oké, már itt sem vagyok. Hamm-hamm – egyértelmű volt, hogy az utas itt helyben meg akarja etetni velük a gyári süteményt." - A Több pilóta című írást ajánljuk Berta Ádám Egon nem fáradt című, most megjelent kötetéből a Kalligram kiadó jóvoltából.
Magasiskola
Egy jó futballpálya megépítése olyan, mint az évekig érlelt, s folyton csiszolgatott nagyregény: már a hely kiválasztásánál eldőlnek fontos kérdések... - Kőrösi Zoltán Az utolsó meccs - történetek a titkos magyar focikönyvből című új kötete az idei könyvfesztiválra jelenik meg a Kalligram gondozásában. Ebből közlünk most két írást Magasiskola rovatunkban.
Könyvajánló
"Az élet értelme, gyerekek – kezdte a körmeit tisztítani zsebkésével –, az nálam úgy néz ki, hogy reggel négykor felülök az ágyban, kinyitom az ablakot, első cigi." – Veres István, érsekújvári születésű, fiatal író első könyve a Kalligram gondozásában jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre. A bemutatkozó kötetből olvashatnak részletet a Literán.
Könyvajánló
"először is azt kell megértened, hogy amit te gondolsz, az mindvégig másodlagos." - Bartók Imre első regényét a Kalligram Kiadó jelenteti meg az Ünnepi Könyvhétre. A könyvből előzetest közlünk.
Könyvajánló
Orcsik Roland új kötete éppen Mahler halálának 100. évfordulóján jelenik meg a Kalligram Kiadó jóvoltából. Olvassanak bele a verseskönyvbe!
Könyvajánló
"Ehhez az állandó hangulathoz az is hozzátartozik, hogy a nem létező ország lakosai szeretik az idegeneket. Hogyisne szeretnék őket, hiszen számukra az idegen olyan, mint az illatnak az orr, a fagylaltnak a nyelv. Illetve nem minden idegent szeretnek, csak az idegen idegent." - Csaplár Vilmos A magyarok című könyvéből közlünk részletet a Kalligram Kiadó jóvoltából.
KÖNYVAJÁNLÓ
A rossz nyelvek szerint az asszonyság egyenesen az ördögöt imádta,
éjjelente ki-kilovagolt, vagy a temető sírhantjai között bolyongott
titkos imákat mormogva maga elé. - Kálmán Gábor most megjelent, Nova című könyvéből közlünk részletet a Kalligram Kiadó jóvoltából.
HÍR
Nádas Péter írásművészetéről, közép-európai recepciójáról jelent meg az
elmúlt hetekben Pozsonyban egy szlovák nyelvű tanulmánykötet, a gazdag
Nádas-szakirodalmon belül az első könyvnyi terjedelmű áttekintés idegen
nyelven.
Ott jártunk
Október 27-én átadták a tavalyi év legjobb szépprózai művét alkotó,
elsőkötetes szerzőnek járó Bródy-díjat. Az elismerést a Műcsarnokban
Szvoren Edina vehette át. A kellemes estén rajta kívül András László,
Brenzovics Marianna, Kiss Tibor Noé és Tompa Andrea olvasott fel
2010-ben megjelent, a zsűri által kiválónak tartott művéből. - Ott
jártunk.
RECENZIÓ
Kőrösi aprólékos, és pontos: kis
darabkákból, apró, színes képekből, rebbenésszerű mozdulatokból,
illatokból, párákból, gőzökből, a koszos ablaküvegen ferdén beeső
fényből építi fel a szöveget, de olyan átható, elementáris erővel, hogy
az olvasó valósággal kába lesz ettől az édes (nem édeskés!) mákonytól. - Miklya Anna recenziója Kőrösi Zoltán A hűséges férfi - Boldogságnovellák című kötetéről.
Könyvajánló
"Akart találni egyetlen szót, tudod, de abban a zűrzavarban nem ment ez sem." - Németh Zoltán verseskötetéből olvashatnak két művet a Literán. A könyvet a Kalligram Kiadó jelentette meg az Ünnepi Könyvhétre.
KÖNYVAJÁNLÓ
Kőszeg Ferenc történetei a közelmúlt fontos pillanatait rögzítik, a magyar politikai élet elemzései, közszereplők pályaképei mellett nagy szerepet kapnak a „szociografikus” elemek, az ország politikai megosztottsága. Az új kötetet a Frau Poldi című írással ajánljuk.
A most elkészült Esti Kornél-kötet tehát az 1933-as mű kritikai szövegét közli, az eredeti szerzői koncepcióhoz hűen; ellátva tárgyi magyarázatokkal, keletkezés-, kiadás- és recepciótörténettel is. - Kosztolányi Esti Kornéljának az Ünnepi Könyvhétre megjelent kiadásáról Sárközi Éva írását olvashatják.
Könyvajánló
Vajda Mihály tanulmányokat és esszéket tartalmazó kötete a Kalligram
Kiadó gondozásában jelent meg az Ünnepi Könyvhétre. A gyűjteményt a Világnézet és kedély című írással ajánljuk a Literán.
Könyvajánló
Varga Imre könyve a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején írt zsengékből, az irodalompolitikai szempontokból cenzúrázott és új versekből áll össze. A Literán részletet olvashatnak a Kalligramnál megjelent kötetből.
Könyvajánló
A Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái sorozat ötödik kötete a szerző
magyar és összehasonlító világirodalmi tanulmányait tartalmazza. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelenő könyvből kaphatnak ízelítőt.
Könyvajánló
"Az utazás minden pillanatban máshol osztja ketté a teret. Minden hely / megálló, küszöb, bejárat." - Schein Gábor új verseskötete az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Az Éjszakai utazás című hosszú verssel ajánljuk a könyvet.
Könyvajánló
Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae című négykötetes regényfolyamának utolsó darabja A föld állatai alcímmel most megjelenő könyv, amely a Kalligram Kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhéten lát napvilágot. Részletet ajánlunk a regényből.
KRITIKA
ÚJRAHASZNOS! A szöveg nehezen adja meg magát, ám egy idő után, mint a kristály, csillogni kezd, s kirajzolódik egy olyan negatív felvétel, melynek még senki sem láthatta pozitívját. - Szentpály Miklós kritikáját ajánljuk újraolvasásra Maurice Blanchot Thomas, a rejtélyes árny című regényéről.
Könyvajánló
A hűséges férfi - boldogságnovellák - címen megjelent Kőrösi Zoltán kötete a Kalligram kiadó gondozásában. Részletet ajánlunk a műből.
Könyvajánló
"Nem érzek semmit, ez az igazság, azt hittem, hoz valami nagy dolgot a tabáni hajnal veled kapcsolatban, de csak a monoton esőkopogást érzékelem, és valami nagy, földön túli fáradtságot." - Az eddig drámaíróként ismert Egressy Zoltán Kalligram Kiadó gondozásában megjelent új regényéből közlünk részletet.
Ott jártunk
A Szlovák Intézetben került sor a Revue svetovej literatúry és a Magyar Lettre Internationale közös estjére. A szlovák és magyar írókat szerepeltető lapbemutatón Jánossy Lajos járt.
RECENZIÓ
A Sonnenschein nehéz könyv, mert bevezet azoknak a megbomló elméjébe, akik nem tudnak megszabadulni a váratlanul bűnre fordult ártatlanság terhétől, és akik hangoktól, matematikai képletektől, költeményektől, sokszor pedig a nagyapakorban felfedezett, sosem látott, véres kezű szüleik képétől üldöztetve élnek. - Recenzió Daša Drndić Sonnenschein című könyvéről.
Kalligram 2011/február
A Kalligram folyóirat februári számából Gottfried Benn költeményeit ajánljuk olvasóink figyelmébe. A német szerző verseit Mohácsi Árpád fordításában olvashatják.
INTERJÚ
Louis-Ferdinand Céline fordítójával, Szávai Jánossal az Utazás az éjszaka mélyére című regény harmadik kiadásáról, a fordítások történetéről, a Céline-recepcióról; a szinkópáról és az ismétlődésről Jánossy Lajos beszégetett.
Kiadói körkép 2010
A Pesti Kalligram kiadó szerkesztőjével, Mészáros Sándorral a téli könyvvásár apropóján az elmúlt évről és a magyar fociról Jánossy Lajos beszélgetett.
Részlet
Barak László új verskötete a költőre jellemző ironikus-groteszk, a mindennapok kegyetlenségét bemutató játékot folytatja. Míg korábban az alvilág témája köré szerveződtek a versek, most kis elmozdulás figyelhető meg egyfajta – hangsúlyozottan barakos – létösszegzés felé: az „öregkori költészet” átértelmezésére tesz kísérletet. - Részletet ajánlunk.
Részlet
Mestyán Ádám az új magyar líra egyik legtehetségesebb képviselője. Azé a nemzedéké, amelyet már nem béklyóznak az ideologikus kötöttségek. Illúziótlan és önmagával is kíméletlen. Második verseskötete ennek az illúziók nélküli számvetésnek a könyve. Szabad és tiszta beszéd - részletet ajánlunk.
Részlet
Faulkner regénye az újraolvasásban friss színezetű, erőteljes, időtálló. Az olvasó nem is tudja, hogy az olvasmányosságnak örül-e vagy a „rendes lektűrben” megnyíló rendkívüli perspektívának. Mindenesetre vágyat érez, hogy több műben utána olvasson - részletet ajánlunk
Interjú
Lovas Ildikóval A kis kavics című regényéről; az önéletrajziságról, a működő szövegről, a vidéki levegőről, Leni Riefenstahlról és Kozma Léniről, Fassbinderről és a sok, avagy kevés írásról Jánossy Lajos beszélgetett.
Részlet
Lovas Ildikó legújabb regénye filmszerűen pergő, rendkívül gazdag és az olvasót mindvégig feszültségben tartó olvasmány. Mint egy igazi krimi. - Részletet ajánlunk a Kalligram Kiadó gondozásában napokban megjelent regényből.
OTT JÁRTUNK
A fenti címszó is szerepel a napokban megjelent Retorikai Lexikonban. Digitalizált valóságunkban próbál elhelyezkedni egy papír alapú lexikon, egy antik eszköz újabb használati kézikönyve. - A napokban megjelent hiánypótló kiadvány bemutatóján Lőrincz Gergely járt.
Részlet
Az első, amit megláttak a visszatértükkor, egy tank volt, amint a szekrényen terpeszkedik. A szél szanaszét cibálta a kertben a megfagyott lapokat. – Nem bírt volna valahol odébb megállni? – kérdezte a katonát. – Ez volt a legegyszerűbb – rándította meg a vállát. – Háború van. - Jacek Dehnel, a Kalligram Kiadónál megjelent regényéből ajánlunk részletet.
INTERJÚ
Jacek Dehnel az egyik legsikeresebb fiatal lengyel író Lala című, 2006-os regénye Lengyelország után sorra hódítja meg az európai olvasókat is. A könyv magyar megjelenése alkalmából a történetmesélés kultúrateremtő erejéről és a fiatal lengyel értelmiségről beszélgetett a szerzővel Szekeres Dóra.
Fordítói Műhely
...ugyan mihez kezdjen? otthon nem volt maradása, mert Erna halála után kihűlt a ház, nem volt benne meleg mióta elment... - Jon Fosse norvég író. Reggel és este című regénye A. Dobos Éva fordításában hamarosan megjelenik a Kalligram Kiadónál. Részletet olvashatnak a műből.
Ott jártunk
A Kalligram nem épp szűkkeblű kiadó; a mostani könyvünnepre két bemutatóval is előrukkolt; hétfőn a Szlovák Intézetben mutatkozott be tucatnyi friss kötettel büszkélkedő szerző, a második felvonásra pedig a bohémiai rapszódiák házában került sor.
Hír
A fesztivál utolsó napján adták át az Év Kiadója Díjat. A General Press, az Európa és a Kalligram Kiadót megelőzve a Magvetőé lett a cím. Gazdára talált a Budai-díj, és ez évben először átadták az Év Könyvesboltja Díjat is: az Írók Boltjának.
könyvajánló
Lanczkor Gábor 1981-ben született Székesfehérváron. Szombathelyen nőtt fel, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Három verseskötete jelent meg, ez az első regénye. Részletet olvashatnak belőle.
könyvajánló
A folyóiratközlésekből összerakosgatott és átrendezett elbeszélésfüzér már első darabjában is többet sejtet, mint megannyi kiszínezett polgárháborús kalandot. A kései visszatekintés a múló-elmúlt idővel kíván szembenézni.
könyvajánló
A József Attila-díjas költő, Csehy Zoltán új kötete lényegében ezzel a kérdéskörrel foglalkozik: megragadható-e nyelvileg a zene érzékisége és szövegzenévé alakítható-e az érzékiség? Van-e esély rá, hogy felfedezzük: a világot mozdulataink, gesztusaink, rezdüléseink zenéje tölti ki, mely mások számára ugyanúgy funkcionál, mint a színház maga?
Részlet
Poós Zoltán új regénye mindenek előtt a szenvedély regénye: visszafogott pontossággal jeleníti meg két ember egymásra találásának és különválásának belső drámáját. Részletet ajánlunk.
Nyomdakész
Egressy Zoltán elbeszélései megőrzik a drámaíró szituáció- és feszültségteremtő erejét, amihez mesteri szerkesztői készségek társulnak. A kötet elbeszélései mindvégig lebilincselik az olvasó érdeklődését - részletet ajánlunk.
Recenzió
A Mikor eljön az idő című regény (melyet pontosabb volna kisregénynek vagy a szerző megnevezésével élve récit-nek nevezni), kísérteties hangulatú, feszültséggel teli szöveg, melynek világát a bizonytalanság, s a fojtott indulat jellemzi. - Maurice Blanchot regényéről Szűcs Balázs Péter recenzióját olvashatják.
A Kalligram kiadó ajánlata
A kismonográfia Balassi Bálint életét és költészetét tárgyalja, miközben a költő ismert művei mellett a nagyközönség előtt ismeretlen teológiai munkáit is elemzi. A kötet eddig kiaknázatlan források alapján, részben a már eddig is ismert adatok újszerű csoportosításával íródott, így számos helyen módosíthatja a Balassiról eddig alkotott képet.
A Kalligram kiadó ajánlata
A római irodalom egészét összefoglaló, a felsőfokú oktatás igényeit is kielégítő kézikönyv magyar nyelven még nem készült. A korábbi magyar nyelvű munkák az egyes korszakokra összpontosítottak; a Római irodalom című, kivételes jelentőségű monográfia azonos terjedelemben és súllyal kívánja tárgyalni az összes korszakot.
Nyomdakész
Az Europeana voltaképpen nem más, mint a huszadik századi Európa történelmének szarkasztikus hangú, merész, sőt provokatív szókimondással s nem utolsósorban a fekete humor jegyében megírt összefoglalása, bizarr leltára - Patrik Ouředník könyvéből olvashatnak részleteket.
Nyomdakész
Kísérteties hangulatú, feszültséggel teli szöveg, melynek világát a bizonytalanság, s a fojtott indulat jellemzi - írja Maurice Blanchot regényéről Szűcs Balázs Péter nemrég nálunk megjelent kritikájában. Most részletet ajánlunk a kötetből.
kritika
Nem mindig tudhatjuk, mi az imitáció itt és mi nem az, annyi azonban bizonyos, hogy ugyanaz a szövegben megkonstruálódó személyiség, az a jellegzetes hang ismerhető fel ebben a könyvben is, mint a szerző több, korábbi prózájában. - Darvasi Ferenc írása Kukorelly Endre regényéről.
A Kalligram kiadó Könyvfesztiváli ajánlata
Irena Dousková önéletrajzi ihletettségű regénye a Gustáv Husák nevével fényjelzett időszak tragikomikus mozaikja, amely az idő távlatából sem veszített semmit abszurditásából.
A Kalligram kiadó Könyvfesztiváli ajánlata
A kortárs cseh irodalom ismert képviselője regényében a múlt század 2. világháború utáni éveinek cseh társadalmi hangulatát és traumáit idézi fel a groteszk eszközeivel. A regény témája egy háború, melynek nincsenek győztesei, csak áldozatai.
A Kalligram kiadó Könyvfesztiváli ajánlata
Egy bizarr világ elbeszélése, avagy egy rendhagyó krimi? Patrik Ouředník Ad acta című műve bűnügyi regényként indul, végül azonban egy bizarr és abszurd világ látleletévé változik át.
Recenzió
Olvassuk inkább ismeretterjesztő olvasmányként a radikális civilizációkritikát, mely felhívja a figyelmet arra, hogy az a fejlődés, melyhez a kulturális és életmódbeli örökség elemeinek eltiprására van szükség, nem biztos, hogy üdvözítő.
A Kalligram kiadó Könyvfesztiváli ajánlata
A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő regényben.
A Kalligram kiadó ajánlata
A rendkívül gondolatgazdag és szigorú dramaturgiával felépített regény korunk alapvető kérdéseire keresi a lehetséges válaszokat. És mivel a szerző kiváló elbeszélő, az olvasó mindvégig azt érzékeli, hogy ezek az ő kérdései is, vagyis róla szól a mese…
A Kalligram kiadó Könyvfesztiváli ajánlata
Vajon le lehet-e írni a hetvenes éveket? Vajon meg lehet-e írni a történetek nélküli, létező szocializmus történeteit? Efféle kérdésekre keresi a választ Kőrösi Zoltán rendhagyó, nyugtalanító családregénye, melyben három generáció sorsa olvad össze nagyszabású, példázatos történetté.
A Kalligram kiadó ajánlata
A Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion, RAF) az 1970-es évek elejétől kommunista terrorszervezetként és városi gerillacsoportként ismert. Történetét a magyar könyvkiadás mindeddig mostohán kezelte. A kötetben nemcsak a RAF-hoz kötődő dokumentumok szerepelnek, hanem a szervezet tevékenységét és az egész jelenséget elemző két kiváló tanulmány is. Szitányi György, Legéndy Jácint, és Tamás Gáspár Miklós kötete a Kalligram gondozásában jelent meg.
A Kalligram Kiadó ajánlata
Böszörményi Zoltán régi és új verseinek gyűjteménye. A Kalligram kiadó ajánlata.
A Kalligram Kiadó ajánlata
Az Esti iskola c. novelláskötete után egy esszé- és tanulmánykötettel jelentkezik Bán Zsófia, melynek érdekessége, hogy a Nyugat-Európában és Amerikában már nagy tért hódított diszciplína, a vizuális kultúra szempontrendszerét is felhasználja.
A Kalligram Kiadó ajánlata
Esze Dóra új kötete a leszámolások könyve. Vagy pontosabban: a nemzedéki számvetésé. Azé a nemzedéké, amely gyerekként élte át a diktatúrát, de meghatározó élményei a rendszerváltás utáni időszakhoz, a kilencvenes évek rövid szabadság-mámorához és hosszú illúzióvesztéséhez kötődnek.
RECENZIÓ
Szilágyi Zsófia könyvében azt a Móricz Zsigmondot idézi meg, akit az olvasóközönség és az irodalomkritikusok jó része egyaránt figyelmen kívül hagyott az utóbbi időben.
A Kalligram Kiadó ajánlata
A Nyugat nem csupán egy folyóirat címe. Egy korszak jelölője is, mely számos vonatkozásban mindmáig meghatározza irodalmunk szerkezetét, kulturális tájékozódásunkat. Schein Gábor kötete a huszadik századi polgári humanizmus eszmekörébe illeszkedő kulturális minták nyelvi, önszemléleti határait igyekszik „feltérképezni”.
A Kalligram kiadó ajánlata
Másfél évvel halála után jelent meg Polcz Alaine pszichológus-írónő legutolsó, be nem fejezett könyve. A Kalligram kiadó ajánlata.
A Kalligram Kiadó ajánlata
Krúdy tulajdonképp szórakozásból és a megélhetés kényszeréből írta
1919–1920 telén, mégis ez lett a legsikeresebb és legtöbbször kiadott
könyve.
Kritika
Ebben a világban, ahol „a szerelmes nő és a halál angyala” harcol a férfiért, a halál síkja mintha nem annyira merőleges, mint inkább párhuzamos lenne az élet síkjával. Abból következik, vagy talán végig jelen is van az élet mellett. - Szegő János kritikája Péterfy Gergely: Halál Budán című regényéről.
Ott jártunk
Kilenc könyvet mutatott be múlt csütörtökön a Kalligram Kiadó a Szlovák Intézetben. Többek közt Miloš Forman Jan Novákkal közösen írt önéletrajzát, Schein Gábor esszékötetét, Bezeczky Gábor irodalomtörténeti "pamfletjét" és Szilágyi Zsófia Móricz-monográfiáját. Szegő János járt az eseményen.
Schein Gábor esszékötetéről
Amennyiben mégis lehetne hinni bildungban, paideiában, azt mondanám, hogy nagyon sok fájdalmas leckét tartogat önismeretünk számára ez a kivételesen jelentékeny, nagyszabású munka. - Vári György Schein Gábor kötetéről.
ott jártunk
Próbacsomagolás címen jelent meg Bán Zsófia új könyve a Kalligram kiadónál, melyet 2009. január 15-én délután négytől mutatott be az Írók Boltjában a szerző, Forgách András és Mészáros Sándor.
Téli Könyvvásár
A Kalligram Kiadó többek közt Péterfy Gergely új regényével, Esze Dóra Kurt Cobain-könyvével, Kornis Mihály kötetével készült a Téli Könyvvásárra, de kínálatában szerepel Pessoa-versválogatás és egy kritikavita-kötet is. Mészáros Sándort kérdeztük.
A Kalligram kiadó ajánlata
Remek, ízes humor, finom élcelődés, a gyermeki rácsodálkozás leleplező ereje, valamint a megbocsátás és az intelmezés megrendítő természetességének könyvét tartja kezében az olvasó. Ez a mikszáthi és a hrabali anekdotikus elbeszélőművészet hagyományait hasznosító mű a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom.
A Kalligram kiadó ajánlata
"Az Amadeus egy hozzám hasonló hibrid: egy Csehszlovákiában készült amerikai film, amely tízéves száműzetés után váltott nekem repülőjegyet Prágába..." - A Kalligram Kiadó ajánlata.
A Kalligram kiadó ajánlata
A Kalligram Kiadó arra vállalkozik, hogy a szerző jelen könyvvel induló válogatott műveinek kiadásával elősegítse életműve hangsúlyosabb jelenlétét a magyar irodalmi gondolkodásban, másrészt ráirányítsa a figyelmet arra, hogy az 1945 utáni francia irodalom és filozófia jelentős része nem értelmezhető igazán Maurice Blanchot műveinek ismerete nélkül.
A Kalligram kiadó ajánlata
„Kulcsár Szabó Ernőt sokan irodalomelméleti szakembernek gondolják. Nem osztom ezt a véleményt. Úgy látom, Kulcsár Szabó Ernő sokkal inkább irodalomtörténész: kritikusi pályaszakasza lezárultától a közelmúltig minden munkája vagy kifejezetten irodalomtörténeti jellegű volt, vagy elméleti szempontból is elfogadható irodalomtörténeti koncepció megalapozását és igazolását szolgálta."
Könczöl Csaba emlékének
Bán Zoltán András esszéjéből közlünk részleteket, mert cikkének sarkos állításai véleményünk szerint vitára ingerelhetnek vagy egyetértésre sarkallhatnak. Az idézett szöveghelyekből lehetőség nyílik a teljes írással megismerkedni.
Szerbhorváth György 1972-ben született, a vajdasági Kishegyesen él. Az ELTE szociológia szakán végzett, az újvidéki Symposion felelős szerkesztője volt. Kritikus, újságíró, esszéista.
A Kalligram Kiadó a most elindított Krúdy Gyula Összegyűjtött művei sorozattal klasszikusunk eddigi legteljesebb életműsorozatát kínálja az olvasóknak. Ötven kötet lát napvilágot a következő műfajcsoportok szerint: regények és nagyobb elbeszélések, ifjúsági regények, elbeszélések, drámai művek, publicisztikai művek, levelezések.
Gazdag József 1977-ben született Kassán. Pozsonyban él.
Kilátás az ezüstfenyőkre című kötetét 2004-ben jelentette meg a Kalligram Kiadó. A XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal egy időben zajló Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar elsőkönyves szerzője.
A Kossuth-díjas író legújabb könyvének helyszíne ugyanaz a New Hont nevű, fiktív kisváros és környéke, mint az ezt megelőző két regényé. Így a Tömegsír és a Nálunk, New Hontban után a Mátyás király New Hontban egy laza trilógia záródarabjának is tekinthető.
A Kiadó az író huszonkét beszélgetését nyújtja át az olvasónak, történelemről, kultúráról, irodalomról, színházról, az ezredforduló regényeiről. A könyv a szerző hetvenötödik születésnapjára jelenik meg.
"Sándor Iván kvalitásainak szinte hasonlíthatatlan és besorolhatatlan egyensúlyossága, ám drámaiságot semmiképpen sem nélkülöző lélegzése méltán vívhatja ki a közfigyelmet, a közmegbecsülést, a csöndes és megújító szellemi örömök jegyében." (Balassa Péter)
Petőcz András 1959-ben született. József Attila-díjas.
Az utóbbi években megjelent könyvei:
- Mecseki Rita Eszter (álnév): Nőtincs, 2004.
- Seymour Glass (álnév): Tenyered, ha csattan, 2003.
- Majdnem minden, összegyűjtött versek, 2002.
- Egykor volt házibarátaink, regény, 2002.
Róla szóló irodalom:
Vilcsek Béla: Petőcz András, monográfia, Kalligram Kiadó, 2001.
Előadásom keretei szűkre szabottak, kompetenciám korlátozott, ezért itt és most csak egy bizonyos, általam legjobban ismert részterületre vonatkozóan szemléltetem a helyzetet, feltételezve, hogy az idevágó észrevételek jellemzőek és általánosíthatók. A kortárs német nyelvű irodalmak hazai recepciójáról lesz szó.
A kortárs német nyelvű irodalom magyarországi recepcióját több szempontból is vizsgálhatnánk: az alábbi összeállítás azt veszi számba, hogy mi jelent meg idehaza 1990 után. Emellett szóba kerülnek bizonyos mulasztások, amiket a könyvkiadás pótolt, vagy épp újonnan termelt. Külön szólunk a fordítástámogatásokról és a Goethe Intézet egy hallatlanul fontos, ám kevéssé ismert kezdeményezéséről.
"soha nem akartam igazán filozófus lenni, így hát hazajöttem"
Bárczi Zsófia novelláit olvasva megtudhatjuk, hogy mi köze van Csajághy Laurának Heideggerhez és Habermashoz, Amparo Mendoza de Soledadnak Christa Wolfhoz és Nemo kapitányhoz, egy fontoskodó rézmozsárnak a modern esztétikához vagy egy bölcselkedésre hajlamos egérkének a buddhizmushoz.
Finoman és mívesen használja a rájátszást más versek, szövegek, poétikák jeleire. Ez a finomság inkább már nem is magát a felidézett szöveghelyet kívánja az olvasó emlékezetébe idézni, hanem annak a tovahaladó visszhangját.
„Műveimről” nem szolgálhatok pontos bibliográfiával, mert a tiszteletpéldányok (ha egyáltalán megérkeznek) folyton elkallódnak.
„Termelési kapacitásom” egyébként valahol a harmadik világ szintjén áll, a legtermékenyebb évemben, 2003-ban is csak 10 versem jelent meg...
1987 végén a tudományos intézetekben dolgozók és az egyetemi oktatók között futótűzként terjedt a hír, hogy a kutatóintézetekben – a pártközpont intenciói alapján – jelentős létszámcsökkentésre és költségmegvonásra kerül sor. (…) Ám míg korábban lényegében ellenállás nélkül hajtották végre a munkahelyeken a tisztogatási akciókat, 1987-ben másként alakultak a dolgok.
Az ógörög Philosztratosz szerelmeslevél-gyűjteménye gazdag metaforarendszerekkel dolgozó, költői telítettségű, frappáns, olykor gnómikus vagy epigrammaszerű szövegeket tartalmaz, melyek a korabeli retorikai gyakorlatok szellemében fogantak. Philosztratosznál azonban mégsem a szónokiasság kerül előtérbe, levelei inkább szépirodalmi ihletettségűek, szinte modern prózaverseknek hatnak, mesteri érzékkel tud lelki alkatokat, beállítottságokat, de felvett pózokat is bemutatni, így nem egyszer egész történetek kerekednek a levelek köré.
Az író, Patrik Honzl átlagos érdeklődéssel szemléli a világhírű festő, Josef Hala munkásságát, ám, amikor a kezébe kerül egy Halával készült beszélgetés, valóságos művészettörténeti nyomozásba kezd. Hala festményeinek tematikája és képkidolgozása első pillantásra megfogalmazhatatlanul más, mint a hagyományos alkotásoké. Erre a titokzatos másságra egy régi toszkán legenda adhat magyarázatot.
Forróság a dél-cseh vidéken. Rekkenő hőség, szúrós tarló, tágas dombvidék és álmos, kihalófélben levő falvak. Ezt a vidéket járja be szakadt Škodáján Pavel, amikor éppen nem fülledt levéltárakban kutat poros vagy éppen penészes anyakönyvek, krónikák és levelek között.
A szerző írja A kassai dóm (Közelítések Márai Sándorhoz) című könyvének bevezetőjében: „A továbbiakban következők tehát – egyelőre – csak közelítések. Kísérletek néhány új szempont bevezetésére. Az irodalmi művek értelmezése, amint Jean Starobinski mondja, lehet teljes, de totális sohasem lehet. A teljesség is csak a kiválasztott nézőpont teljessége. Az itt következő tanulmányok ezt a felfogást próbálják érvényesíteni."
Laboda 1963. május 13-án született Szegeden, Magyarország tündöklő metropolisában. Mikor a gyermek felsírt, a Tisza kilépett medréből, s a városban összedőlt minden magasabb épület. A kisfiú szőke volt, kimondhatatlanul szoke. Szoke volt vállig éro hosszú haja (tudniillik vállig éro, hosszú hajjal született), szoke volt a bore, a körme, szoke a szeme színe és szokék a könnyei, szoke volt a vére és a nyelve, szoke az ínye, ahogy szokék voltak a szájában a fogak (tudniillik szájában fogakkal született).
Martin Urmann kreatív munkatárs egy reklámcégnél. Egy napon különös megbízatást kap: meg kell találnia azt a szlogent, az egyetemes mondatot, amellyel az égvilágon minden eladható. A fiatal férfinak kezdetben cseppet sem fűlik a foga az abszurd feladathoz, ám néhány rejtélyes és sorsszerűnek tetsző találkozás után (egy titokzatos szőke lánnyal, egy furcsa, vak régiségkereskedővel, egy bánatos, bogaras művészettörténésszel) hatalmába keríti a felfedezés szenvedélye.
Sven Regener
Berlin blues Kalligram Kiadó, 2007.
Fordította Jónás Péter
Kötve
cca 240 old.
ISBN 978-80-7149-926-8
Krúdy Gyula
Összegyűjtött művei 8. – Regények és nagyobb elbeszélések 4
.
Kalligram Kiadó, 2007.
Kötve
456 old.
130 x 200 mm
978-80-7149-919-0
Bán Zsófia
Esti iskola
– olvasókönyv felnőtteknek
Kalligram Kiadó, 2007.
Illusztrálta: Eperjesi Ágnes
Kötve
cca 176 old.
155 x 235 mm
ISBN 978-80-7149-921-3
Jeles András
Füzetek
Kalligram Kiadó, 2007.
Kötve
cca 270 old.
ISBN 978-80-7149-923-7
Solymosi Bálint
Életjáradék
Kalligram, 2007.
Kötve
cca 188 old.
ISBN 978-80-7149-925-1
Szerző: Sándor Iván
Cím: Követés. Egy nyomozás krónikája
Kötés: Kötve, 135 x 197 mm
Oldalszám: 270 oldal
Ár: 2100 Ft
ISBN 80 7149 89 X
Szerző: András Sándor
Cím: Gyilkosság Alaszkában. Sherlock Holmes a tlingitek földjén
Kiadó: Kalligram
Kötés: Fűzve, 132 x 208 mm
Oldalszám: 392 oldal
Ár: 2500 Ft
ISBN 80 7149 818 1
Ám mindenekelőtt: a Milyen egy női mell? a szó legjobb értelmében értett regény: lenyűgöző, izgalmas olvasmány, letehetetlen könyv, ami magával ragadja az olvasót, és magyar regényírás legjobb hagyományait újítja meg.
A krimit író Gombrowiczot még nem ismeri a hazai olvasóközönség. A Megszállottak egy remek stílusban megírt mű, amelyben a kései nagy Gombrowicz-művekre jellemző filozófiai problémák és társadalmi kérdések a detektívregények stílusával ötvöződnek. A múltban elkövetett kitörölhetetlen bűnök, a műkincseket rejtő titokzatos vidéki vár és a múlt század eleji lengyel vidéki ifjúság bohém élete körül bontakozik ki ennek a korai a regény cselekménye.
Bővített terjedelemben jelent meg az Irodalmi Szemle szeptemberi száma. Ötven év megélt történelmére emlékezik a lap. A szépirodalmat Gál Sándor, Öllős Edit, Kopasz Katalin, Gyüre Lajos és Polgár Anikó versei, Duba Gyula regényrészlete és Szalay Zoltán novellája képviseli. Köszönti a lap a 80 éves Jakab István nyelvészt, s Hazatérő irodalom címmel közli Pomogáts Béla írását az amerikai magyarokról. Három tanulmányt is olvashatunk a folyóiratban Alabán Ferenc, Németh Zoltán, Csehy Zoltán tollából.
Megható történet két fiatal szerelméről, a norvég fjordok világából. Egyszerre rajzolódik ki előttünk a hagyományos élet és a civilizált világ kulisszái előtt nemcsak a fiatal pár élete, hanem családjaik sorsa, végzete is. Fosse nagyon finoman érzékelteti az embertelen társadalom működési mechanizmusait, nem hiába tartják a remek osztrák író, Thomas Bernhard legsikeresebb követőjének.
A Kossuth-díjas költő ezúttal a próza műfajába tesz egy váratlan látogatást. Irodalmi naplója az 1992–97 közötti időszak feljegyzéseinek – a költő, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató életének – történetbe foglalása.
Pasolini a XX. századi olasz és európai kultúra egyik legnagyobb formátumú s mindmáig egyik legvitatottabb alakja. A Kalligram Kiadó új sorozata arra vállalkozik, hogy bemutassa a sokoldalú életművet, regényeit, verseit, drámáit, filmforgatókönyveit, közéleti, kritikai írsait.
Szegedy-Maszák Mihály új könyvében imponáló tudással és széles körű kitekintéssel vizsgálja a nemzeti irodalom és művelődés esélyeit az új évezred kihívásai felől. Mindenekelőtt a világirodalmi kánonok távlatából elemzi a nemzeti kultúra és irodalom párbeszédképességét.
A folyóirat augusztusi száma a kultúrák közti kommunikációról, műfordításokról szól. Lackfi János Vahé Godelt, Tárnok Attila V.S. Naipault mutatja be, Asztalos Lajos a galego költészettel foglalkozik. Olvashatunk verseket Caius Licinius Calvustól (Kovács András Ferenc fordításában) és tanulmányt a román irodalom magyar recepciójáról (Farkas Jenő). Lackfi János, Tárnoki Attila tanulmányát és Mikó Imola kritikáját (Sálimár bohóc) nálunk is olvashatják.
A Kalligram nyári száma több mint 160 oldallal jelentkezett. A lapszám központi témája a negyven éves prágai tavasz (1968), a lap közli Kundera és Havel esszévitáját. Olvashatjuk továbbá Lanczkor Gábor, Gyukics Gábor, és Tábor Ádám verseit, regényrészletet Péterfy Gergelytől, novellát Vámos Miklóstól és Ingeborg Bachmanntól, recenziókat Varró Dániel, Kiss Judit Ágnes, Tőzsér Árpád műveiről. Álvaro de Campos, Magyari Andrea és Pályi András műveit műveit mi is közöljük.
Az Európa-szerte elismert esszéíró, Földényi legújabb kötetében a korszellemmel foglalkozik. A korszellem, mint kultúripar azt is integrálja, ami támadja őt. Sőt: mintha éppen azt részesítené előnyben, ami nem engedelmeskedik neki.
A Beszélő májusi számában Mesterházi Mónika verse melett olvasható egy beszélgetés Török Ádám akadémikussal, valamint Krémer Balázs, Pál Attila, Seres László, Szerbhorváth György írásai, Polónyi István cikke az Akadémiáról és Révész Sándoré A homo stalinicus haláláról. Márton László Velencébe kalauzoló kisregényének újabb folytatása is megjelent a lapban,
A Kalligram
júniusi száma rendhagyó módon a Joyce-nak szentelt tematikus összeállítással indul. Esterházy Péter és Kappanyos András szellemes beszélgetése után egy interjú következik Fritz Senn-nel az egyik legismertebb Joyce-kutatóval.
A Kalligram májusi számának központjában Jorge Luis Borges áll. Borges verseit és esszéjét (A történelem szemérmessége) olvashatjuk Imreh András fordításában, az argentin szerzőről tanulmányt is közöl a lapszám Bartók Imre és Wirágh András tollából.Tőzsér Árpád verseit, Borges A történelem szemérmessége című esszéjét és Wirágh András Hagyományrombolás – hagyományteremtés című Borges-tanulmányát mi is közöljük.
A Kalligram májusi számát a hatvanadik születésnapját ünneplő Grendel Lajos novellája nyitja (New Hont-i etűd), a prózaközlemények között Márton László köszöntőjét, Pályi András folytatásokban közölt regényrészletét és Anne Enright novelláját olvashatjuk. Enrightot, a Booker-díjas ír szerzőt Kurdi Mária mutatja be. A lírarovatban Marno János, Gergely Ágnes, Szolcsányi Ákos, Csehy Zoltán, Plamen Antov versei olvashatók. Grendel Lajos, Marno János, Szili József írásait mi is közöljük.
Quintilianus Szónoklattana nemcsak a retorika kézikönyve, hanem minden szellemtudományé is. A legigényesebb és a legrészletesebb antik retorika, amely magában foglalja a grammatikát, a legteljesebb antik stíluselméletet, sőt az irodalomkritikát is.
Louis-Ferdinand Céline harmadik regénye, az 1944-ben megjelent Bohócbanda ugyanabba a sorba illeszkedik, amelyet az Utazás az éjszaka mélyére és a Halál hitelbe nyitott meg, folytatódik benne az elbeszélő életútjának groteszk-humoros felidézése. De ezúttal sem a kronológia betartásával: a Bohócbanda a londoni évet idézi fel, amely az Utazásból ismert háborús kaland és az afrikai gyarmati időszak közt helyezkedik el.
Kornis Mihály
Lehetőségek könyve
Kalligram Kiadó, 2007.
232 oldal, 2.800 Ft
ISBN 9788071499893
Kőrösi Zoltán – Burger Barna
Délutáni alvás. A történet árnyéka
Kalligram Kiadó, 2007.
Kötve, 235 x 280 mm
224 oldal, 3.990 Ft
ISBN 978-80-7149-962-6
David Lynch
Hogyan fogjunk nagy halat?
Meditáció, tudat és kreativitás
Kalligram Kiadó, 2007.
Fordította: Gerevich andrás
Kötve, 110 x 185 mm
136 oldal, 2.000 Ft
ISBN 978-80-7149-964-0
Dževad Karahasan
Keleti díván
Kalligram Kiadó, 2007.
Fordította: Radics Viktória
Fűzve, 122 x 200 mm
390 oldal, 2.990 Ft
ISBN 978-80-7149-976-3
A virtuálisan Pozsonyban szerkesztett havilap novemberi számában a Telep Csoport szerzőit mutatja be műveik és interjúk által. Ugyanakkor most sem maradhatott el a nemi identitás kérdésköreit boncolgató tematika sem.
Michal Ajvaz:
A másik város
Kalligram Kiadó, 2007.
Fordította: Benyovszky Krisztián
Kötve, 110 x 185 mm
160 oldal, 2.200 Ft
ISBN 978-80-7149-969-5
Vásárhelyi Mária
Csalóka emlékezet
Kalligram Kiadó, 2007.
Fűzve, 125 x 198 mm
180 oldal, 2.200 Ft
ISBN 978-80-7149-987-9
A pozsonyi szerkesztésű Kaligram októberi számának tematikus blokkját Mészöly Miklós életművének szenteli. A Mészöly-művekkel foglalkozó tanulmányok, interjú mellett a szépirodalmi és a kritika rovat is rejteget érdekességeket.
Stefan Chwin
Arany Pelikán
Kalligram Kiadó, 2007.
Fordította: Wéber Katalin
Fűzve, 112 x 179 mm
270 oldal, 2.300 Ft
ISBN 978-80-7149-965-7
Keresztesi József
Hamisopera
Kritikák 1999–2006
Kalligram Kiadó, 2007.
Fűzve, 135 x 205 mm,
250 oldal, 2.400 Ft
[Kijönnek a sárga ruhás dolgozók, fadobozokat raknak le, kis nyílással az oldalukon, abban van a patkányméreg. A patkányok aztán megdöglenek, csakhogy előbb, amíg élnek még kicsit mérgezetten, a macskák megeszik őket, és akkor a macskák is megdöglenek. Ez úgy-ahogy rendben is volna. Csak hát a patkányok gyorsabban szaporodnak újból, mint a macskák. És kezdődik minden elölről.
Németh Zoltán
Állati nyelvek, állati versek
Kalligram Kiadó, 2007.
115 x 195 mm
80 oldal, 2.400 Ft
ISBN 978-80-7149-936-7
Hévizi Ottó
Prózaibb változat
Esszék, előadások, emlékeztetők
Kalligram Kiadó, 2007.
Fűzve, 113 x 180 mm
250 oldal, 2.500 Ft
ISBN 978-80-7149-945-9
Hammer Ferenc
Fekete & fehér gyűjtemény
Kalligram Kiadó, 2007.
230 oldal, 2.500 Ft
ISBN 9788071499220
A pozsonyi szerkesztésű lap őszi számának témája: a gyűlölet. E mellett Térey János Asztalizene című színműrészletébe, Thomas Pynchon regényébe és Julió Cortázar verseibe olvashatjuk bele magunkat.
A leszbikusság irodalmi és társadalmi megjelenésének körüljárása a fő csapásirány a Pozsonyban szerkesztett folyóirat nyári dupla számában.
Lanczkor Gábor első verseskötete, A tiszta ész Gérecz Attila-díjat kapott, a második, a Fehér Daloskönyv a szerző honlapján olvasható. Jövő tavasszal jelenik meg harmadik kötete, ALBUM címen a Kalligram Kiadónál.
A kötet alcíme Tizenegy hónap a National Galleryben és a Tate Modernben. A versanyag gerincét a két londoni múzeum képeiről írott versek adják. Kisebb kitérőkkel. Ezek közül az egyik Kasztíliába vezet, ennek része ez a literán közölt Goya-ciklus is.
A Kalligram az orosz tanulmány-blokkja mellett Stefan Chwinnek szentel jelentős terjedelmet júniusi számában. Szépirodalmi közléseiben Marno János és Nádasdy Ádám verseivel jól megfér Grecsó Krisztián készülő regényének, a Doktor uraknak egy részlete.
Madame Bovary 150 éves. A pozsonyi Kalligram folyóirat májusi számában Charles Baudelaire esszéjét közli Flaubert regényéről, Lackfi János fordításában. Pierre-Marc de Biasi irodalomtudóssal Mihályi Patrícia beszélget, míg Roland Barthes-tal Jean-Jacqes Brochier.
A Tehetséges Magyarországért Alapítvány Szépirodalmi pályázatán első helyezést Lövétei Lázár László esszéje, második helyezést Császár Mónika Zero című novellája, harmadik helyezést Benedek Szabolcs A költő halála című írása ért el. Benedek Szabolcs és Császár Mónika írásai után most Lövétei Lázár László díjnyertes esszéjét közöljük.
A Könyvfesztiválra jelenik meg Solymosi Bálint új könyve a Kalligram Kiadónál. Az Életjáradék című könyv önéletrajzi elemekre és kordokumentumokra épülő „esszéisztikus regény”. Egy fiatalember identitáskereséséről és az önmagára ismerés lehetőségeiről szól, különös tekintettel a felnőtté válás problémáira.
A pozsonyi Kalligram áprilisi számában, Indiai tabuk – muzulmán szerelmek címmel, keleti szerzők írásai olvashatók a szubkontinens irodalmából. Kékí N. Dáruválá, Szaádat Haszan Mantó, Mulk Rádzs Ánand, Rádzsá Ráó és Anitá Dészái szépirodalmi alkotásaiban merülhetünk el.
Kulcsár Szabó Zoltán
Metapoétika
Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben
Kalligram, 2007.
Fűzve, 135x 205 mm
452 old., 2500 Ft / 290 Sk
A pozsonyi szerkesztésű Kalligram folyóirat márciusi számában Kulturális csere című tematikus blokkjában folytatja a februári fordítás-elméleti blokkban megkezdett diskurzust, a hangsúlyokat némiképp elmozdítva. A tanulmányok mellett szépirodalmi, kritikai rovat és Zsebtükör elnevezéssel interjúk olvashatók Schein Gáborral és Lackfi Jánossal.
Jacques Derrida tanulmánya mellett Itamar Even-Zohar izraeli irodalomtudós Octavio Paz és Orcsik Roland írásai olvashatóak a Kalligram februári számának Műfordítás tematikus blokkjában. Szépirodalomban és kritikában sincs hiány.
Vladimír Holan
Falak
Válogatott versek 1925–1980
Kalligram, 2006.
Fordította Csehy Zoltán, Polgár Anikó, Székely Magda, Tóth László, Tőzsér Árpád, Vörös István
Kötve, 155 x 235 mm
424 old., 2900 Ft / 300 Sk
Tatár Sándor
Requiem
Kalligram Kiadó, 2006.
Fűzve, 140 x 195 mm
92 old., 1400 Ft / 150 Sk
A pozsonyi kiadású Kalligram folyóirat újra havi rendszerességgel jelentkezik. Csehy Zoltánt Németh Zoltán irodalomtörténész, -kritikus, költő váltotta a főszerkesztői poszton. Az új szerkesztőség (Gazdag József, Beke Zsolt, Gerevich András, Szolláth Dávid) megmaradva a magazin jellegnél, a tematikus számok kínálta lehetőséget ötvözi a hagyományosabb irodalmi folyóirat-szerkezettel. Első számuk Pier Paolo Pasolini művészetének szentel külön blokkot.
Vida Gergely
Rokokó karaoke
Kalligram, 2006.
Kötve, 109 x 185 mm
80 old., 1400 Ft / 150 Sk
Irena Dousková
Weöres Csepel
Kalligram Kiadó, 2006.
Fordította: Csoma Borbála
Kötve, 115 x 165 mm
208 old., 2.000 Ft
Jékely Gáspár
Mester, ébren vagy?
Kalligram Kiadó, 2006.
Kötve, 145 x 208 mm
516 old., 3.000 Ft
Thomas Bernhard
Megzavarodás
Kalligram Kiadó, 2006.
Fordította: Adamik Lajos
Kötve, 135 x 210 mm,
192 old., 2.000 Ft
A Japán díván Goethe West-östlicher Diwan (1819) című, a Kelet és a Nyugat kultúráját szembesítő verseskötetének ironikus felhangú parafrázisa
Céline ebben a regényben ér el pályájának zenitjére, megalkotva azt a könyvet, mely nemcsak a korban oly divatos kamaszregény egyik legeredetibb változata, hanem tágabban is, a 20. századi európai regény kiemelkedő darabja.
A neves esszéíró a mai Németországban uralkodó szellemi és kulturális viszonyokról (irodalomról, képzőművészetről, filmről) nyújt átfogó képet...
Bombitz Attila tizenkét magyar szerző, köztük Darvasi László, Márton László, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos, Bodor Ádám, Kertész Imre, Závada Pál és Esterházy Péter életműmetszetének történetét kínálja továbbgondolásra.
Az Úszó Opera ügyvéd hőse 1937. június 20-án vagy 21-én úgy dönt, hogy mégsem lesz öngyilkos. Elhatározását egy pontos, pengeéles rendszerbe ágyazza, ahol Hamlet is csak kispályás lehet, hiszen a „balsors minden nyűgétől s nyilától” meglépni, az ismeretlen gonoszt ismerősre cserélni csak gyávaság lehet.
A vallásos költészet ismert toposzának átformálásával a misztériumjáték lírai beszélője Krisztus születésének eseményeit a gyengédség, a báj és népi dramatikus játékok humoros hangján szólaltatja meg.
Az Ádi és Zicska saját kezűleg rajzolt térképén feltüntetett szőlőhegyeken és ártéri erdőkben, kisvárosi vendéglőkben és kovácsműhelyekben, falusi bakterházakban, csőszkunyhókban és pákásztanyákon kisemberek hétköznapi élete zajlik. Ugyanakkor mindent és mindenkit a legendát vagy fantasztikumot sejtető titok aurája leng körül.
A Kioltás összefoglalása mindannak, amit posztmonarchikusság alatt érthetünk: búcsúregény a gondolattól a gondolattalanság korszakában, az igazságtól a média másolatkorszakában, a nyelvtől a nyelvtelenség korszakában. Ironikus nagyregényformátumban búcsúzik Bernhard a világtól: egy gondolattal, egy igazsággal – hihetetlenül impozáns és muzikális nyelvén.
"drMáriás e könyvben szereplő művészeti tárgyú írásai, kiállításmegnyitói, bevezetői egyszerűen lebilincselők, érzékenysége és lényeglátása példa nélkül áll, fogalmazásmódja plasztikus, világos, szárnyaló, avatott, őszinte, hiteles és rendszerint iróniával teli... Az irónia mindig komoly, mert a semmiben van lehorgonyozva, más szóval csak a komoly ember lehet ironikus, amiképpen csak ő lehet hiteles, a hitelesség pedig maga a siker." - Váncsa István
"Egy napon a feleség, aki állandósult depressziójában mindig sírva seperte fel a lépcsőházat, fogta magát, s megszökött a két gyerekkel. A gondnoknak ez nem jelentett különösebb problémát. Sajnálta a gyerekeket, de nem tudott változtatni életén. Maradt az antennaforgatás és az egészéjszakás őrület."
drMáriás Író, zenész, képzőművész (Újvidék, 1966. nov. 3.) 1986-91: Művészeti Egy., Belgrád. Budapesten él és dolgozik. Kötetei: égevő (bahia, 1995), szép a puszta (Kalligram, 1999), űrboksz madrigálok (Kalligram, 2001).
"Vergődtél isten és a nők, a szellem és a test, a vallás és a nemiség között. Örvényben éltél. Agydaganat és prosztatarák. Bartók és szexualitás. Epilepszia és képzelgés. Misztika és női szentek. Kislányok, kivágások és katéter. Úgy érezted, tekeregsz, mint egy kígyó. Csúszómászó vagy, aki nem tud felemelkedni a földről, hogy szárnyaljon. Nyilvánossá tesszük titkaid, közösen, te meg én. Én akarlak megírni? Könyvet csinálok belőled? Tárgyat, amit elő lehet venni a polcról? Belelapozni, olvasni, vagy a sarokba vágni. Olvass! - életednek ez volt az egyik.fő parancsa."\\r
Irodalom és esztétika, irodalom és filozófia az európai kultúrában hosszú idő óta sokoldalú kapcsolatban áll egymással, s különösen érvényes ez a XX. században, amikor a hagyományos műfajok határai elmosódnak, felbomlanak, számos ponton átrendeződnek. Éspedig nem pusztán az irodalmi műfajok közötti határok, de az irodalom és filozófia közti határok is. Korunk hermeneutikai fordulata felől szemlélve mindezen műfajok vagy diszciplinák - irodalom, filozófia - bizonyos fajta szövegek, s ennélfogva irodalom és filozófia viszonyának kérdése azzá lesz, amit jelen munka alcíme jelez: irodalmi és filozófiai (tudományos) szöveg viszonyának kérdésévé.
Zbigniew Herbert meglepetéssel figyelt föl a 17. századi flamand festők tanulmányozásakor arra, hogy míg a jó hírű kortárs mesterek külföldön, német fejedelmeknél próbáltak szerencsét vagy Angliába mentek vendégfestőnek, másolat készítőnek (olykor önmagukat is szakmányban másolva), addig "az igazán nagyok - Vermeer, Hals, Rembrandt soha nem kerültek az Alpokon túlra, még a szomszédos országokba sem. Hűségesek maradtak hazájuk és szülővárosuk fáihoz, falaihoz, felhőihez, és ami ennél is furcsább, ez az önként vállalt provincializmus vált erősségükké, ez volt a döntő a halálukat követő diadalmenetben." Holott, jegyzi meg Herbert, lényegében nem tettek mást, mindössze lefestették azt, amit láttak: a körülöttük zajló életet. De az élet apróságainak lefestése a holland festészetben mégis a szabadság festészete lett, hiszen a szabadság nem elvont eszme volt: a tárgyakban a mesterember, a kézműves, a paraszt, a megszülető polgárság szabadságtudata nyert formát.
A vajdasági Palicson élő Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója és személyisége. 1998-ban, a jugoszláviai háború alatt Parti Nagy Lajos arra vállalkozott, hogy a költő egész munkásságát felölelő életútinterjút készít vele. Így olyan mély, eleven és őszinte dialógus alakult ki kettejük között, ami felülmúlja a művészinterjúk színvonalát. Tolnai Ottó az élő szó mestere is, akinek történetei, kommentárjai, mulatságos anekdotái és tárgyiasan pontos emlékezete plasztikusan elevenítik föl a személyes és a kisebbségi múlt mélyrétegeit.
Két, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetet ajánlunk olvasóink figyelmébe.
A Kalligram Kiadó új kiadványainak bemutatója 2004. december 15-én este hat órától a Szlovák Kulturális Intézetben lesz: a részletes programot a láthatás rovatban találják.
Kritika, Könyvfesztivál 2005
Forgatás és nyomozás folyik itt egyidejűleg, Wittgenstein irodalmi parafrázisai szerint zajlik a keresés; mindenekelőtt a tények és a dolgok illetve a képek és szavak hálójában vergődik a kifejtés mikéntjébe belefáradni nem, leginkább beleőrülni tudó beszélő, aki filozófiájának ismeretelméleti dilemmáit egzisztenciális csapásokként szenvedi el.
HÁTTÉR
Egy elmélet szerint az elő-elő-előembernek elárasztotta lakóhelyét a tenger, meg kellett tanulnia úszni, kiegyenesedett a dereka, szőrzete csak a fején maradt meg, megváltoztatta garatrendszerét, hogy ne menjen víz a tüdejébe, megtanult beszélni, mert úszás közben nem tudott mutogatni a kezével, és mikor kiszáradt a tenger, kijött a partra, csupasz volt, állt és beszélt. Az embert az emelte ki az állatvilágból, hogy alámerült, lehet, hogy ez lesz központi metaforánk.
kritika
Bond a tér- és időbeli koordináták ballasztját maga mögött hagyva keveredik „történelmi” kalandokba, a filmekből ismert pikareszkjét Lovas szellemesen allúzionizálja és bontja újabb részletekre, míg a 90-es évek Jugoszláviájának kálváriáját belülről, egyfajta lírai naplójelleggel teremti újra…
kritika
Persze terápiaként, az eltávolítás eszközeként is felfogható e kötet (vö. Borbély Szilárd iszonyú Halotti pompájával), mindennapivá, játékká alakítja a nehezen kezelhetőt, ugyanakkor a létezés alapjává sikerül többé-kevésbé kitágítania.
könyv
Öntörvényű és egyidejűleg öntörvényen kívüli életek kopár drámájának szálai sodródnak itt egybe kibogozhatatlanul, mialatt az írás saját jelenidejében próbál „felülkerekedni” önmaga tárgyán; betold és kiegészít, kommentál és minősít; az egység létrehozásába (el)vetett remény abszurd heroizmusával, jeges indulatával és cinikus előzékenységével tesz kísérletet a „dolgok” helyreállítására, miközben alapvetően tisztában van a végső megnevezhetetlenség, ha úgy tetszik, wittgensteini tényével: „Ha a jó- és a rosszakarat megváltoztatja a világot, akkor csak a világ határait változtatja meg, nem a tényeket; nem azt, amit a nyelv által ki lehet fejezni.”
könyv
...a Milyen egy női mell? éppen a test és a szerelem szembeállíthatóságát emeli ki központi témaként, már a kötet hátoldalán olvasható mondattal is. Nem állítás ez, hanem kérdés: „Az lenne jó, ha nem kellene test a szerelemhez?” És ez a kérdés elvisz a címbe foglalt női mellhez, a lélekben megmaradó szerelem és a romló test leginkább Kövesdi Ilona alakjához kapcsolódó ellentétéhez is...
könyv
Az anyanyelv szerelmesét, Csehy Zoltánt, ezt az ügyeletes próteuszi alakoskodót csillapíthatatlan költői „testcsere-vágya” arra indítja, hogy egy kevéssé ismert XV. századi reneszánsz költő, Pacificus Maximus névalakját és verstestét öltse magára, az ő száz elégiából álló Hecatelegiumát használva föl erotikus képzelőereje fűtőanyagául.
könyv
A Lucifer-imádat mellett, a regény sokszorosan beváltja a cím ígéretét: titkos társaságok és titkosrendőrségek tucatjait szerepelteti: templomosokat, szabadkőműveseket, rózsakereszteseket, flagellánsokat, szkopeceket, technomisztikusokat, holdimádókat, napimádókat, new age-esek, megjelenik a KGB és az államvédelmi hatóság is.
könyv
A szavaink történetével vagyunk egyidősek voltaképp. A nyelv áthagyományozódó, tapasztalatokkal és tényekkel megterhelt történetével, ez a mi igaz történetünk, mondja Sándor Iván; minden lehetséges elbeszélt élet ezeken a rétegeken keresztül szűrődik át, mintha tényleges történet nem is volna: „A rózsa, a rózsa, a rózsa.”
könyv
Borbély prózáinak főcsapása alapvetően kafkai modalitásokra játszik, könyve a kafkai galaxis egy darabja. Az elszigeteltség és a megbélyegzettség tapasztalatát, annak „árnyképeit” emelte ikonografikusan figyelmének homlokterébe, az áldozattá levésről beszél a feloldozó áldás reménye nélkül.
ketten egyről
A litera az itt közölt két recenzióval újraindítja Ketten egyről című párkritika-sorozatát.
ketten egyről
A Spanyol menyasszony azt is megmutatja nekünk, ne gondoljuk elbizakodottan, hogy a tízes-húszas évek fiataljainál többet tudunk azért, mert a mai szövegekben pinát olvasunk kehely helyett. És még kevésbé higgyük azt, hogy a lányok külső szerepeinek megváltozása belülről is átalakít mindent. Hogy a lánylelkek és –testek is olyan szédítő sebességgel alakulnak át, mint életük körülményei.
könyv
Az apám barátja Györe Pál, Györe Balázs édesapja és Berecz Lajos, a nyolc évvel fiatalabb munkatárs kapcsolatának krónikája: egy férfibarátság története – s persze jóval több is ennél. „Apám barátja több, más, s ugyanakkor kevesebb is volt, mint barát.” (7. o.)
recenzió
Való igaz, a fordulatok néha akciófilmeket megszégyenítő gyorsasággal pörögnek helyenként a nevetségesség határát súrolva, de a humor és a filozófia legyintése elhesseget minden gyanút a megrögzött bölcsészek feje fölül: gombrowiczi mélységgel van dolgunk.
...a programban két Márai-mű szerepelt: A zendülők és A gyertyák csonkig égnek. Ezek, valamint a Válás Budán vagy az Eszter hagyatéka jelentik körülbelül az életműnek a recepció szempontjából a legérdekesebb csoportját: míg Nyugat-Európában tulajdonképpen ez nagyjából maga a Márai-kánon, addig Magyarországon Márai ezen művei a giccs és a sikerületlenség címkéivel ellátva a kánon peremére szorultak. Szávai így leginkább arra a kérdésre keresi a választ, hogy „elválhat-e egymástól ennyire élesen a magyar kánon és a világirodalmi kánon szempontrendszere”(15), és ha igen, akkor miért.
Németh Zoltán ügyesen lavírozgat a szerkesztői kezet megkötő [...] dilemmák között: [...] a Hősöm tere meglehetősen negatív visszhangját Balassa pozitív kritikájával helyettesíti; a Parti Nagy elismerése irányában eleinte vonakodó Kulcsár-iskolát Fodor Péternek a Parti Nagy-prózáról 2003-ban írt alapos és pozitív elemzésével képviselteti, ahogy igen szimpatikus Széni Katalin 1997-es tanulmányának szerepeltetése is, hiszen [...] ez [...] elsőként foglalkozott a Sárbogárdi Jolán női szerzőségének később oly nagy karriert befutott kérdésével.
könyv
A Köz az utóbbi évek lírai termésének egyik meghatározó vállalkozása, amelyben összegződik az a sokféle poétikai megoldás, amely a szerző eddigi könyveit jellemzi. A szerepekkel való kísérletezés, a klasszikus szonett újraértése, az „elbeszélhetőség” problematizálása fontos elem ebben a könyvben is, de a három ciklus a korábbi mizseri hang jelentős meghaladását, súlyozását jelzi, itt ugyanis egy olyan megszólalás válik lehetővé, amely a nyelv grammatikai és szintaktikai dichotómiája helyett annak mediális jellegét, a nyelvi kifejezés határait teszi érzékelhetővé.
Ez alkalommal három olyan kortárs műről olvashatnak recenziót, amellyel már foglalkoztunk e lap hasábjain: Lanczkor Gábor, Nádasdy Ádám és Závada Pál könyveiről. Ha valaki másra vágyik, Spiró György első novelláskötetéről, Márai és Roman Ludva egy-egy könyvéről és egy indiai novellagyűjteményről talál kritikát.
Heti válogatásunkban kortárs magyar szerzők, mint Térey János, Schein Gábor, Centauri és a határainkon túl élők alkotásairól olvashatnak, de találnak itt a nemrég elhunyt kirgiz író, Ajtmatov és a kínai Fan Wu egy-egy könyvéről, valamint a Krúdy-sorozat új darabjáról is recenziót.
könyv
A kötet egészében azonban mégis mintha többről lenne szó, mint a minden művészet(té válhat) avantgárd tapasztalatáról. Nem a hétköznap válik ugyanis művészetté, de nem is a művészet hétköznappá: a két szféra eredendő elválaszthatatlansága, egymásrautaltsága sejlik itt fel.
Egy verseskötetet, egy verses CD-t és három prózakötetet válogattunk e héten a KönyvesBlog recenzióiból szemezgetve.
Titok, misztika, gótika, Toszkána, egy fiatal cseh festő és egy bombázó olasz nő, aki ráadásul menő művészettörténész, egy ódon kolostorban őrzött, titokzatos olvasó szerzetest ábrázoló festmény, amelyre állítólag láthatatlan tintával írták fel a tökéletes festmény formuláját. Első látásra nagyjából ennyit nyújt Roman Ludva Szív-fal című regénye. Ez sem utolsó, és kétségtelenül izgalmakat ígér, de mintha egy kicsit sablonos lenne… - Beke Mártonnak Roman Ludva kötetéről a Cseh Centrumban rendezett Kalligram-kötetbemutatón elhangzott írását olvashatják.
Urban úgy olvassa Kafkát, mint aki fogékony volt a titokzatosságra és a horrorra, mint akit érdekeltek a rejtett összefüggések és az emberi kegyetlenség okai, aki inkább a szorongások és a frusztráltságok írója volt, mint a harmónia vagy boldogság kereséséé. Szóval pont olyannak láttatja, amilyen ő, Urban szeretne lenni. - A Kalligram Kiadónak a Cseh Centrumban rendezett könyvbemutatóján elhangzott ismerztetőt közöljük.
szabadpolc
A kötetek, amelyeket a szerző szabadpolcára választott, nem ma jelentek meg. Ám restanciáink számosak. Úgyhogy lássuk, szemezgessünk kicsit a tavalyi év terméséből.
könyv
Kardos András idén tavasszal, az Alföld Könyvek sorozatában megjelenő, Kritikus apák című esszékötetének darabja ez a szöveg. Először olvashatják, itt, a literán.
könyv
Benyovszky Krisztián most megjelent könyvét január 31-én Rácz I. Péter mutatta be a Szlovák Intézetben, a Kalligram könyvbemutatóján, ahol többek között Németh Zoltán és Hushegyi Gábor köteteinek volt még premierje.
A szlovákiai magyar irodalom új fejleményeiről Beke Zsolt irodalomtörténész, a Kalligram szerkesztője évértékelő tanulmányának második részét olvashatják.
A szlovákiai magyar irodalom új fejleményeiről Beke Zsolt irodalomtörténész, a Kalligram szerkesztője tanulmányát olvashatják, két részletben. Íme, az első rész, amelyben többek között Csehy Zoltán, Vida Gergely, Tőzsér Árpád és Juhász R. József köteteiről ejt szót a szerző.
könyv
...leginkább az összefoglalóan olvasóknak nevezhető közönségnek ajánlható melegen; forgassa, vitatkozzon, vagy értsen egyet vele, azaz hozza önálló befogadói gyakorlatának játékába; vegyen egy újabb leckét az olvasás iskolájából!
könyv
Történeteket mond el, tudatosan arra törekedve, hogy ezek a történetek szüzséjükben és nyelviségükben egyaránt bekerüljenek a közösségi kommunikációba. Attitűdjét és narratív pozícióját nem próbálja levetkőzni és valamifajta absztrakt művészi magatartás magára öltésével felcserélni...
Krokik, villámrecenziók, egyflekkesek - naponta sok-sok Könyvhétre megjelenő könyvről olvashatnak a KönyvesBlogon, ajánlókat és lebeszélőket. Szóljanak hozzá!
könyvesblog
Füzi László írása a győri Műhely 2004-es Foci számában volt olvasható, és megjelent a szerző Maszkok, terek... című önálló kötetében is (Kalligram).
...van-e, létezik-e most bárhol olyan mai magyar próza, amely poétikáját legelsősorban ne a mondatra, a mondat poétikájára építené rá, miként, immár 150 éve, egy hódoltságnyi idővel ezelőtt, a nagy Flaubert?
Tábor Ádám könyvében a tizenkilencedik századnak és annak huszadik századi leágazásainak antinihilista gondolkodóihoz visszanyúlva kísérli meg feltárni és helyre állítani az egyszeri, tehát örök ember égi és földi szituációját, de legalábbis körberajzolni a nyomát, amelybe, tudható, kétszer belelépni nem lehet, genealógiája, története mégis továbbmondható.
könyv
A Bűn és imádság nem pusztán hagyományt teremtett, de mondhatni úgy hozott be szempontokat a Pilinszky-diskurzus, egyszersmind irodalom és hittudomány párbeszédébe, miként Pilinszky költészete hozta be a metafizikai, illetve misztikus hagyományt a magyar lírába: szinte előzmények nélkül.
könyv
Tatár verseinek tárgya: az élet terhes volta és a halállal szemközt állás rémülete; csakhogy míg korábban némi iróniával könnyített bölcselkedő hang volt az uralkodó, addig most konkrét személyért szól a Requiem, és ez a közvetlen érintettség a távolítás kényszerének másik útját, a pátoszt szabadítja fel.
könyv
Azt gondolom, Vida kötetének – mely minden bizonnyal a mai magyar költészet élvonalába helyezi szerzőjét – egyik titka az ismerősség (többértelmű magára találás élményének) frissítő újdonságából adódik, mely játékos, zenei, hangzó, nyelvileg furfangos, elméletileg kimagasló, sokadszorra is kiismerhetetlen, és amely örömteli újraolvasásra késztet.
A februári Alföldben ezúttal talán Grecsó Krisztián regényrészlete a húzóanyag, meg a szerzővel készült beszélgetés: „Nevetségesnek találom a bohém, fél-alkoholista író alakját, aki elszólásokkal jelzi, hogy olvasott ugyan, de az ideológiáktól, elméletektől, interpretációs stratégiáktól szűz, és a kritikusokat elvetélt íróknak tartja. Engem igenis befolyásolt a szerkesztők és a kritika véleménye.” Arany szavak, nem ártott már őket végre kimondani.
szabadpolc
A kilencvenes években tetőző retorikus lírai megszólalások után, úgy látszik, megérkezünk egy újfajta eleganciába és érzékenységbe. Olyan személyes hangok látszanak teret nyerni, melyek nem mellőzik a gondolatiságot, ám konzekvensen kerülik a pátoszt.
szabadpolc
2006-ban Görözdi Judit és N. Tóth Anikó monográfiáival bővült a Kalligram impozáns, akár sorozatnak is tekinthető vállalkozása, kérdés azonban, vajon igazolni tudja-e a két újabban napvilágot látott kötet önmaga – kissé talán szigorú szóhasználattal élve – „létjogát”.
színház
Moldova György 1978-as regényét Kolos István rendező és Lőkös Ildikó dramaturg vitte színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A darabot 2006-ban mutatták be, de idén is látható: legközelebb január 16-án, 17-én, 18-án, 20-án és 21-én.
szabadpolc
Különös figurák; távozni készülők, elkószálók, megtorpanók, egy helyben járók. Későromantikus pedigrével és modern jövővel. Sorsválasztó sóvárgással és életre menő szenvedélyekkel.
könyv
Két könyv, amelynek főszereplője a kommunizmus. Az alábbi írás, anélkül, hogy e művek összehasonlítására törekedne, olyan egybehangzó megállapításokig jut, minthogy „Kukorelly dilemmái aktualitásukban nyugtalanítóak, Móricz dilemmái történetiségükben nyugtalanítóak – és fordítva.” Hogy miért, kiderül szerzőnk recenziójából.
Szilasi szerint
BEST OF LITERA! - Ha lesz ennek a kornak irodalomtörténete, és hát már mér’ ne lenne, végül is: aranykor, akkor azt nem folyóiratcímek, hanem kiadónevek fogják strukturálni. (...) A magyar folyóiratkultúrát (az egyik utolsót Európában) arra tartjuk, hogy módszeresen, újra meg újra megkérdőjelezze és aláássa mindazt, ami azt akarja elhitetni, hogy a kortárs magyar irodalom elrendezhető egyetlen, egységes hierarchiában: a (persze: egymással is versengő) kiadói diskurzusokat. - Szilasi László lapszemléje, 2006.
Könyvbemutató
Végre. Úgy értem, ez itt most az alkotói évtizedeket és tapasztalatokat maga mögött tudó Kornis Mihály egyik legeredetibb kötete.
színház
A Pitymalló Kesely újabb produkcióját február végén mutatták be a Spinozában. A Brontë nővérekről szóló színmű (idill) helyszíne a yorkshire-i láp egy magányos majorja, ahol a szigorú puritán apa a világtól elzárva tartja lányait, akik különféle ábrándokat kergetnek szabadulásuk reményében.
A korrekt módon végigmondódó, koherens történetet ugyan sehogyan sem sikerült megtalálni, de (kiderült, hogy) a keresés közben kiderült: lehetségesek (viszont) olyan újszerű retorikai stratégiák, amelyek képesek felkelteni (legalább) a szövegbeli világ valóságosságának és a való világgal való egybevágóságának illúzióját.
kritika
Egy kislány és egy kisfiú mondja itt a magáét, egymásnak, egymásról és egymás mellett…
Kritika
Vannak-e még kerek sztorik? Talán már nincsenek, mégis... – kell valami történetmorzsa vagy -törmelék, -rom, legalább kiindulópontként!
könyvbemutató
Ez a könyv nem csinál mást (persze csak akkor csinálja, ha olvassák), minthogy folyamatosan rámutat arra, hogyan érdemes olvasni, szabadon…
Kritika
S ez a gondom ezzel a könyvvel: ahelyett, hogy aha, vagyis szórakoztatva osztaná és szorzaná az eszet, nehézkesen szellemeskedik. Nehézke. A todományosságnak – azokon a helyeken, amelyeken meg tudom ítélni – lőttek, marad (a kitartó felnőtt mellett) a szívós törekvés a boldogságra.
könyv
"Ott kezdődik az író árulása, hogy ürüléknek mondja a szart" - virít a borítón az Eörsitől vett idézet és, mondhatni, rövid és egzakt hitvallás. A könyv, átvitt értelemben, ennek a citátumnak az értelmezésével foglalkozik: Vágvölgyi azt járja és írja körül, hol gyökerezik Eörsi provokatív szókimondása, és abbéli meggyőződése, hogy az igazság tartózkodási helye biztosan és maradéktalanul kinyomozható, sőt, ott az igazság nyakon is csíphető, mint lelőtt vadkacsa a vadászkutya számára.
Szilasi szerint
Egészen egyszerűen imádom. Fenntartások nélkül rajongok érte. Az a leghatározottabb véleményem, hogy néhány alapvető testi foglalatosság mellett ez a legérdekesebb, leggazdagabb, legfinomabb, legtartósabban figyelemreméltó dolog széles e világon. Az életem (jelentős részét a vele foglalkozás teszi ki). Nem lehet megunni.
könyv
Megjelent az első Kertész-monográfia - ez önmagában ok az ünneplésre, még mielőtt kinyitnánk a kötetet. Kertész nem sokkal e monográfia előtt kapta meg a Nobel-díjat - ez némi gyanakvásra késztethetne, ám ha csak belepillantunk a könyvbe, látható, hogy igen alapos, átgondolt, nyilván régóta készülő munkával van dolgunk, nem a nagy esemény "meglovagolásáról", nem alkalmi, összecsapott, protokolláris szövegről. S ha végül el is olvassuk a művet (vagy legalább bele-beleolvasunk kedvenc Kertész-műveink értelmezésébe), egyértelműen megállapítható: kiváló, színvonalas, sok-sok évre mértékadó Kertész-értelmezést kaptunk Szirák Pétertől, aki sok tekintetben az úttörés munkáját is vállalta.
könyv
Györe Balázs könyvének, a Halottak apjának ars poeticája, krédója az a Pilinszky idézet lehet, amelyet Györe idéz is: " Minden mű abba hatol be, ahol már nincs mit tennie... Minden lejátszódhat újra, holott megismételhetetlen, minden megváltódhat, holott megválthatatlan, jóvátehető, holott jóvátehetetlen, és vadonatúj, holott végérvényesen vége van."
Szilasi szerint
A kritikai jellegű kijelentésekkel meg többek között azért mondasz elsősorban saját magadról, az életedről ítéletet, mert valójában minden egyes szavaddal arról a közegről, minőségi osztályról beszélsz, ahol általában mozogsz, amit megszoktál, ami a tied. Meg, persze, a legjobbról, amivel valaha találkoztál. Meg arról, hogy mennyire emlékszel rá.
Kritika
"...alig találkozunk olyan átfogó, a kultúra történetének eszmetörténeti, az európai esszéhagyomány angol, francia és német kidolgozottságát integráló, elegáns nyelvi regiszteren szóló megközelítéssel, amely Földényi könyvének sajátja. A recenzens nem historizál, amikor azt állítja, hogy Földényi írásának fenti erényei már a keletkezés idejében is látszottak, ám most üdítő örömmel konstatálta, hogy az akkori, bár a korából adódóan inkább benyomásjellegű élményei felfrissültek és határozottabb fogalmi keretet nyertek."
Kritika
Németh Zoltán nagy ívű, vaskos és alapos munkája úttörő a tekintetben, amit a generációs elvű olvasással művel. (…) S van még egy alapvető újdonsága: szépirodalom és irodalomkritika szétválasztásában nem hisz többé. Legfőbb kérdése, hogy hogyan lehet definiálni a fiatal irodalmat, egyáltalán létezhet-e olyan szempont, amely nemzedékként kezel alapjaiban különböző alkotásokat, beszédmódokat és kritikusi szempontokat…
Kritika
Borbély Szilárd kétségbeesett és emelkedett küzdelmet folytat a megalázott, sírgödörbe tiport emberért. Krisztus figurájában visszatérően "támasztja fel” a meggyalázott kreatúra magára hagyottságát, a testi világ szenvtelen örökkévalóságába vetett oltári szentséget.
Kritika
"Oly korban vagyunk, amikor (lévén a zsidó egy vallás) a nem vallásos, sőt kommunista zsidó nem zsidó. Különben is ott van a proletár-internacionalizmus, amely túlhaladottá teszi az efféle kérdésföltevést. Például úgy, hogy nem lehet megkérdezni. Semmit. Ezért szinte föl se tűnik, hogy ezt se. Már akinek nem tűnik föl. Azoknak ott a történetben talán nem.” Elhangzott Németh Gábor Zsidó vagy? című könyvének bemutatóján.
Kritika
Pályi András könyve alcíme szerint "Rádiónapló”, és ebben már ott rejlik a műértő alakja, szemben a műkedvelővel, Pályi napi bontásban hallgatja a rádiót, mindenekelőtt az Irodalmi Szerkesztőség műsorait, hallása azonban mindenre érzékeny, ami történeteket, "embermeséket” mondó, megformált emberi hang. Könyve furcsa olvasmány, szokatlan, mert az illanóval, a mulandóval foglalkozik…
Szilasi szerint
A cáfolt hiedelmeknek és állításoknak juttatott szívós hitel némely ponton nevetséges, némely ponton iszonytató történetéről szóló Umberto Eco-esszé (A hamisság ereje, ford. Barna Imre, Kalligram, 2004. március) felettébb érdekes irányból szól hozzá az Írószövetséggel vagy mivel is kapcsolatos jelen vitákhoz. Amikért, ha egyéb hasznuk nem is lenne, már most is hálásak lehetünk, mert kiváltották, előidézték Kertész Imre Jelentés a költészet birodalmából - Egy mítosz vége című írását (ÉS 2004. április 2.) és Schein Gábor A jövő embere? című esszéjét (ÉS 2004. április 9.). "A költők továbbra is költők maradnak, a próféták pedig majd fellépnek a cirkuszban."
Szilasi szerint
Márton László Olvasó gyermek című írása a Tatabányán szerkesztett Új forrás című, évente tízszer megjelenő, kis alakú és kifejezetten csúnya küllemű irodalmi folyóirat (főszerkesztő: Monostori Imre, főszerkesztő-helyettes: Jász Attila) 2004/2-es, februári, Az olvasó gyermek című számában jelent meg. A meghívott szerkesztő, Bombitz Attila és barátai közel egy évig dolgoztak a lapszámon.
Kritika
...bár sok irodalmi folyóirat van, annak számára, aki viszonylag rendszeres olvasójuk, sem nehezen megkülönböztethetőnek, sem ugyanolyan súlyúnak nem tűnnek – ellenkezőleg, [...] többé-kevésbé átlátható kulturális mintázatok szerint szerveződnek, felismerhető hagyományokra támaszkodnak és a kortárs irodalom eltérő kánonait kínálják olvasóiknak. Nem az volt a célom, hogy semleges, külsődleges leírást adjak a folyóiratok mezejéről [...]. Inkább lehetővé szerettem volna tenni írásommal, hogy kritikai beszéd alakuljon ki a folyóiratokról, s ennek legkézenfekvőbb módja egy kritikai írás megfogalmazása, éppen róluk.
Kritika
"Németh rendkívül komoly könyvet írt rendkívül frivol távolságtartással, s e könyv talán legfontosabb tanulsága épp az lesz, ahogy tartózkodik bármilyen egyszerűen megfogalmazható tanulságnak állításától.” Térey János (vers) és György Péter (kritika, tanulmány) mellett idén Németh Gábor nyerte el a Szépírók Díját. Az elismerést június 10-én vehették át az ünnepeltek a Szépírók Társasága díjkiosztóján.
Kritika
Heidegger, a postahivatalnok? Sánta kutya? Összegyűjtött szerelmeim? A szabadság nehéz mámora? A gömb alakú torony? Félelem és reszketés Nagyhályogon? Melyik volt az év legjobb könyve? Az év meglepetése? Az év csalódása? Mit termelt a magyar író 2003-ban? Döntsön a köz. Szavazzon Acsaitól Zekéig!
Segítségképp közöljük a 2003-ban megjelent kötetek válogatott listáját.
Kritika
Pályi András... "ezúttal olyan könyvvel jelentkezett, amely felületesen (vagy az eladhatóság szempontjának figyelembe vételével) az 'erotikus regény' popularitásba, sőt, nem-irodalomba hajló sorába is belehelyezhető. Ez az üzleti szempontból kétségtelenül sikeres helykijelölés káros is lehet, hiszen a Megérkezés semmiképpen sem tehető mondjuk Bolgár György Vágy című kötete mellé..."
Fordítói műhely
A Zádor házaspár talán a legismertebb magyar műfordítói a cseh irodalomnak. Hatalmas életművet tudhatnak magukénak, Zádor András nevéhez fűződik többek között Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok, Olbracht: Átok völgye, Vančura: Szökés Budára, Capek: Betörők, bírák, bűvészek és társaik című könyvének, Zádor Margitéhoz Fuks: A hullaégető, Kundera: Nevetséges szerelmek és A nevetés és a felejtés könyve, Hrabal: Házimurik című műveinek átültetése.
Kritika
Tolnai ebben a könyvében is hű maradt önmagához: a Parti Nagy Lajos által készített interjúsorozat alapszövegét írta át és újra, önnön szövegdimenzióinak palimpszesztusait, apokrifjeit teremtve meg bontotta fel a zárt formát, nyitotta meg a határzárakat; így lett az interjúból rizomatikus szövegtest, Költő disznózsírból.
Szilasi szerint
Úgy látom, már csak e három példából - Ottlik, Kertész, Tar - is, hogy a magyar irodalmi kultúra a jelen pillanatban olyan állapotban van, hogy egyáltalán nem képes legkiemelkedőbb teljesítményeinek egyidejű megértésére: úgyszólván teljességgel képtelen arra, hogy azonnal igazán termékenyen értse őket félre. Ottlik ideje eljött, Kertészé folyamatban van, Taré most kezdődik. Vagy majd meglátjuk.
Szilasi szerint
Elképesztően magas lehet azoknak az irodalmi műveknek a száma, amelyek nem jelennek meg, vagy egész egyszerűen: meg sem íródnak, merthogy hagyományaink aktuálisan nem engedik meg, hogy azokat (jó) irodalomnak lássuk. Erre karácsonykor jöttem rá, amikor (csökkenteni akarván azt az időt, amit az átlagmagyar - mint tudjuk: Európában csúcstartóként - a tv előtt tölt, hősiesen rontani kívánva azon a döbbenetes arányon, amin az átlagmagyar ünnepekkor még radikálisan tovább javít).
helyszíni szemle
Turczi István moderálta a lassan hagyománnyá váló fesztivált a fesztiválban, amely egyre inkább kinövi a négy napban neki szánt két-három órát, akik végighallgatták az elsőkönyves szerzők bemutatkozását, mintha egy másik világba léptek volna ki a teremből, mint amelyből beléptke oda: a kiállítókon és az IN-KAL emberein kívül csak a büfések kapargatták a kávézaccot a hatkaros kávégép-monstrumból a csempézett hátsó traktusban, s a forgatag elültével élhetővé vált a tér.
helyszíni szemle
Az aláírófalon gyülekeznek a nevek itt járt Karafiáth Orsolya, Pályi András, Závada Pál, Schein Gábor, Szilasi László, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, s a holnap netnaplóba kezdő Gazdag József is.
RIPORT
Mire belépek, már mindenki ott van, sok nő – örülhet a Bandi -, Soma ül a pulpitusnál, Szirák Peti azt mondja, biztos itt felejtődött a Cathrine Millet-beszélgetés után. Hát valószínű, mert miután a Liszt Teremben elfoglalja helyét Mészáros, Németh és maga Kukorelly is, Soma megkérdezi, mi lesz itt. Megmondják neki, kimegy.
A Palatinus Kiadó az idei Könyvfesztiválra Háy János gyűjteményes verseskönyvével, G. István László Homokfúga című kötetével és egy Használati utasítás című, huszonhat szerzőt felvonultató antológiával lépett a közönség elé. Helyzetükről és terveikről kérdeztük a kiadó főszerkesztőjét, Reményi József Tamást.
2006. június 7-én szerdán 17.30 órai kezdettel a Közép-európai Kulturális Intézetben (KeKI – 1088 Bp., Rákóczi u. 15.) tartotta könyvheti bemutatóját a Kalligram Kiadó. Sárközy Bence (képünkön) Poós Zoltán könyvét ajánlotta a megjelentek figyelmébe.
A bemutatón György Péter Csaplár Vilmos Igazságos Kádár János című kötetéről, Pályi András Kornis Mihály Végre élsz című könyvéről, Farkas Zsolt Kukorelly Endre Rom-járól, Lackfi János Báthori Csaba Boldog Ólom című verseskötetéről, Sárközy Bence Poós Zoltán Az alkony fokozatai című regényéről, Tábor Ádám Györe Balázs Apám barátja című könyvéről, Németh Gábor pedig Jánossy Lajos Hamu és ecet című regényéről beszélt.
Mivel az 1945 és 1948 között korszakot érdemben nem dolgozták fel, jórészt az akkori lapokat olvasgattam. Főleg a Szabad Népet, a Népszavát és a különböző pártokhoz kötődő újságokat. Ahogy megjelentek a regény első fejezetei az Élet és Irodalomban, többen megkerestek, hogy elmondják, hogyan élték meg például az oktogoni merényletet.
Juhász Katalinnak eddig négy verseskötete jelent meg, két kiadónál. A szlovákiai magyar költőt Pozsonyban jártunkkor faggattuk írásairól és fordításairól. Arra is kíváncsika voltunk, milyen határon túli költőnek lenni, olyan közegben írni, ahol kevesen értik a verseit? Mit tart szem előtt a Pozsonyi magyar Kulturális intézet sajtókapcsolatokért felelős munkatársaként? Jut-e ideje az írásra?
A litera kiadóvezetőket, a kiadásban dolgozó szakembereket kérdezett meg arról, mit gondolnak a magyarországi könyvterjesztési rendszerről, érdemesnek tartják-e annak megreformálását és ha igen, hogyan képzelik ezt el. Cikkünkben Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram kiadó főszerkesztője válaszol kérdéseinkre.
Jeanette Winterson Sexing the Cherry című regényének fordításán dolgozik, akit fáradhatatlan mesemondó készsége miatt kedvel, de fordította J. Kristeva, V. B. Leitch, F. Jameson, P. de Man, N. Hertz, C. Chase, A. Gibson írsait is - készülő regényfordításából rövid részletet is olvashatnak.
A József Attila Kör idén június 20. és 30. között rendezte meg a 25 éves múlttal rendelkező Műfordító Táborát a Budapest melletti Nagykovácsiban, a festői környezetet biztosító Teleki-Tisza-kastély Vendégfogadójában. A pályázati úton jelentkező műfordítók közül több, mint húszan kaptak meghívást, köztük orosz, udmurt, komi, brit angol, amerikai angol, hindi, spanyol, német, olasz, lengyel, cseh, szerb nyelvre fordítók, akik a magyar irodalmat ültetik át anyanyelvükre.
Az Európa-szerte ismert esszéíró, Földényi F. László legújabb kötete Az ész álma címmel jelent meg a Könyvhétre a Kalligram Kiadó gondozásában. A kötetben az utóbbi hét év a szerző számára legfontosabb, legkedvesebb esszéit olvashatjuk, szám szerint harminchármat.
Egy szakajtónyi újdonság várt az érdeklődőkre a Szlovák Intézetben: a Kalligram Kiadó 9 új, a Könyvhétre megjelenő könyvet mutatott be, hosszú esti programra számíthattak tehát a megjelent irodalombarátok. A Kalligram idén sem aprózta el a dolgot.
Milyen egy fordító, ha nem kihívásként, hanem irigysége ellenszereként dolgozik műfordítóként, s ha egy-egy magyar regény kapcsán azt érzi, kitűnő külföldi regény fordítását olvassa? Mi a helyzet a bőr alá bújó mondatokkal, s mennyire érzékíthető át a nyelv? Dunajcsik Mátyás válaszol.
A Holdnak az udvarában ülök, az Őszikék szigetén, Krúdy, Molnár parkjaiban, sétányain, a hajdani Kaszinó kertjében, és épp spenótos házi gnocchit rendelek fokhagymásan, mikor is észreveszek az egyik asztalnál egy párt. A pasi egy extra méretű bikinifelsőt próbál épp választottja kebleihez, a nő kissé kidülleszti melleit (=belelógatja a melltartóba), hogy jobban érezzék, pásszent-e. Tavasz van, sziget, a gnocchi remek, az Irsai drága.
Két nyelv között nőtt fel: négyéves koráig csak magyarul beszélt, később húsz évig ápolta e hagyományt egy cserkészcsapatban. Ma könyvkiadónál dolgozik és magya irodalmat fordít angolra - Barnás Ferenc regényei és Dragomán György A fehér király-a is az ő nevéhez köthető angol nyelven. Olchváry Pál válaszolt műfordítói körkérdésünkre.
Túl nagy csinnadrattára sosem számítunk verseskötetek bemutatása kapcsán, Mészáros Sándor is csak sztoikus közönnyel nyugtázta a kis létszámú hallgatóságot Lanczkor Gábor legújabb kötetének bemutatóján, ám a délután még magának Mészárosnak is okozott meglepetést.
A Kalligram Kiadó három verseskötettel, Céline egy regényével, három esszékötettel és számos cseh regénnyel is készül az idei Könyvfesztiválra. A kiadó főszerkesztőjével, Mészáros Sándorral a tervekről, lehetőségekről és a könyvkiadás helyzetéről beszélgettünk a közelgő XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán.
A litera két fiatal műfordító kezdeményezésére sorozatot indít: műfordítókat kérdezünk arról, hogyan látják saját szakmájuk, tágabb értelemben pedig a könyvkiadás egészének helyzetét. Minden fordítótól kértünk önéletrajzot, az eddigi fordításairól vagy ezek válogatásáról készített listát és egy szemelvényt is abból a műből, amin éppen dolgozik.
Dányi Dániel válaszait közöljük.
2008. januárjától Németh Zoltán után Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram Kiadó vezetője vette áta Kalligram folyóirat főszerkesztői pozícióját. Zólya Andrea Csilla készített vele ennek kapcsán interjút, mely a pozsonyi Új Szó március 29-i számában jelent meg. Ezt az interjút olvashatják most nálunk is.
A litera két fiatal műfordító kezdeményezésére sorozatot indít: műfordítókat kérdezünk arról, ők éppen min dolgoznak a Könyvfesztiválra, s hogyan látják saját szakmájuk, tágabb értelemben pedig a könyvkiadás egészének helyzetét. Minden fordítótól kértünk önéletrajzot, az eddigi fordításairól vagy ezek válogatásáról készített listát és egy szemelvényt is abból a műből, amin éppen dolgozik.
Elsőként Radics Viktória válaszait közöljük.
Elszomorító, hogy mennyire kevesen voltak a MűKEDDvelők programsorozat legutóbbi estjén, amelyen Tatár Sándor költőt kérdezte Tarján Tamás. Megszokhattuk már, hogy az irodalom nem vonz mérhetetlen tömegeket, de az így is túlzás, hogy nyolcan voltak jelen a beszélgetésen.
A Magvető Kiadó a Novellárium sorozat két új kötetével, egy gyerekvers-kötettel, Kántor Péter és Jónás Tamás versesköteteivel, valamint Grecsó Krisztián Tánciskola és Esterházy Péter Semmi művészet című regényével készül a Könyvfesztiválra, de Sárközy Bence szót ejt a további tervekről is.
Kerényi 1964-től datálja a Madách-csal való foglalatoskodását, amelynek szép összegzését találjuk a 2005-ben kiadott Az ember tragédiája kritikai kiadásában (Argumentum Kiadó) valamint a Kalligram Kiadónál 2006-ban megjelentetett Madách-monográfiában. Nagy filológiai tájékozottságú, régivágású irodalomtörténész, aki remek előadónak is bizonyult
A litera év végi körkérdésére 41 író, költő, kritikus válaszolt. Az alábbiakban kis összegzést olvashatnak erről, valamint a jegyzetíró morfondírozásait kritikáról, egy egészségesebb kritikai életről, amit akár tekinthetnek vitaindítónak is.
Örömmel tapasztalható, hogy az utóbbi időben egyre több szép könyv jelenik meg, és egyre több szó esik a könyvek formájáról, a külcsínről, azaz a borítókról. Az alkotók azonban, a kirakatba kerülő műveikkel ellentétben, többnyire a háttérbe húzódnak. Ezúttal a 15 éve a Kalligram Kiadó könyveit tervező Hrapka Tibor válaszol.
A József Attila Kör az idén is folytatja Íróiskoláját, melynek kurzusai 2008. február 18-tól indulnak. Szemináriumi formában, 12 héten keresztül heti egyszer másfél órában, legfeljebb 10 fős csoportokban tanulhatnak a jelentkezők Bódis Krisztától, Györe Balázstól és Hazai Attilától prózaírást, Imreh Andrástól versírást, Tasnádi Istvántól drámaírást, Menyhért Annától kritikaírást, Gerevich Andrástól angol műfordítást.
A litera év végi körkérdésében, amelyet kortárs magyar írókhoz, költőkhöz, szerkesztőkhöz és kritikusokhoz intézett, többek közt arra volt kíváncsi, hogy a felkért válaszadók szerint melyek 2007 legemlékezetesebb publikációi és irodalmi eseményei. A válaszokat folyamatosan közöljük.
A litera év végi körkérdésében, amelyet kortárs magyar írókhoz, költőkhöz, szerkesztőkhöz és kritikusokhoz intézett, többek közt arra volt kíváncsi, hogy a felkért válaszadók szerint melyek 2007 legemlékezetesebb publikációi és irodalmi eseményei. A válaszokat év végéig folyamatosan közöljük.
A litera év végi körkérdésében, amelyet kortárs magyar írókhoz, költőkhöz, szerkesztőkhöz és kritikusokhoz intézett, többek közt arra volt kíváncsi, hogy a felkért válaszadók szerint melyek 2007 legemlékezetesebb publikációi és irodalmi eseményei. A válaszokat év végéig folyamatosan közöljük.
A litera év végi körkérdésében, amelyet kortárs magyar írókhoz, költőkhöz, szerkesztőkhöz és kritikusokhoz intézett, többek közt arra volt kíváncsi, hogy a felkért válaszadók szerint melyek 2007 legemlékezetesebb publikációi és irodalmi eseményei. A válaszokat év végéig folyamatosan közöljük.
A litera év végi körkérdésében, amelyet kortárs magyar írókhoz, költőkhöz, szerkesztőkhöz és kritikusokhoz intézett, többek közt arra volt kíváncsi, hogy a felkért válaszadók szerint melyek 2007 legemlékezetesebb publikációi és irodalmi eseményei. A válaszokat év végéig folyamatosan közöljük.
"[H]a belegondolok, valami ilyesmit akartunk létrehozni: egy fejezetet a város életéből, egy bejárható várost, ahová visszamehetnek, ahol sétálhatnak, megállhatnak és leülhetnek az emberek. Egy olyan helyet, ahol úgy érzik, jó lenniük." Délutáni alvás címmel jelent meg a Kalligram kiadó gondozásában Kőrösi Zoltán és Burger Barna közös kötete. A szerzőpáros tagjaival Jánossy Lajos beszélgetett.
2007. november 22-én csütörtökön mutatták be az Írók Boltjában Hévizi Ottó új kötetét, mely Prózaibb változat címen jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, Idők, etikák, karakterek alcímmel. A bemutatót Mészáros Sándor vezette be, a könyvről Bacsó Béla beszélt. Jánossy Lajos helyszíni szemléjét olvashatják.
De megint Mészöly jut eszembe. A figyelme. Az a figyelem, ahogyan szinte kezdetektől nézte, olvasta kortársait. Distanciával, lelkesen, vitatkozva, az egyenrangúság komolyságával beszélgetett velük (Lásd az esszéit és a Műhelynaplót!). Nulla sértettség, noha – finoman szólva – lett volna rá oka. És az az önzetlen figyelem, ahogyan például 1979-ben a Termelési-regényt felfedezte.
A szerző, sportnyelven szólva, ezúttal is hozta magát; az esszék szerkesztője, Kardos András és a Kalligram szerkesztője, Mészáros Sándor társaságban oly természetességgel foglalt helyet kantáros (hózentrógeres) nadrágjában, akárha valami fizikadolgozat elől kiszökött nebuló, az iskola öntörvényű rosszcsontja. Ült a széken, épphogy nem lógázta a lábát, és úgy válaszolgatott a feltett kérdésekre, hogy felemelt mutatóujjában mindig kérdőjel görbült csöndesen.
A József Attila Kör idei Szigligeti Táborában a közgyűlés Balogh Endrét és Pollágh Pétert választotta meg a JAK Füzetek sorozat következő szerkesztőinek. Az új szerkesztők k. kabai lórántot és Mizser Attilát váltják a posztokon. Bár még a legelején vannak a mandátumuknak, megkérdeztük őket elképzeléseikről.
Az ELTE BTK HÖK és az Alexandra Kiadó közös rendezvénysorazatának, a Bölcsészek kövének szeptember 19-i meghivottjai a Kalligram folyóirat szerkesztői voltak. A beszélgetés folyamán Gerevich András és Szolláth Dávid mellett Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram Kiadó vezetője aktív részt vállalt a hazai folyóiratkultúra jellemzésében.
Dunajcsik Mátyás, költő, író, kritikus, Pollágh Péter, költő, kritikus, Sári B. László, irodalomtörténész, kritikus és Valuska László a Könyvesblog szerkesztője, kritikus online beszélgetése olvasható Rácz I. Péterrel a mai magyar kritika félmúltjáról, jelenéről és lehetőségeiről. A beszélgetés vita-indító szándékkal készült. Várjuk olvasóink hozzászólásait!
Szigeti legtöbb kérdésére a válasz az „ezt én nem így gondolom” formulával kezdődött, az est végén pedig az író a beszélgetőpartner tudományos, racionális gondolkodásának nagyszerűsége és ezzel szemben saját naiv írói lelkülete dichotómiájában látta beszélgetésük feszültségének fő okát. Bennem ez a látásmód erős kétségeket támasztott.
„Nem hittem volna, hogy ez az időszak valaha is elérkezik. De most itt van. S nem tehetek úgy, mintha nem lenne itt. Olyan kvalitású értelmező, mint amilyen Balassa volt a Pétereknek, nem jut minden generációnak. De annyi közeli megértést, mint amennyit (az sem elég, persze) a személyes kritikusi ízlésem középpontjában álló Borbély-Garaczi-Kukorelly-Németh-Szijj-féle társaság még Hekerle halála után is megkapott, talán kívánhatok nekik.”
Na már most, ha az elhangzott novella logikáját követem, mely szerint József Attilával nem találkozni egy mama jelenlétében lehet, Móriczcal rokonok társaságában (nem), Weöressel pedig úgy (nem), hogy annyit még hallani: zabszalma, lajtorja, csiribiri – nos, akkor Bán Zsófiával egyrészt egy lélek nagy háborgásai, másrészt elemi csapások, harmadrészt elképesztő mennyiségű kulturális utalás közepette lehet nem találkozni.
Az Arc és Álarc című, a Cseh Centrumban (Bp., VI., Szegfű u. 4.) 2007. február 13-án az író halálának tíz éves évfordulója kapcsán nyílt tárlaton azok a Bohumil Hrabalról készült portrék láthatók, amelyeket 1986-ban Hrapka Tibor készített, amikor Szigeti Lászlót kísérte el az író lakására, hogy a pozsonyi Kalligram Kiadó vezetője a Zsebcselek című kötetben megjelent interjúkat elkészíthesse a szerzővel.
A pozsonyi székhelyű Kalligram folyóirat főszerkesztését 2007 januárjától Németh Zoltán költő, kritikus, irodalomtörténész vállalta el, a folyóirat főszerkesztő-helyettese Gazdag József író lesz. A váltásról és terveikről Németh Zoltánt kérdeztük. (A főszerkesztő január 18-án este a Szlovák Intézetben is bemutatja a lapot a Kalligram Kiadó estjén.)
A Szlovák Intézet adott otthont január 12-én délután ötkor az örökmozgóban induló Szlovák filmhét indításaként megrendezett felolvasóestnek, melyen Esterházy Péter és Pavel Vilikovský beszélgetőtársa Németh Zoltán volt. A Lettre Internationale szlovák számát január 19-én mutatják be az Örökmozgóban.
A Szellemidézés sorozat jó kezdeményezés. Eörsi Istvánra emlékezve indult, majd sorra került Faludy György és Mándi Iván is, január 11-én Mészöly Miklós alakját idézte meg Polcz Alaine, Szigeti László, Mészáros Sándor, s a szervező Kőrössi P. József. Legközelebb Karinthyra emlékeznek ugyanitt.
a rovart.com ajánlja
2006. december 28-án szobrot avattak Talamon Alfonznak Diószegen, szülővárosában. Az életnagyságú szobor, Mag Gyula munkája, egy köztéri padon ülve láttatja a fiatalon elhunyt írót. A most nálunk is olvasható szoboravató beszédet, melyet Hizsnyai Zoltán tartott, a
rovart.com honlap közölte
Az álomkereskedő szobra címmel. A cikk mellett közölt képet Eva Sudova készítette; további felvételeket a rovart honlapján láthatnak.
Thomas Bernhard Megzavarodás című, a Kalligram kiadónál a napokban megjelent regényét mutatták be a Közép-Európai Intézetben. Az eseményen osztrák vendégek is részt vettek; díszvendégként a Nemzetközi Thomas Bernhard Intézet vezetője, az író közeli rokona volt jelen.
„Tényleg a tűzzel játszott Gombrowicz – és hatalmas felzúdulást is váltott ki –, amikor néhány évvel a nemzeti katasztrófa után és a kommunizmus legsötétebb éveiben, úgymond, „nevetségessé tette a nemzeti mítoszt”.” Witold Gombrowicz: Transz-Atlantik cimű regényének újrafordított változata a Kalligram kiadónál jelent meg. Gombrowicz magyar recepciójáról, a fordítás nehézségeiről és az újrafordítás szükségességéről a fordítót, Körner Gábort Jánossy Lajos kérdezte.
A Kalligram Kiadó 2005-ben arra vállalkozott, hogy 12 év alatt kiadja Krúdy Gyula összegyűjtött munkáit 50 kötetben. A sorozatból a tavalyi év folyamán már megjelent 5 kötet (2 regényeket és nagyobb elbeszéléseket tartalmazó, 2 elbeszélés- és 1 drámakötet). Krúdy életműve terjedelmes: többször belekezdtek már magyar kiadók az összkiadásba. A Kalligram sorozatának főszerkesztői Bezeczky Gábor és Kelecsényi László. A litera őket kérdezte a vállalkozásról.
Parádés példázatait hallhattuk annak, hogyan lehet ritmusokat, dallamokat, szövegeket addig kevergetni-kavargatni, míg ki nem derül: ez a sokféle zenéből összeálló előadás is recepció kérdése, érdemes és fontos tehát közös közép-európaiul zenélni csakúgy, mint korábban. Nem csak irodalmi példákon derült ki: szövegelni is.
Ahogy öregszem, egyre konzervatívabb vagyok, egyre kevésbé szeretem az új dolgokat, idegesít, ha valami nem úgy van, ahogy megszoktam, ha újabb és újabb logikai bukfencre kényszerít egy új tárgy. Nem akarok változást!
A kurátorok (Szilágyi Zsófia, Bodor Béla és Margócsy István) idén Beney Zsuzsának (képünkön), András Sándornak és Földényi F. Lászlónak ítélték oda a Szépírók Társasága alapította Szépírók Díját. Először fordult elő, hogy mindhárom díjazott egyben a Társaság tagja is.
"Az Ünnepi Könyvhetet a tradíció okán semmi nem tudja veszélyeztetni: a kortárs magyar irodalom ünnepe szent és sérthetetlen. Voltak olyan kollégáim, akik azt mondták, hogy össze kellene vonni a Könyvfesztivállal, mondanom sem kell, hogy ez nagy könnyebbséget jelentene. Két hónapon belül két ilyen rendezvényt csinálni, iszonyatos munka, de láthatóan nagyon jól megférnek egymással."
Rettenetes pofa volt, az biztos. Hát nem a gimnazistalányok álma, hogy ilyen hányavetien mondjam, ami persze Céline-től nem lenne idegen. De éppen erről is szól ez a történet, hogy nála az írói és az emberi nagyság nem esik egybe.
Györe Balázs egyszerre régi- és újvágású író. Regényeiről, dokumentum-fikcióiról, Újpesthez és a családi hagyományhoz, az irodalomhoz és apjához való viszonyáról Földényi F. László faggatta a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az eseményről szóló tudósítást olvashatják.
Nyilván így a legkényelmesebb és a legolcsóbb: tunya és ráhagyatkozó ország vagyunk, miért éppen az irodalom szereplői lennének a kivételek...
Aztán egy Mészáros Sándor moderálta nagyon izgalmas beszélgetés következik. Először is arról, érdemes-e külön vajdasági irodalomról beszélni. Hogy egyesek mért mentek el, mások miért maradtak ott. Mi az a tályog, amit ennyi év után sem tudnak felnyitni.
Az Írók Boltjában (Bp, VI., Andrássy út 45.), e hőn szeretett – bár kissé kaotikus – európai világváros egyik legjobb könyvesboltjában tehát, 2005. október 20-án mutatták be Thomas Bernhard Kioltás című kötetét, melyet most, alig húsz évvel az eredeti megjelenése után, immáron magyar nyelven is olvashatunk Hajós Gabriella fordításában, a Kalligram kiadó jóvoltából.
Idén ötödször tartott Győr könyvünnepet. Október 14-16. között csak a könyves kultúráról szólt a város, a Győri Könyvszalon napi 10 órán keresztül várta az érdeklődőket.
Október 7-én este a Műcsarnokban adták át az idei Bródy-díjat Gazdag Józsefnek Kilátás az ezüstfenyőkre című, a Kalligram Kiadónál megjelent kötetéért. A kötetről Márton László, a kuratórium elnöke mondott laudációt, majd a zsűri által figyelemre méltónak tartott új kötetek jelen lévő szerzői, Bánki Éva, Berniczky Éva, Norbert György és Gazdag József olvastak fel.
Határsértés
Pedig, de szép is lenne, nem a térben, hanem az időben keresni lakóhelyet, hol író a nyelvben, a táncos a mozdulatban találna hazára…
Barak László a Nap Kiadó igazgatója, költő, közíró, közéleti szereplő. Dunaszerdahelyen él, idén lesz ötvenkét éves. A közelmúltban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában Retúr a pokolba című verseskönyve, amelyet részben a kilencvenes évek csallóközi bűnszövetkezeteinek rémtettei inspiráltak.
helyszíni szemle
A Litera hat óráról, az A38 honlapja öt, másutt hét órai kezdetről, a
Kalligram pedig semmiről, még a saját szerzőiről sem tud. Úgy számolom, korrekt vagyok, ha fél hétre érek a helyszínre és csodák csodája, éppen akkor kezdenek. Megizzasztott a hajó és a civilizáció közt elterülő akadálypálya leküzdése, szívesen letottyannék valahova, de hely már nincs a fehér abroszos asztaloknál. Akkor sör. Kifogyott. Akkor cigi. Idebent tilos. Huh, nem leszek jó befogadó ilyen mostoha körülmények között.
Helyszíni szemle
A 100 év - 1000 vers címmel megrendezett Költészet-napi Könyvmutatvány a Millenárison három napon át várta vendégeit különböző programokkal, felolvasásokkal, beszélgetésekkel, s a bolti árnál olcsóbb verseskötetekkel. Április 11-én hattól a litera felkérésére J. A.-dosszié címmel Acsai Roland, Balla Zsófia, Győrffy Ákos, Marno János és Tóth Krisztina olvastak fel József Attila-töredékeket továbbgondoló, erre az alkalomra készült alkotásaikból. Héttől a Pódiumon a Kalligram szerzői: Báthori Csaba, Jász Attila, Borbély Szilárd, Kukorelly Endre és Györe Balázs olvastak fel. A két rendezvényről Győri Hanna írt helyszíni szemlét.
A litera hangja
Pillanatra sem szeretném senkiben megrendíteni a hitet. A Nemzeti Kulturális Alapprogram élén és Szépirodalmi Szakmai Kollégiumában csupa derék ember ül, aki tisztességes elvek alapján hozza meg döntéseit. Csak valahogy a végeredmény...
Helyszíni szemle
Miközben kint percenként váltotta egymást a madárcsicsergéses tavasz és a legzordabb téli szélvihar, a Politikatörténeti Intézet egy zsúfolásig megtelt termében a Magyartanárok Egyesülete megrendezte idei második konferenciáját. A nap ismét a magas színvonalú szakmai felkészültség és a fesztelen hangulat jegyében telt, örömteli találkozásokkal, módszertani vitákkal és továbbgondolható ötletekkel tarkítva. A közönség számára azonban a legszórakoztatóbb, egyúttal a legmegnyerőbb elem valószínűleg mégis az előadók különféle okokból eredő szorongásának, in concreto mikrofonfóbiájának ecsetelése volt.
Helyszíni szemle
Egy kies tavaszi délutánon, vakmerő módon a Könyvfesztivál második napján, kis számú érdeklődő előtt zajlott a Műcsarnokban a Budapesti Könyvszemle estje, amelynek Vári György tanulmánya kapcsán Kertész Imre életművének fogadtatása volt a témája.
Mélyfúrás
A fenti címen a litera beszélgetéssorozatot közöl a kortárs irodalom jelenlegi helyzetéről. A sorozat elindítását egyrészt az inspirálta, hogy nemrég hozták nyilvánosságra az irodalmi szervezetek költségvetési támogatásának listáját, és nem épp tanulságok híján pár nappal ezelőtt zárult le a 74. Ünnepi Könyvhét. Hosszú évek óta irodalmi szervezetek, könyvkiadók, írók látják egyöntetűen kilátástalannak a helyzetet. "Nincs pénz, és nincs koncepció", az irodalmat "minimálbéren tartják", "Nem lehet ezt tenni a kultúrának egy olyan részével, mint az irodalom, amelynek Magyarországon évszázadokon keresztül meghatározó funkciója volt...", "Ennyire alulkezelni nem lehet egy ilyen jelentős részét a magyar kultúrának, főleg akkor nem, ha az embernek állandóan veri a fülét az európai uniós bevonulás", "Rosszabb a helyzet az előző tizenhárom évben, mint a nagyon sötét vagy középsötét diktatúrák idején", "A gazdasági sorvasztás árt az ember erkölcsi tekintélyének" - mondják. A litera arra vállalkozott, hogy szóra bírja különböző irodalmi szervezetek elnökeit, a könyvszakma képviselőit nemcsak a bajokról és a problémák gyökereiről, hanem a lehetséges megoldásokról is. A megjelentetett interjúkat vitaindítónak szánjuk, tisztelettel várjuk a hozzászólásokat mind a litera e-mailcímén (válaszcikkek formájában), mind pedig a Fórum azonos című topicjában. Elsőként azt az Ünnepi Könyvhéten készült beszélgetést adjuk közre, amelynek témája a könyvkiadás honi viszonyai, a megkérdezettek: Háy János, a Palatinus és Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó munkatársai.
HELYSZÍNI / INTERJÚ
A Magyar Rádió és a MKKE között három éve termékeny az együttműködés, a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztősége folyamatosan közvetíti a rádióhallgatóknak a könyvhét eseményeit. Csütörtöktől vasárnapig két színpadon is folyamatosan jelen vagyunk, reggel kilenctől délután hatig, míg az utolsó napon egy színpadról sugárzunk műsort, délután öt óráig.
HELYSZÍNI / INTERJÚ
Mintegy 20 új könyvünk jelenik meg. Közülük néhényat kiemelnék. Pályi András: Megérkezés, Györe Balázs: Halottak apja, Sebők Zoltán: Élősködő kultúra, Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. Ezek a könyvek 1000-1500 példányban jelennek meg.
HELYSZÍNI / INTERJÚ
Annak, aki még előtte van ennek a szembenézésnek, szivesen ajánlanám e kötetet. Figyelmeztetés, egy nagy felkiáltójel is egyúttal, milyen hibákat kéne elkerülnie, mire kell, mire lehet figyelnie valakinek egy szülő-gyermek kapcsolatban, hogyan kerülhetőek el a buktatók.
HELYSZÍNI / HÁTTÉR
Vágvölgyi B. András két könyvet is jegyez az idei Könyvhéten, egy saját művet, illetve egy nagyonis konkrét könyvet, vagyis fordítást előszóval.
Helyszíni szemle
Ha tekintetbe vesszük, hogy a Nobel-díj átadását közvetítő Magyar Televízió hivatalos tolmácsa sem ismerte a frissiben kitüntetett magyar író munkásságát, és képtelen volt a művek címét megfejteni, éppen ideje, hogy Kertész Imre életművével foglalkozó kötetet vehessenek kezükbe az olvasók. Bár a Kalligram Könyvkiadó Tegnap és Ma sorozatában megjelent könyv nem életrajzközpontú bulvármű, az irodalom iránt komolyabban érdeklődők haszonnal forgathatják.
Helyszíni szemle
A kíméletlen melegfrontnak és az előző éjjeli dajdajnak hála nulla agytevékenységgel vágok neki a Műcsarnokhoz vezető hosszan sivár útnak. Ilyenkor legszívesebben üldögélnék a langy szellőben, és ostobán bambulnék magam elé, de ez a Hősök terén bajos, az egész placcon nincs egy nyomorult pad. Irány a pince, ott majd elbújok a tömegben, nem tűnik föl senkinek, ha bambulok.
Bibliográfia
Garaczi László 1956-ban született. Olvasóink az alábbiakban eddig megjelent köteteit, játszott színdarabjait, valamint a köteteiről megjelent kritikák válogatott listáját találhatják meg.
Helyszíni szemle
Október 17-én Nádas Péter hatvanadik születésnapjának ünneplésére gyűlt össze népes közönség a Szlovák Kulturális Intézet dísztermében, ahol már hagyománynak számít a kerek írószületésnapok megrendezése (itt volt többek között Mészöly Miklós 75, Esterházy Péter pedig 50 éves).
Helyszíni szemle
Az évi hagyományos, könyvheti és decemberi Kalligram-estek a Könyvfesztiválnak, na meg a kiadó látványos növekedésének köszönhetően egy harmadikkal is bővültek, a megszokott helyen, a Rákóczi úti Szlovák Intézetben a nyomdából a napokban kikerült tizenkét cím közül hétfőn hetet mutattak be.
Helyszíni szemle
A szabadkai Üzenetet Lovas Ildikó képviselte, aki arról a sajátos helyzetről számolt be, ami a Szerbiára kiterjedő háború okozta kivándorlás következménye lett. Kosztolányi és Csáth Géza városát - Lovas Ildikó elmondásából úgy tűnt - mára a sivár hétköznapok elleni rezignált küzdelem jellemzi, ami nem csak a folyóirat, de a kulturális élet fenntartásáért is folyik.
Kérdez-felel
Németh Gábor Zsidó vagy? című regénye, a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Kalligram Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. A mű méltatását a hivatalos kritikának meghagyva, csak annyit mondhatok róla: mérföldkő. Nem hagyott - és még jó ideig nem is fog hagyni - nyugodni az élmény. A róla való beszélgetés elkerülhetetlen.
A szerző április 23-án, 16-17 óra között, a P2 standnál dedikálja kötetét.
Helyszíni szemle
A Lengyel Intézetet képviselő Éles Márta kedves szavakkal nyitja meg a felolvasást, majd tovább is adja a szót a felkért kortárs szerzőknek (a felolvasás sorrendjében: Háy János, Pályi András, Závada Pál, Lackfi János, Kukorelly Endre), akik azzal köszöntik az évfordulót, hogy részleteket olvasnak egy-egy számukra fontos lengyel könyvből.
Aktuál
Május 3-án adták át az idei Gundel Művészeti Díjakat.
Bibliográfia
Kötetei:
Őszi kabátlobogás (1989)
A beszélgetés fonala (1995)
Az árnyékember (1997)
Porhó (2001)
A londoni mackók (2003)
Helyszíni szemle
A Szextett kritikai rendezvénysorozat, mely a József Attila Kör és a Műcsarnok közös szervezésében zajlott 2001-től 2004-ig, egy időre elbúcsúzott közönségétől. Nagy Gabriella, a rendezvény szervezője elmondta, úgy érzik, hogy mint mindennek, ennek a sorozatnak is szüksége van a megújulásra. Remélik, hogy később talán újraindíthatják, de mindenképpen változtatni akarnak rajta némely tekintetben: hogy ez a némely tekintetben mit takar, arra nem tért ki.
A litera hangja
Nem túl nehéz belátni azt, milyen rosszat tesz egy kultúrának, ha csak sztárszerzői vannak, s nincs jól látható, artikulált, színvonalas másodvonala, ugrásra kész, fésületlen új hulláma, s minőségi recepciója, szakirodalma - nem beszélve arról, hogy "eladható" író a legritkább esetben szokott az égből pottyanni, a semmiből születni: azt meg kell csinálni, fel kell építeni, ehhez pedig veszteséges kötetek során, s marketingre fordítható tőkével rendelkező kiadói műhelyeken át vezet az út.
Kertész Imre tizenegy hónappal azután, hogy a Svéd Királyi Akadémia neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat, újabb regényt írt, a Felszámolást, melynek közönségbemutatója szeptember tizedikén este hét órától lesz a Radnóti Színházban. A regényt a korábban trilógiaként emlegetett regények negyedik részeként aposztrofálják a kötet előzetesei. A Felszámolás délelőtti sajtóbemutatóján a litera is jelen lesz. Az alábbi írás a Nobel-díj sajtóvisszhangjának szubjektív szempontrendszer alapján elvégzett feldolgozása.
Helyszíni szemle
A születésnapi nyilvánosság mindig egyszerre zavarba ejtő és megható, főleg, ha az embernek legelőször egy látszólag tortát rejtő csomagot kell kibontania, amelyről kiderül, hogy hortenziák koszorújába ágyazott angyalstukkó. Az Írók boltja ajándékának átadásakor az ünnepelt már Karádi Éva, Balla Zsófia és Selyem Zsuzsa hölgykoszorújában foglalt helyet, melyet Ágoston Zoltán és Kovács András Ferenc egészített ki a nemek arányát helyreállítandó.
Helyszíni szemle
A Kalligram Parti Nagy Lajos – számának bemutatója, az ötven éves író köszöntése a Szlovák Intézetben, 2003. 10. 09.-én csütörtök este hattól zajlott, ahol előbb nyelvhús majd sertéspörkölt volt az ünnepi menü.
Külszíni szemle
Idén ősszel került első ízben megrendezésre a Café Budapest rendezvénysorozat Csehországban. Az elnevezés hallatán sok Csehországban élő, irodalom iránt érdeklődő felkapta a fejét: virtuális irodalmi kávéház Prágában és Olmützben? Pénzes Tímea Kiss Szemán Róbertet, a Prágai Magyar Kulturális Központ igazgatóját faggatta a programról és még sok egyébről. Prágából legközelebb januárban jelentkezünk, akkor a Sátántangó cseh fordítójával, Simona Kolmanovával készült beszélgetést tesszük közzé.
Külszíni szemle
A kortárs magyar irodalom csehországi fogadtatásáról közlünk most kis összefoglalót. Ez alkalommal elsőként, de a továbbiakban beszámolunk majd friss magyar irodalmi művek cseh megjelenéseiről is. Ezen íráshoz tartozik négy kortárs magyar szerző, Krasznahorkai László, Nádas Péter, Kertész Imre és távolabbról, a már nem élő kortársak közül Márai Sándor cseh megjelenéseiről szóló recenziók gyűjteménye is.
Helyszíni szemle
Kiüresedett hagyományok versus szent gyönyör. Pályi ars poeticája. A felolvasás alatt határozottan az az érzésem, hogy Pilinszkyt hallgatom, borzongató élmény. Vajda rögtön a novellára kérdez, így megtudjuk, hogy Witold Gombrowicz Naplójának fordítása közben kezdte írni a szöveget eredetileg játékból, magának, magyar szereplőkkel, magyar helyszíneken. Később helyezte át francia környezetbe, mert így autentikusabbnak találta a szöveget.
Külszíni szemle
A kortárs magyar irodalom csehországi fogadtatásáról közlünk most kis összefoglalót. Ez alkalommal elsőként, de a továbbiakban beszámolunk majd friss magyar irodalmi művek cseh megjelenéseiről is. Ezen íráshoz tartozik négy kortárs magyar szerző, Krasznahorkai László, Nádas Péter, Kertész Imre és távolabbról, a már nem élő kortársak közül Márai Sándor cseh megjelenéseiről szóló recenziók gyűjteménye is.
Helyszíni szemle
Szextett helyett ismét eggyel kevesebben ültek össze a beszélgetők e péntek estén: Bedecs László, Budai Katalin, Pályi András, Prágai Tamás és Selyem Zsuzsa voltak jelen, Rácz I. Péter most hiányzott, így valakinek át kellett vennie a Kertész regényéről szóló beszélgetésben rá hárult debattőr szerepét.
Helyszíni szemle
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dísztermében adták át idén a Palládium-díjakat 2005. február 25-én, pénteken délután. A 2001 nyarán létrejött Palládium Alapítvány kuratóriuma a díjanként nettó egymillió forinttal járó elismerést minden februárban az előző év irodalmának, társadalomtudományának, képzőművészetének öt kimagasló teljesítményének ítéli oda.
Hírek
Ma délután a Kongresszusi Központ Brahms termében Németh Gábor: Zsidó vagy? c. új könyvéről beszélgetett a szerzővel Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó szerkesztője és Garaczi László.
drót
16.30-tól kezdődött a Könyvfesztivál hagyományos záró eseménye, a Születésnapi Irodalmi Szalon, amely hagyományosan költőket, írókat, kritikusokat köszönt fel születésnapjuk alkalmából. A házigazda Tarján Tamás, és akiket köszönt: Faludy György, Szíj Rezső, Nemeskürthy István, Vitányi Iván, Beney Zsuzsa, Bertók László, Ferdinandy György, Tőzsér Árpád, Nyerges András, Tolnai Ottó, Alexa Károly, Ferenczes István és Pardi Anna.
drót
"Könyvecskét kellene írni New Hontról - mondta most, az alkalmassági mustra végén. New Hontról? - kérdeztem. - Miért éppen New Hontról? Azért New Hontról - magyarázta meg türelmesen az igazgató úr -, mert New Hontról még soha senki egy sort sem írt. Róluk valahogy mindenki megfeledkezik." (Részlet Grendel Lajos Nálunk, New Hontban című regényből)
A Kalligram Kiadó most elindított sorozatával klasszikusunk eddigi legteljesebb életműsorozatát kínálja az olvasóknak. Az 50 kötetre tervezett sorozatról Kelecsényi László, egyik szerkesztője beszélgetett Mészáros Sándorral ma délután 16 órakor a Brahms teremben.
drót
2005. április 20-án lezajlott a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál beharangozó sajtótájékoztatója, melyen a fesztivál könyvújdonságait is bemutatták a sajtó képviselőinek.
drót
2005. április 21-től 24-ig rendezik meg idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Kongresszusi Központban. A Budapest nagydíj átadására szokás szerint a fesztivál első napján, 21-én csütörtökön kerül sor, a díjat Budapest főpolgármesterétől a díszvendég Paulo Coelho veheti át 17.30-tól a Bartók teremben.
drót
2005. április 21-én indul a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, mely a szokott helyszínen, a Kongresszusi Központban várja látogatóit 24-ig. A programok az idén is a Kongresszusi Központ valamennyi termében zajlanak délelőtt tíztől este hatig. Az idén a fesztivál díszvendége a hazánkban is nagy olvasótáborral rendelkező brazil író, Paulo Coelho lesz, a vendég ország pedig Oroszország, ahol az idén egy kulturális évadot is rendeznek a magyar kultúra szélesebb körű megismertetésére, s hazánkban is megrendezik az orosz kulturális heteket.
Esős nappal indult, szerencsésebben folytatódott ma a 78. Ünnepi Könyvhét: állnak a standok, a színpadok, jönnek a vásárlók és érdeklődők, a nézelődők és eltévedtek – mi is ott leszünk, ott vagyunk: akinek van ideje, jöjjön ki, aki nem tud kijönni, kövesse az eseményeket nálunk és a könyvesblogon.
2007. május 31. és június 4. között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 78. alkalommal szervezi meg az Ünnepi Könyvhét központi rendezvényét és a hozzá kapcsolódó Gyermekkönyvnapokat Budapesten a Vörösmarty téren és a Váci utcában. A mintegy 250 kiadó 140 standra tervezett kínálatából válogattunk másodjára – ízelítőül.
2007. május 31. és június 4. között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 78. alkalommal szervezi meg az Ünnepi Könyvhét központi rendezvényét és a hozzá kapcsolódó Gyermekkönyvnapokat Budapesten a Vörösmarty téren és a Váci utcában. Bár a hivatalos sajtótájékoztatót május 29-én, kedden tartják, a mintegy 250 kiadó 140 standra tervezett kínálatából már most ízelítőt adhatunk.
Ha valaha lettek volna illúzióim kiadó, és műfordító országos barátságáról (nem voltak), akkor a Hogyan szerződjünk? című kerekasztal-beszélgetés egy csapásra eloszlatta volna az optimizmusomat. A Magyar Műfordítók Egyesülete, és néhány kiadó, mintaszerződést készíttetett Tóth Péter Benjámin szerzői jogásszal (ARTISJUS) és tulajdonképpen ennek a remek, nyilván szerzői nyomásra született akciónak az egyes pontjain vitatkozott.
A szerző beszélt személyes és irodalmi élményeiről, a regény keletkezéstörténetéről, Japánban tett tartózkodásáról, a megfigyelt kulturális különbségekről és az erre adott reakciók kettősségéről: a „tatamizálódásról” illetve az utálatról.
Díjak
Idén hat alkotó részesül a Déry-díjban, melyet a magyar irodalom művelésében vagy népszerűsítésében kimagasló eredményeket elérő íróknak, költőknek, műfordítóknak ítél oda a kuratórium. Kiss Judit Ágnes, Ferdinandy György, Géher István, Keresztesi József és Viola József, valamint Renáta Deáková műfordító viheti haza az elismerést.
1. Vitray Tamás: Kiképzés (Magvető)
2. Todd Strasser: A hullám (Athenaeum)
3. Pier Paolo Pasolini: Amado Mio (Kalligram)
Az „Irodalmi értékrendek, pályakezdés, érvényesülés” témakörben 2
008. augusztus 13-15-ig rendezett tanácskozáson a Tokaji Ferenc Gimnáziumban (Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky út 18-20.) az irodalomnak és a bornak is lesz szerepe jócskán.
Acsai Rolandtól Weidner Balázsig terjed a lista, melyen 52 verseskötetet gyűjtöttek egybe a kiadók által beküldött könyvlistákról a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél. Bereményi Géza dalszövegei, Bodor Béla verseskötete, Jász Attila vagy Szilágyi Ákos új könyve éppúgy szerepel a listán, mint Babits Mihály, Füst Milán vagy Somlyó Zoltán kötetei.
Szilágyi-Nagy Ildikó képviseli Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján Németországban, a Kiel melletti Salzauban 2008. május 29 és június 1 között. Első prózakötete Valami jó testnyílás címmel tavaly jelent meg a JAK-füzetek sorozatban a L'Harmattan kiadó gondozásában.
Négy alkalommal tartanak irodalmi esteket a József Attila Kör fiatalabb és idősebb tagjai a helyi folyóiratokkal közös szervezésben a hónap elején. Komárom, Besztercebánya, Kolozsvár és Marosvásárhely egyaránt szerepel az úticélok között, a Hitel folyóirat pedig Kolozsváron szervez estet.
Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat a kiemelkedő irodalmi teljesítmények elismerésére. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi művéért. Idén a zsűri Térey János drámáját választotta, így ő lesz, aki a társdíjra más művészeti ágból alkotót jelölhet.
Közeledik az idén első alkalommal, de a hagyományteremtés szándékával meghirdetett Rotary Irodalmi Díj átadása. A mai napon a kuratórium nyilvánosságra hozta az értékelt művek TOP 8 listáját. Ide olyan alkotások kerültek, amelyek egy, vagy több zsűritagnál maximális pontszámot értek el. A lista külön érdekessége a verses műfaj markáns jelenléte, ami azt bizonyítja, hogy az ítészek az elmúlt év irodalmi termésében a verses kötetek minőségét jobbnak találták, mint a prózai művekét.
Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét fontos alkotókra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért. A díjazott mindig maga választhat jelöltet az AEGON Művészeti Társdíjra.
A litera a tavalyi évhez hasonlóan idén is játékra hívja olvasóit: tippeljük meg közösen, ki lesz az április 11-ei boldog díjazott!
Március 1-ével a Nógrád Megyei Közgyűlés a Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat főszerkesztői posztjára Mizser Attila írót, költőt, szerkesztőt nevezte ki. Mizser Attila 1975-ben született Losoncon, a József Attila Kör tagja, Szlovákiában él. A Palócföld főszerkesztőjeként tervei között szerepel a lap fokozatos formai, szerkezeti és tartalmi megújítása.
Két verseskötet és a 33 női szerző 56 írását tartalmazó Szomjas oázis antológia a dobogósa a Magyar Narancsban a múlt héten indított szavazási sorozatnak, melynek részleteiről a litera magazin rovatában Bán Zoltán Andrással olvashattak nemrégiben interjút.
1. Kati Marton: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot (Corvina)
2. Dr. Csernus Imre: A nő (Jaffa)
3. Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2008. szeptemberben induló képzések (Educatio Kht.)
A Pozsonyi Magyar Intézetben (811 06 Bratislava, Palisády 54.) hosszabb szünet után Krasztev Péter igazgatósága alatt újították fel az irodalom és... sorozatot, melyben a meghívott vendéggel az irodalom mellett az általa választott kedvenc témáról beszélgetnek: februárbana sorozat vendége Kántor Péter költő, később Báthori Csaba és Balla Zsófia lesznek.
1. Kati Marton: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot (Corvina)
2. Dr. Csernus Imre: A nő (Jaffa)
3. Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2008. szeptemberben induló képzések (Educatio Kht.)
1. Dr. Csernus Imre: A nő (Jaffa)
2. Kati Marton: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot (Corvina)
3. Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon avagy a stílusos elszegényedés művészete (Holistic)
1. Joanne Harris: Csokoládécipő (Ulpius-ház)
2. Hugh Laurie: A balek (Kelly)
3. Paulo Coelho: Az alkimista (Athenaeum)
1. Kati Marton: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot (Corvina)
2. Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2008. szeptemberben induló képzések (Educatio Kht.)
3. Müller Péter: Örömkönyv (Alexandra)
1. Hugh Laurie: A balek (Kelly)
2. Vámos Miklós: Utazások Erotikában (Ab Ovo)
3. Paulo Coelho: Az alkimista (Athenaeum)
1. Varró Dániel: Szívdesszert (Magvető)
2. Hugh Laurie: A balek (Kelly)
3. Méhes György: Emmi (Ulpius-ház)
További találatok
 lead szlovák.jpg)
.jpg)
_70.jpg)
