Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában
INTERJÚ
Bíró Krisztával a Thália Színház Arizona Stúdiójában látható NőNyugat kiötlőjével és megálomodójával az előadás történetéről, a szöveg- és szereplőválogatás titkairól és persze a Nyugat női mezőnyéről beszélgettünk.
LITERA RÁDIÓ
A Hadik kávéház Foglalt Páholyában a Kortárs folyóirat január 27-ei estjén Kosztolánczy Tibor Osvát Ernőről, Hatvanyról és Nyugatról mesél. Kiderül, miért vívott kardpárbajt Osvát és Hatvany, és hogy sikerült-e kiszúrni Hatvany szemét.
Előhívás
A Litera és a Nyitott Műhely új kritikai beszélgetéssorozatában 2010. december 1-jén 19 órától Hevesi András: A boulevard c. írásáról beszélget Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György és Jánossy Lajos a Nyitott Műhelyben.
Tanulmány
Móricz kamasz-hősének, Kesserű Lajoskának [...] még messze van az érettségi, [...] az apjáról benne felépített [...] idealizált képet pedig leginkább az töri benne össze, hogy rájön, apja ugyanúgy a nemi vágyai által vezérelt férfi még, mint amilyen ő éppen lenni kezd. - Szilágyi Zsófia írása.
Ady Endre 1919. január 27-én halt meg Budapesten, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, és a nemzet halottjaként temették el.
Alföld 2009/1
Megjelent az alföld folyóirat első 2009-es száma, melyből ízelítőként Angyalosi Gergely írását és Juhász Ferenc versét ajánljuk.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a Petőfi Irodalmi Múzeum meghosszabbítja a 100 éves a Nyugat című kiállításának nyitva tartását.
ott jártunk
November 26-án volt Babits Mihály születésének 125. évfordulója. Az évforduló alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum meghosszabbított nyitva tartással várta a látogatókat: különleges tárlatvezetéssel mutatták be a PIM Nyugat-kiállítását. Fotós beszámoló.
A hiánypótló kötetben a szerző a XX. századi orosz prózai művek friss hangú, mítoszkritikai szempontú értelmezését adja. Az elemzett művek között találjuk a századelő néhány jellegzetes prózai alkotását, Nabokov orosz műveit és a legjobb kortárs prózaírók alkotásait. A könyvből itt az orosz irodalom új irányzataira jelentős hatást gyakorló Venyegyikt Jerofejev Moszkva - Petuski című kötetét tárgyaló fejezetet közöljük, további részletek olvashatók a Könyvfesztivál orosz díszvendégeinek bemutatásánál.
Eredeti cím: Horosij Sztalin
Fordította: Goretity József
Oldal kb.: 424
Formátum: 124x183
Kötés: kötve, védővel
Bolti ár kb.: 2700 Ft
ISBN 963 07 7786 X
Eredeti cím: Gulag: A History
Fordította: Tomori Gábor
Oldal: 1212
Formátum: 124x183
Ára: 5500 Ft
ISBN 963 07 7656 1
Lengyelországban, Csehországban vagy Észtországban nem történt meg (sajnos még Oroszországban sem, vagy alig), hogy a keletnémet tapasztalatot kelet-európai tapasztalatként értik. Természetesen a kelet-európai irodalom része vagyok, már ami a tapasztalatokat illeti. Itt végre ezt érezhetem.
Előbb-utóbb a legnárcisztikusabb popszerző is eljut a kérdésig, honnan is származik az ő agyonajnározott Énje. Így a nemzedéki összetartozás "Mi"-je által rosszul álcázott "Én" a család "Mi"-jévé változik - ennek a "Mi"-nek pedig génjei vannak, története van. Aki az elődök nyomába ered, nem adja fel, hanem történelmi vonatkozásokba ágyazza saját énjét.
"A németek nem szeretik jelenkori irodalmukat, mert nem szeretik a jelenkorukat." Akinek ez a mondat elhagyta a száját, természetesen a jelenkori német irodalom egyik szerzője. Ravasz mondat, hiszen a nemzeti önértékelési zavar látlelete mögött ott lappang a nem olvasott szerző sértett hiúsága. Ami a nemzettudat patológiáját illeti, nem csodálkozhatunk.
Előadásom keretei szűkre szabottak, kompetenciám korlátozott, ezért itt és most csak egy bizonyos, általam legjobban ismert részterületre vonatkozóan szemléltetem a helyzetet, feltételezve, hogy az idevágó észrevételek jellemzőek és általánosíthatók. A kortárs német nyelvű irodalmak hazai recepciójáról lesz szó.
Herta Müller Romániában, egy bánáti sváb faluban: Nickifalván (németül: Nitzkydorf) született 1953-ban. Mint legutóbbi, "A király meghajol és gyilkol" című önéletrajzi kötetéből megtudjuk, nagyapját két szenvedély űzte át hetente a szomszédos színmagyar faluba: hogy sógorával sakkozzon, és hogy magyarul beszélhessen. Ezekre a sakkozó rokonlátogatásokra unokáját is magával vitte: hadd tanuljon az is magyarul.
Hát persze, igaza van a kollégáknak, Németországban sem könnyű manapság írónak lenni. Sőt, egyre nehezebb. Velünk, külföldiekkel együtt a céh mintegy tízezer többé-kevésbé rendszeresen publikáló tagot számlál, ami egy nyolcvanmilliós országban nem túl sok. Tudatos szépírók zömmel azelőtt sem kizárólag könyveikből éltek, vagy ha igen, ritkamód szerencsésnek mondhatták magukat.
Günter Grass Im Krebsgang című regénye, mely 2002 februárjában jelent meg a Steidl kiadónál, nagy sikert aratott és egyben óriási vitát kavart Németországban. A mintegy kétszáz oldalnyi, kilencfejezetes opus műfaja az író meghatározása szerint "novella", azaz "kis újdonság". Már a megjelenés napján 100 000 példány fogyott belőle, két héttel később már 400 000 eladott példánynál jártak. Az egy hónapon belül öt kiadást megért regény lefordításának harminc fordító ült neki világszerte.
Égetnivaló rossz kölyök, mondta a nagymama. Ebben a gyerekben hét fiú veszett el, mondta anyám. Ne maradj el ilyen soká, kérlelte apámat anyám, rettenetes ez a gyerek, ha nem vagy itthon. Apám öcsinek hívott. Apám akartam lenni, apám ízlése akartam lenni. Anyámnak nagy mellei voltak, anyámon vidám párnák, husik.
Martin Urmann kreatív munkatárs egy reklámcégnél. Egy napon különös megbízatást kap: meg kell találnia azt a szlogent, az egyetemes mondatot, amellyel az égvilágon minden eladható. A fiatal férfinak kezdetben cseppet sem fűlik a foga az abszurd feladathoz, ám néhány rejtélyes és sorsszerűnek tetsző találkozás után (egy titokzatos szőke lánnyal, egy furcsa, vak régiségkereskedővel, egy bánatos, bogaras művészettörténésszel) hatalmába keríti a felfedezés szenvedélye.
Jonáš Tokarský (1982) fiatal, sokoldalú tehetség, akit 12 éves kora óta olyannyira elbűvöl az alkímia tudománya, hogy a képzőművészeti és irodalmi tevékenysége mellett kémiai tanulmányokat is folytat. 2003-ban jelent meg Az alkímista gyermek és egyéb történetek címet viselő kötete, amiért a következő évben elnyerte az év felfedezettjének járó cseh Magnesia Litera irodalmi díjat. Osztravában él.
Sven Regener
Berlin blues Kalligram Kiadó, 2007.
Fordította Jónás Péter
Kötve
cca 240 old.
ISBN 978-80-7149-926-8
Megrendítő személyes utazásra hívja olvasóját Wibke Bruhns német újságírónő, akinek Meines Vaters Land (Apám földje) című nagy ívű dokumentumregénye máris tizenegy kiadást ért meg hazájában. A máig kínos témafölvetés ellenére a hitleri időszak olyan földolgozását hozta létre a televíziós személyiségként is ismert szerző, amely elismerő fogadtatásra talált eltérő szellemi és politikai körökben egyaránt.
Magyar írók az Adrián
(válogatta és összeállította: Kiss Gy. Csaba)
Palatinus Kiadó, 2007.
Keménytáblás
124 x 183 mm
350 oldal, 2.900 Ft
Wladimir és Olga Kaminer:
A Nagy Szovjet Fazék
- A szocializmus szakácskönyve
Helikon Kiadó, 2007.
124x184 mm
204 oldal, 2.490 Ft
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon idén április 12-től április 15-éig ismét megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A litera könyvfesztivál-oldalán a szerzőkkel készült interjúkat is olvashatnak; itt műveikből közlünk részleteket: most Peteris Puritistől, a fesztivál lett résztvevőjétől.
Peter Hobbs a Yorkshire-i Cornwallban nevelkedett, jelenleg Londonban él.A rövid nap halála című, számára szakmai elismerést hozó első regényét 2005-ben felterjesztették az elsőkönyveseknek járó Whitbread díjra. Egész nap utaznék klassz kék vonatomon címmel 2006. februárjában jelenteti meg a szerző novelláskötetét a Faber kiadó. Hobbs jelenleg második regényén dolgozik.
A Berliner Zimmer a Könyvfesztivál keretében mutatkozik be a P20-as számú német standon. A meghívott szerzők között itt lesz majd Götz Aly, Wolfgang Benz, Detlef Bluhm, Friedrich Christian Delius, Irene Dische, Annett Gröschner, Dilek Güngör, Judith Kuckart, Katja Lange-Müller, Gert Loschütz, Steffen Mensching, Inka Parei és Uljana Wolf.
Az Alföld folyóirat legújabb száma a sport témája köré szerveződik. Olvashatuk tanulmányokat az antik görögök és rómaiak sportszokásairól Tegyey Imre és Szekeres Csilla tollából, Tarján Tamás pedig kifejti, miért is a Nyugat a 20. század legjelentősebb sportlapja. Olvashatunk továbbá írásokat Aczél Gézától, Spiró Györgytől, Darvasi Lászlótól, Garaczi Lászlótól, Kőrösi Zoltántól, Ferdinandy Györgytől és Esterházy Pétertől. Tandori Dezső, Kukorelly Endre és Tarján Tamás írásait mi is közöljük.
Bővített terjedelemben jelent meg az Irodalmi Szemle szeptemberi száma. Ötven év megélt történelmére emlékezik a lap. A szépirodalmat Gál Sándor, Öllős Edit, Kopasz Katalin, Gyüre Lajos és Polgár Anikó versei, Duba Gyula regényrészlete és Szalay Zoltán novellája képviseli. Köszönti a lap a 80 éves Jakab István nyelvészt, s Hazatérő irodalom címmel közli Pomogáts Béla írását az amerikai magyarokról. Három tanulmányt is olvashatunk a folyóiratban Alabán Ferenc, Németh Zoltán, Csehy Zoltán tollából.
Szegedy-Maszák Mihály új könyvében imponáló tudással és széles körű kitekintéssel vizsgálja a nemzeti irodalom és művelődés esélyeit az új évezred kihívásai felől. Mindenekelőtt a világirodalmi kánonok távlatából elemzi a nemzeti kultúra és irodalom párbeszédképességét.
Az Alföld új számában folytatódik Térey Jeremiás, avagy Isten hidege című drámája. Verseket közöl Keszthelyi Rezső, Tatár Sándor, Kántor Zsolt, Krusovszky Dénes és Tass Marianne, olvashatjuk továbbá Vári Attila és Vajda Mihály írásait, recenziókat Ladik Katalin, Nádasdy Ádám könyvéről. Parti Nagy Lajos írását, Győrffy Miklós tanulmányát és Krusovzsky Dénes verseit nálunk is olvashatják.
A folyóirat augusztusi száma a kultúrák közti kommunikációról, műfordításokról szól. Lackfi János Vahé Godelt, Tárnok Attila V.S. Naipault mutatja be, Asztalos Lajos a galego költészettel foglalkozik. Olvashatunk verseket Caius Licinius Calvustól (Kovács András Ferenc fordításában) és tanulmányt a román irodalom magyar recepciójáról (Farkas Jenő). Lackfi János, Tárnoki Attila tanulmányát és Mikó Imola kritikáját (Sálimár bohóc) nálunk is olvashatják.
A Bárka a megszokott, klasszikus stílusú borítódizájn helyett egy merőben újjal jelentkezett. A lapszámban Fekete Vince, Szabó T. Anna, Varró Dániel, Király Levente, Iancu Laura, Halmai Tamás, Lackfi János, Marsall László verseit, Háy János esszéjét olvashatjuk, továbbá regényrészletet Oravecz Imrétől és Vári Fábián Lászlótól, elbeszélést Maros Andrástól. Fekete Vince és Háy János írásait itt is olvashatják.
Az Európa-szerte elismert esszéíró, Földényi legújabb kötetében a korszellemmel foglalkozik. A korszellem, mint kultúripar azt is integrálja, ami támadja őt. Sőt: mintha éppen azt részesítené előnyben, ami nem engedelmeskedik neki.
Az EX Symposion TOR – száma a csontvázak fölött ül lakomát, és elfekvőben levő ígéretekre gondol: ilyen mondjuk a közösség és a közös intellektuális kalandozás. Az ínyencek szerepe a világban. Azoké, akik hozzá akarnak szólni ahhoz, hogy milyen mondatok hangozzanak el a világban.
Az Alföld legújabb számból nálunk Radics Viktória írását olvashatják a délszláv háborúkról és Czakó Gábor Hosszúalattság című regényének egy részletét, de a lapszám tartalmáról is részletes infiormációkat olvashatnak cikkünkben.
Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor
folyóirat
májusi száma, mely Balla Zsófia, illetve Parti Nagy Lajos versével, Szelényi Iván és Komoróczy Géza esszéivel köszönti a 75 éves Konrád Györgyöt, aki részletet is közöl az idei könyvhétre megjelenő, Inga című kötetéből.
Megjelent a Korunk májusi száma. A foyóirat tartalmából Bódis Kriszta: Kilencedik part (vers); Kerekasztal-beszélgetés A magyar irodalom történetei című háromkötetes irodalomtörténeti kézikönyvről, John Neubauer, Kántor Lajos, Vincze Hanna Orsolya, Szilágyi Márton, T. Szabó Levente, Ioana Bot tanulmányai, Demény Péter, Berki Tímea, Vallasek Júlia könyv- és folyóiratismertetései, Németh Júlia írása a közelmúltban elhunyt Gergely István képzőművészeti munkáiról, amelyek a folyóiratszámot illusztrálják. A lapszám vendégszerkesztője: T. Szabó Levente.
A litera "Mátyás király Gömörbe'" címmel meghívásos pályázatot hirdetett kisprózai művek alkotására. A pályázatról bővebben a litera Mátyás-oldalán olvashatnak.
A Kalligram májusi számát a hatvanadik születésnapját ünneplő Grendel Lajos novellája nyitja (New Hont-i etűd), a prózaközlemények között Márton László köszöntőjét, Pályi András folytatásokban közölt regényrészletét és Anne Enright novelláját olvashatjuk. Enrightot, a Booker-díjas ír szerzőt Kurdi Mária mutatja be. A lírarovatban Marno János, Gergely Ágnes, Szolcsányi Ákos, Csehy Zoltán, Plamen Antov versei olvashatók. Grendel Lajos, Marno János, Szili József írásait mi is közöljük.
Megjelent az Alföld folyóirat áprilisi száma, melyből Kulcsár-Szabó Zoltán Kereszteződések: az időbeliség mintái a késő modern költészetben című tanulmányát, Balla Zsófia verseit és Peremiczky Szilvia az Udvariatlan szerelem című középkori obszcén költészet antológiájáról írt recenzióját mi is közöljük.
Megjelent az Alföld márciusi száma, melyben olyan szerzők írásaival is találkozhatunk, mint K. Kabai Lóránt, Vörös István (vers); Mailáth Nóra, Szabó Róbert Csaba (próza); Szkárosi Endre, Czeizel Endre (tanulmány); László Emese, Halmai Tamás (recenzió). Takács Zsuzsa verseit, Szegedy-Maszák Mihály tanulmányát és Kulcsár-Szabó Zoltán recenzióját mi is közzétesszük.
A Csillagszálló a Fogadalom című számával köszöntötte az új évet. A szám szerzői körbejárják a fogadalom témakörét, a magunknak tett apró-cseprő ígéretektől a szerzetesi fogadalmakig. Az Emigráció című számával utazni hívja az olvasókat. Átmenetileg vagy örökre. A lapszámokból Jászberényi Sándor, Dunajcsik Mátyás és Karafiáth Orsolya írásait nálunk is olvashatják.
Hatvany Lajos
Urak és emberek
Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007.
480 oldal, 3.999 FT
ISBN 978 963 254 065 8
A XX. század magyar beszédei
Szerkesztette: Vajda Barnabás
Agave Kiadó, 2007. december 6.
keménykötés, védőborítóval
640 oldal, 3.280 Ft
ISBN 9789637118876
Jurij Andruhovics
Moszkoviáda
Gondolat Kiadó, 2007.
Gondolat Világirodalmi Sorozat
Fordította Körner Gábor
165 × 185 mm, keménytáblás
200 oldal, 2.190 Ft
ISBN 978 963 961 079 8
ISSN 1589-5556
Budapesten a nyugat, megint. Az első évben hónapról hónapra változó helyszíneken, Magyarország más és más megyéiben, nagyvárosaiban harmincezer példányban ingyenesen terjesztik a folyóiratot.
Vladimír Páral
A száz százalékos nő
Cartaphlius Kiadó, 2007.
Fordította: Zádor Margit
400 oldal, 3.800 Ft
ISBN: 978-963-7448-89-8
Andrew Cook
Megölni Raszputyint
Grigorij Raszputyin meggyilkolásának hiteles története
Cephalion Kiadó, 2007.
Fordította Bozai Ágota
kemény fedeles+védőborító
207x140 mm
300 oldal,
ISBN 978 963 9688 05 6
Hammer Ferenc
Fekete & fehér gyűjtemény
Kalligram Kiadó, 2007.
230 oldal, 2.500 Ft
ISBN 9788071499220
Bárdi László
Kelet népe vagyunk
Helikon Kiadó, 2007.
Illusztráció színes és fekete/fehér fotó.
184 oldal, 3.490 Ft
ISBN: 9632270932
Átkelés – Kortárs amerikai költők
A verseket válogatta és fordította Gyukics Gábor
A verseket az eredetivel összevetette Rákai Orsolya
Nyitott Könyvműhely, 2007.
157 oldal, 1.800 Ft
ISBN:978 963 9725 08 9
Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Moldvay Katalin, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Visky András
Kié Erdély? / Wem gehört Siebenbürgen?
Koinónia Kiadó, 2007.
140 oldal
ISBN: (10) 973
-
7605
-
27
-
6,
(13) 978
-
973
-
7605
-
27
-
6
Samuel Butler
Meslohes
Koinónia Kiadó, 2007.
Fordította: Saszet Ágnes
272 oldal
ISBN: 973
-
7605
-
45
-
4
Hans Belting
A művészettörténet vége
Atlantisz Könyvkiadó, 2007.
Fordította: Teller Katalin
344 old., 3.595 Ft
ISBN 963 91 65 85 9
Az ötödik évfolyamát kezdő gyermekirodalmi folyóirat, mely évi hat alkalommal jelentkezik, idei első számában Lázár Ervinre emlékezik. De olvashatunk Tandori Dezsőtől gyermekkönyvkritikákat, s bemutatkozik Szegedi Katalin illusztrátor is. A múminok házatájáról nem is beszélve.
Vágvölgyi B. András
éNeMeM indián!
Noran Kiadó, 2006.
140*195 mm, ragasztókötött
288 old., 2.490 Ft
ISBN 963 7416 57 9
Vámos Miklós íródó regénye egy Goethe-kutató – „gőtista” – életének történetét meséli el. Az elbeszélés jelenének tíz, túlnyomórészt Németországban játszódó fejezetre osztott krónikájába tíz, a kutató szerelmi életének históriáit felidéző rész ékelődik, a közös zárófejezet lesz a huszonegyedik.
Gyukics Gábor
Lepkék vitrinben
(versek)
Fekete Sas Kiadó, 2006.
119x165 mm, kötött
60 old., 1.100 Ft
ISBN 963 9680 00 1
Karikó Sándor (szerk.)
Gazdaság és/vagy kultúra
Gondolat Kiadó, 2006.
Ragasztókötött, A/5
257 old., 2.450 Ft
ISBN 9639-61067-4
Faludy György – Faludy Zsuzsa
A forradalom emlékezete Alexandra Kiadó, 2006.
418 old., 2.999 Ft
cérnafűzött kötött, védőborítóval
ISBN963 370 033 7
Magoncok és morzsák
Bolgár apró írások
Napkút Kiadó, 2006.
Fordította: Szondi György.
3.190 Ft
ISBN 963 8478 29 2
Bernard Werber
A hangyák
Budapest, Konkrét Könyvek, 2006.
fordította: Domonkos Eszter
320 old., 2.980 Ft
kötés: kartonált
méret: 235x310 mm
ISBN: 963 7424 17 2
Valerio Aiolli
Én és a bátyám
(JAK Világirodalmi sorozat)
Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2006.
Fordította Szokács Kinga
184 oldal, 1.950 Ft
Shabana Rehman írása az Ibsen-emlékév kapcsán készült tizenkét írás egyike. Az elkövetkező hónapokban a sorozat valamennyi darabját közöljük. Az írások nyomtatásban a Magyar Lettre Internationale ezévi számaiban jelennek meg. A korábban közölt három írást a kapcsolódó anyagok között olvashatják.
Ady Endre
Egy keresztvetés története.
Zsidó történetek
Válogatta és az utószót írta: Kőbányai János
Múlt és Jövő Kiadó, 2006.
(„Múlt és Jövő Klasszikusok sorozat”)
210 old., 2950 Ft
Péter I. Zoltán
Ady és Léda – Egy szerelem története
Noran, 2006
Formátum: A/5,
440 oldal; ára: 2.699 Ft
Illusztrált;
ISBN 963 7416 85 4
Brit Bildoen írása az Ibsen-emlékév kapcsán készült tizenkét írás egyike. Az elkövetkező hónapokban a sorozat valamennyi darabját közöljük. Az írások nyomtatásban a Magyar Lettre Internationale ezévi számaiban jelennek meg. A korábban közölt három írást a kapcsolódó anyagok között olvashatják.
amelyben hősünk nem talál babot az ágytálban, ezért utólagosan helyreigazítja tévedését, majd türelmesen bevárja a Nagy Fordulatot, és úgy dönt, visszatér a fogadóba; ott viszont bárpultok helyett hatalmas szekrények várják
Thomas Hylland Eriksen írása az Ibsen-emlékév kapcsán készült tizenkét írás egyike. Az elkövetkező hónapokban a sorozat valamennyi darabját közöljük. Az írások nyomtatásban a Magyar Lettre Internationale ezévi számaiban jelennek meg.
A Japán díván Goethe West-östlicher Diwan (1819) című, a Kelet és a Nyugat kultúráját szembesítő verseskötetének ironikus felhangú parafrázisa
A litera Nemzeti tizenegy, avagy két választás Magyarországon című sorozatába felkért tizenegy írót, hogy a 2006. április 10-től 20-ig tartó időszak egy-egy napján rövid jegyzetben számoljon be köz-érzetéről, különös tekintettel a polisz ügyeire és állapotára. Mindez egyben nemes versengés is – az ország öt bölcsészkaráról delegált diákzsűri dönt majd arról, melyik jegyzetet találja a litera díjára érdemesnek.
A díj egy emlékplakett és egy laptop, ez utóbbit a Gedeon Kreatív Stúdió (
www.gedeon.hu) ajánlotta fel.
A neves esszéíró a mai Németországban uralkodó szellemi és kulturális viszonyokról (irodalomról, képzőművészetről, filmről) nyújt átfogó képet...
A kiadó azt a szövegegyüttest adja közre, mely Benjamin talán legismertebb könyvévé vált.
Ez a könyv nem csupán útleírás, napló, valamint múltat és jelent egyaránt feltáró történelmi elemzés, hanem mindenekelőtt kutatás az igazság után.
6 útijegyzet, amelyek tematikailag a sivatag összetett jelensége – a sivatag mint letisztult tér, elmélkedés helye, a sivatag mint univerzum, mint letűnt civilizációk őrzője – köré csoportosulnak. Az utazások földrajzilag a muzulmán világ hatalmas, Nyugat-Afrikától egészen Közép-Ázsiáig terjedő területét fogják át.
Feltaláltuk a leghumánusabb és leggazdaságosabb orosz-rulettet, amelyhez se golyóra se más környezetszennyező anyagra nincs szükség! Azt csináljuk, hogy úgy ugratunk ki valakit az ablakon, hogy az egy járókelőre essen, s ha eltalálja úgy, hogy mindketten kifingnak, akkor az telitalálat, érted?
"Berlint látni... és bevenni!" – hirdeti egy orosz nyelvű útikalauz, némi éllel. Az orosz emigráns Kaminer hamar megtanulja, hogy a hazájában sugárzott ellenpropaganda műsorok nem a teljes igazságot mutatták be a nyugati világ fertőjéről, hiszen Berlin is élhető város, igazi „kapcsolatkasztni”, ahol mindenki mindenkivel együtt él, és ebből származnak a szépséges bonyodalmak.
A regénybeli kamaszok hangja sokféle árnyalatú litánia, amelyet korlátoz a történelem, később pedig ki-ki önmagának szab korlátokat. Megint csak az a bizonyos nagy kérdés: a kívülről és belülről egyaránt szükségesnek tartott elfojtás emberi következményei hová vezetnek, mivé tesznek személyiségeket és közösségeket?
Több fogalom, értelmező minősítés torlódik ebben a kis könyvben, mintha a tárgy gazdag zsúfoltsága visszahatna a kommentálóra: a szín, amely a festmény felé viszi az írást, az esszé, amelyből próza lesz vagy a vers, amely az esszé felé tart, a véletlen és a végtelen mint a Tolnai-próza szövegteremtő egybejátszása mind kísérlet
a magyarázatra, a megértésre.
Míg az első öt kötet, vagyis a körülbelül 1909-től 1920-ig terjedő időszak verseinek körülbelül egynegyedét vettem fel a válogatásba, az 1925-ös
Sziget és tenger és a rákövetkező három versgyűjtemény esetén ez az arányszám megduplázódik: szinte minden második versnél úgy éreztem, nem hagyhatom figyelmen kívül. Az utolsó előtti
Újabb verseknek már kétharmada olvasható itt, a
Jónás könyve pedig, a
Jónás imájával egyetemben, teljes egészében szerepel.
A Levin körút pompás vendéglőkkel, békebeli kávéházakkal és nyüzsgő kocsmákkal van szegélyezve. Ha ráérősen végigballagunk rajta, bekukkanthatunk mindbe. A Pipában Krúdy épp az igazi rostélyosokról mesél.Todor Zsivkov kifőzdében bolgár tengerészek és magyar turisták csorbát kanalaznak. És a történeteket mindig a has szemszögéből látjuk. Gyomoridő. Velővilág. Csak nézünk ki a bendőnkből bambán.
Van két ember. Két férfi. Két erdélyi szász férfi. Egyik Németországban él már évtizedek óta, a másik Erdélyben maradt. Egyik elárulta a másikat, másik nem tud megbocsátani. Mindketten írók. Írásaikban szabadságról, diktatúráról, szabadokról és talpnyalókról van szó. Árulásról és elárultakról. Ha valaki leül velük beszélgetni, hamar rájön, regényeik egy az egyben az életükről szólnak.
"Egy ember számára is lehet sok különböző igazság."
Kötetünk Sárközi Mártának, Molnár Ferenc és Vészi Margit lányának, Sárközi György feleségének, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénásának kíván emléket állítani.
Az Első nyilvánosság alább olvasható szövege egy olyan, többhetes közlés- és eseménysorozat része, melynek közbeeső állomásán egy egész napos irodalmi fesztivált láthattál-hallhattál - a csatlakozás napján, május elsején - az A38 állóhajón, végpontján pedig - az idei könyvhéten, június elején - egy kötetet találsz: a litera első antológiáját.
Az Első nyilvánosság alább olvasható szövege egy olyan, többhetes közlés- és eseménysorozat része, melynek közbeeső állomásán egy egész napos irodalmi fesztivált láthattál-hallhattál - a csatlakozás napján, május elsején - az A38 állóhajón, végpontján pedig - az idei könyvhéten, június elején - egy kötetet találsz: a litera első antológiáját.
Egy repülőgépen térsz magadhoz. Fogalmad sincs, honnan jöttél, vagy merre tartasz. Nincs emléked az elmúlt két hét eseményeiről. Kiverték a metszőfogaid, betörték az orrodat, az arcod feldagadt. Nincs csomagod, nincs pénzed, nincs állásod. A rendőrség három államban köröz. Tíz éve alkoholista, három éve drogos vagy. Most mit lépsz?
Átívelvén a völgyet, a híd véget ért, viszont nem kezdődött el ezzel semmi más, csak folytatódott a fal, dísztelen, fehérre festett, vastag és tömör vályog, s fent, a tetején, keresztirányba rakva egy-egy szembefordított sor türkizkék kúpcserép; ment kitartón, keresvén a bejáratot, miközben az volt az érzése, hogy ez a különös hossz, a falnak ez a rendíthetetlen zártsága és változatlansága itt a balja mentén nem pusztán egy hatalmas terület egyszerű jelzésére szolgál, hanem arra is, hogy tudassa: nem kerítés ez, hanem a belső mérete valaminek, melynek megjelenítése e falban csak figyelmeztetni akarja az érkezőt: hamarosan másféle mértékegységekre lesz szükség, mint amiket eddig megszokott, hamarosan másféle léptékek lesznek az irányadók, mint amik közé eddig az életét zárta.
Hugo Hofmannstahl: Az árnyék nélküli asszony, Ernst Jünger: A márványszirteken, Virginia Woolf: A világítótorony, Virginia Woolf: Orlando, Émile Zola: A Patkányfogó
2003. december 30-án a litera immár másodszor tartotta előszilveszteri buliját a Toldi moziban. Akik felolvastak: Bódis Kriszta, Cserna-Szabó András, Erdős Virág, Garaczi László, Háy János, Kornis Mihály, Pályi András, Peer Krisztián és Szív Ernő.
Ötödikként Háy János írása olvasható a különlegesen hosszú életű Alan Taschén-ről.
A litera egész nyáron át tartó sorozatban mutatja be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk pályázatának díjazottjait. Ezúttal Kőrösi Zoltán író Novella kategóriában első díjat nyert Budapest, nőváros című kötetéből olvasható egy válogatás.
Heller Ágnes szerint a magyar közönség közel száz éve vár egy Karinthy regényre. Most megszületett, s ez év november elején az Ulpius-ház kiadó jóvoltából meg is jelenik. A nagy Karinthy regény szerzője Karinthy Márton színházi rendező, Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc (Cini) fia. Regényének tárgya pedig a Karinthy család története. S mint minden nagy családregény ez is egyben a kor regénye, a huszadik század regénye.
Hunter S. Thompson hősei nem a mértékletességükről híresek, legyen szó bármiről, ami árt. Thompson a Félelem és reszketésben megmutatta, milyen durva dolgok jutnak eszébe, ha egyfolytában szakít, ebben a regényében viszont bebizonyítja, hogy részegen sokkal jobban ír, mint betépve. A háttérben pedig mindvégig ott lebeg Hemingway és - bár nem valószínű, hogy erről Thompson tud - Rejtő szelleme.
Mindazok, akik kiszorultak a Trafóból, ráadásul a Magyar Televízió szilveszteri közvetítéséről is lecsúsztak, vagy egyszerűen csak újraolvasnák a litera nagysikerű előszilveszteri buliján elhangzott szövegeket, az elkövetkező bő egy hónapban megtehetik a legújabb Első nyilvánosság extrában.
Ingo Schulzéval 2008. április 26-án, szombaton délelőtt 11 órakor, az Európa Matiné vendégeként találkozhat a közönség a Budapesti Könyvfesztiválon. A boldogság 33 pillanata és a Szimpla sztorik után a harmadik magyar nyelvű Schulze-kötet, az Új életek című regény a Könyvfesztiválra jelent meg.
Interjú
Elragadóan kedves ember, állapította meg róla Parti Nagy Lajos A boldogság 33 pillanatához írt előszavában. Egyetértek PNL-lel. Háromévi ismeretség és két hosszabb e-mail-levelezés után most jártam először Ingo Schulze lakásán, Prenzlauer Berg és Friedrichshain határán – ezek kelet-berlini kerületek, a Gründerzeit-házak szinte mind felújítva, tetőterük beépítve. Egy ilyen tetőtérben rendezte be Ingo a dolgozószobáját.
Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja
Vahur Afanasjev, a Könyvfesztivál észt elsőkönyves vendége 1976-ban született, az Európai Unió tisztviselőjeként dolgozik Brüsszelben. Regényének stílusát a kortárs orosz próza jeleseinek stílusához hasonlította az észt kritika. A Kasztrált Ontarioból részletét már közöltük, most a szerzővel készült interjút olvashatják. Vahur Afanasjev a Könyvfesztiválon április 14-én szombaton szerepel.
Inka Parei az idén a Berliner Zimmer vendégeként érkezett a Könyvfesztiválra, melynek két évvel ezelőtt német elsőkönyves vendége is volt – így számára már nem volt annyira ismeretlen Budapest. Akkor netnaplóját és regényéről Nádori Lídia írását olvashatták – most Jánossy Lajos beszélgetett vele arról, mi történt azóta.
Franciának spanyol, spanyolnak francia. Egyszerre politikus és író. Jorge Semprún, a Fesztivál díszvendége április 20-án vette át a Budapest nagydíjat Demszky Gábor főpolgármestertől, miután Kepes Andrással beszélgetett a Kongresszusi Központ Bartók Termében. Péntek délelőtt pedig egymást követték az interjúk. Mester Yvonne a szerzőt a politikai szerepvállalással, az első, nagy hatású regénnyel, a most megjelent új regénnyel és az írói életúttal kapcsolatban kérdezte a Kongresszusi Központban.
„Mindamellett semmiféle úgynevezett Németország-komplexusom nincs. Szeretem azt az országot, igaz, nem a „hivatalosat”, nem a vitrinben lévőt, a futball-mániákust, a kiabálót. Szeretem, de nem vagyok rá büszke, ahogyan az apák dicsérik a gyereküket, ha az iskolából hazahozott egy ötöst. És különösképp szeretek kívülről, a szélről ránézni az országra.” Gernot Wolframot könyveiről, pályájáról, Németországhoz és az íráshoz való viszonyáról Jánossy Lajos kérdezte április 19-én a Goethe Intézetben.
Könyvfesztivál 2005
A kortárs orosz irodalomról a magyar olvasóközönség – az utóbbi időben örvendetesen megnövekedett számú publikációk ellenére – viszonylag keveset tud. Ennek számos oka van, közülük azonban valószínűleg a legnagyobb még mindig az előítélet.
orosz díszvendégség, Könyvfesztivál 2005
Jerofejev prózaíróként először a cenzúramentes Metropol antológiában jelent meg, a szamizdat-antológia szervezéséért kizárták a Szovjet Írók Szövetségéből, ezután évekig nem publikálhatott. 1988-ban jelent meg elbeszélése a Junoszty folyóiratban, 1989-ben az Anna teste, avagy az orosz avantgárd vége című novelláskötete, 1990-ben pedig az Átkozott kérdések labirintusában című esszékötete. Az 1980-82-ben írt regénye a Russzkaja Kraszavica (Az orosz széplány), az 1980-as évek végén bestseller lett: több mint 20 nyelvre fordították le a világon.
kritika
…a költészet is elsődlegesen nyelv, nem érzelem, nem az önmondás pátosza, nem a szubjektum megalkotásának fárasztó kulturális és napi robotja, hanem nyelvi bejáratódás és rálelés pillanatnyi ereje…
szabadpolc
A mozdulatlanság titka a hipergyors mozdulat.
Takács Zsuzsa ember- és világképe elsősorban olyan alkotókéval rokon, mint (nem, semmiképpen sem Nemes Nagy Ágnes, hanem) Pilinszky vagy Albert Camus. Profán szakralitása pedig egészen a sajátja, ezekből a hagyományokból sem levezethető.
szabadpolc
A jelentős rendezvényeket maga mögött tudó, örökké bizonytalan jövőjű Éneklő Borz négy tagjának – Selyem Zsuzsa, Láng Zsolt, Visky András és Kovács András Ferenc – új köteteit a Koinonia egyszerre adta ki. Kovács András Ferencnek idén a Magvetőnél jelent meg kötete.
Szemlézőnk, Jánossy Lajos ez alkalommal a Jelenkor, a Műhely, a Műút és a Café Bábel számait lapozta végig.
...a programban két Márai-mű szerepelt: A zendülők és A gyertyák csonkig égnek. Ezek, valamint a Válás Budán vagy az Eszter hagyatéka jelentik körülbelül az életműnek a recepció szempontjából a legérdekesebb csoportját: míg Nyugat-Európában tulajdonképpen ez nagyjából maga a Márai-kánon, addig Magyarországon Márai ezen művei a giccs és a sikerületlenség címkéivel ellátva a kánon peremére szorultak. Szávai így leginkább arra a kérdésre keresi a választ, hogy „elválhat-e egymástól ennyire élesen a magyar kánon és a világirodalmi kánon szempontrendszere”(15), és ha igen, akkor miért.
A művelt nyugati szemével látja önmagát és a városát, úgy, hogy ő nem csupán a szemlélő, de a kíváncsiság alanya és tárgya is egy személyben. A mindenütt jelenlévő múlt, egy hatalmas és tragikusan letűnt Ottomán birodalom emlékei és maradványai között él, miközben aranyifjúként a hetvenes években BMW-n és ford Mustangon száguldozott, Beatles-t és Bob Dylan-t hallgatott.
Egy verseskötetet, egy verses CD-t és három prózakötetet válogattunk e héten a KönyvesBlog recenzióiból szemezgetve.
Mint az utópiák és a sci-fik esetében legtöbbször elkerülhetetlenül, Szorokin könyvében sincs egyetlen konkrétum sem; miközben hemzsegnek benne a konkrétumok, a részletek, a leírások. Csupán reflektálatlan látszólagosságról van szó, egy testetlen szöveg homlokzatáról, stukkókkal és cirádákkal körülvett, prózailag nem értelmezett, üres helyről.
könyv
Az évtizedekig a BBC munkatársaként dolgozó, Londonban élő szerző számos kötete jelent meg a közelmúltban többek közt a Kortárs és a Jelenkor Kiadó gondozásában. A literán most esszékötetéről olvashatnak.
2006 Irodalmi Nobel-díját a hazájában többszörösen perbe fogott, majd felmentett, az Ergenekon nevű terroristaszervezet feketelistáján szereplő, Béke-díjas szerző, Orhan Pamuk: Isztambul című regénye nyerte el. A Könyvesblog kritikáját olvashatják.
könyv
Hamar letettem volna a könyvet, ha csak ennyi volna benne, ha csak az jönne át, hogy a japánoknak is van Mädchenwunderük, fájdalmuk, szinglijük, tiszakatájuk, aki egyes szám első személybe rakja át magát. De itt egész másról olvashatunk. Vagy ha nem is egészen másról, de legalábbis egészen kifinomult nyelven.
könyv
Megmutatni a rejtőzködőt, a titkosat, a tilosat, azt is, amit eltitkolnak előlünk vagy eltitkolunk magunktól, arcokat kölcsönözni, karneváli rendetlenségbe dönteni a valóságot, szerepet játszani és hazudni, győzni és veszteni, túl lenni jón és rosszon, hogy megértsük a Jót és a Rosszat – mindez belefér az esztétikai élmény fogalmába, s a puszta élvezeten túl a világ megértését, és saját magunk birtokba vételét jelenti.
könyv
Két könyv, amelynek főszereplője a kommunizmus. Az alábbi írás, anélkül, hogy e művek összehasonlítására törekedne, olyan egybehangzó megállapításokig jut, minthogy „Kukorelly dilemmái aktualitásukban nyugtalanítóak, Móricz dilemmái történetiségükben nyugtalanítóak – és fordítva.” Hogy miért, kiderül szerzőnk recenziójából.
könyvbemutató
…a tanulmányokban a hangsúly jórészt a profi-laikus szembeállítás lebontására kerül, és e tekintetben is sokféle alapra építkező gondolatmenetek, megközelítési módok vezetnek a szembeállítás kritikájához.
kritika
Anonyma bárki. E könyv hátterében megbújva, egyszerre mindenki és senkisem. Áldozat mint nő, és áldozat mint író. Hiteles és hiteltelen. Megrázó dolgok történnek vele, olyanok, melyek a napló tanúsága szerint minden körülötte lévő nővel megtörténtek.
film
"Én odaadtam Elemérnek a forgatókönyvet, semmi hátsó szándékkal, valójában csak mint régi barátomnak meg volt mesteremnek. Ott volt nála már hetek óta. Gondoltam, majd egyszer mondja el, hogy tetszik, nem teszik, szevasz. De eléggé meglepődtem, amikor azt mondta, hogy elolvasta a könyvet, és hogyha úgy gondolom, akkor - szó szerint ezt mondta - mellém áll ebben a történetben."
Fordítói műhely
Az itt következő írás szerzője Tim Wilkinson, a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb fordítója, aki többek között Márton László, Garaczi László, Bodor Ádám, Hamvas Béla és Kertész Imre műveit ültette át angolra; jelenleg Kertész Felszámolás, Kaddis a meg nem született gyermekért és Sorstalanság című művein dolgozik. Az írás - melyet két részben közlünk le - a Context című irodalmi folyóirat 14. számában jelent meg.
Kritika
A Litera Kritika rovatának Ketten egyről című, új sorozatában két kritikus ír egy könyvről. Elsőként a Magvető Kiadó Kalauz címen megjelent esszégyűjteményét választottuk. A Bojtár Endre válogatásában (előszavával és írásaival) megjelent, Esterházy Péter, Kertész Imre és Nádas Péter esszéit közlő könyvről itt Ágoston Zoltán kritikája olvasható.
Szilasi szerint
A cáfolt hiedelmeknek és állításoknak juttatott szívós hitel némely ponton nevetséges, némely ponton iszonytató történetéről szóló Umberto Eco-esszé (A hamisság ereje, ford. Barna Imre, Kalligram, 2004. március) felettébb érdekes irányból szól hozzá az Írószövetséggel vagy mivel is kapcsolatos jelen vitákhoz. Amikért, ha egyéb hasznuk nem is lenne, már most is hálásak lehetünk, mert kiváltották, előidézték Kertész Imre Jelentés a költészet birodalmából - Egy mítosz vége című írását (ÉS 2004. április 2.) és Schein Gábor A jövő embere? című esszéjét (ÉS 2004. április 9.). "A költők továbbra is költők maradnak, a próféták pedig majd fellépnek a cirkuszban."
Kritika
A Gond-Cura életműsorozatot szentel Fehér Ferencnek, akinek az emlékezetes Dosztojevszkij-könyvén kívül (Az antinómiák költője), "iskolatársaihoz” hasonlóan, emigrálásától kezdve itthon nem jelenhetett meg publikációja. A Fehér-összes most a harmadik kötetnél tart. A mostani két, műfaji értelemben nem, de formáját tekintve különnemű könyv, egyben: egy monumentális Sartre-tanulmány és több, kisebb lélegzetű szöveg, például Adorno zenefilozófiájáról, Havelről és Kunderáról.
Kritika
"A kilencvenes évekből már alig látjuk a távolodó nyolcvanas éveket” - idéz Takáts egy kritikából. Mit és hogyan látunk ebből az új, a színfalak szempontjából erőteljesen megváltozott perspektívából? Vagy csak ismeretlen színfalak közül leskelődünk?
Kritika
…zakót, felhajtott gallérú ballont és kalapot visel ez a költészet, igaz, kopottas eleganciával, ám az ujjak ráncai, a szakadt kalapszalag és a gombját vesztett mandzsetta még emlékszik a cérnára, vasalóra. Kevés vers, vékonyka kötetek, de hamisíthatatlanul bennük a 70-es, 80-as évek Budapestjének presszóillata, vulgo: szaga, a "szabadúszók”, a kor lézengő és lázongó rittereinek lebegő délelőttjei, vulgo: fojtogató "keddjei”.
Fordítói műhely
Az itt következő írás szerzője Tim Wilkinson, a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb fordítója, aki többek között Márton László, Garaczi László, Bodor Ádám, Hamvas Béla és Kertész Imre műveit ültette át angolra; jelenleg Kertész Felszámolás, Kaddis a meg nem született gyermekért és Sorstalanság című művein dolgozik. Az írás - melyet két részben közlünk le - a Context című irodalmi folyóirat 14. számában jelent meg.
Fordítói műhely
litera: Először is ennek a most lefordított 15-20 szonettnek a hátteréről szeretném kérdezni.
Somlyó György: Egy elég különleges kis gyűjteményből származnak. Tíz évvel ezelőtt jelent meg Párizsban egy 16. századi francia költészeti antológia Soleil du Soleil címen, olyan versekkel, amelyek 300 évet "halottan” éltek át, ugyanis senki sem tudott a létezésükről. A Soleil du Soleil annyit jelent, hogy "Napok Napja”, vagyis az istenséget jelenti – nem mintha ezek általában vallásos költemények volnának, sőt nagyon is kevéssé azok: reneszánsz és barokk versekről van szó.
Kritika
...bár sok irodalmi folyóirat van, annak számára, aki viszonylag rendszeres olvasójuk, sem nehezen megkülönböztethetőnek, sem ugyanolyan súlyúnak nem tűnnek – ellenkezőleg, [...] többé-kevésbé átlátható kulturális mintázatok szerint szerveződnek, felismerhető hagyományokra támaszkodnak és a kortárs irodalom eltérő kánonait kínálják olvasóiknak. Nem az volt a célom, hogy semleges, külsődleges leírást adjak a folyóiratok mezejéről [...]. Inkább lehetővé szerettem volna tenni írásommal, hogy kritikai beszéd alakuljon ki a folyóiratokról, s ennek legkézenfekvőbb módja egy kritikai írás megfogalmazása, éppen róluk.
Kritika
Margócsy István tanulmánykötetéről (alcíme szerint Tanulmányok, kritikák a mai magyar irodalomról) Keresztury Tibor 2003. november 4-én, az Írók Boltjában elhangzott szövegét adjuk közre. "Margócsy István az egyik utolsó, roppant munkabírású képviselője annak a felfogásnak, melynek a hazában a Nyugat időszaka óta is mindig voltak ugyan magányos, mértékadó alakjai, ám számuk, súlyuk mára - az irodalom presztízsének megkopásától nem függetlenül - vészesen megfogyatkozott; annak, nevezetesen, mely a kritika felelősségét és szolgálat-jellegét komolyan veszi, s becsületét, méltóságát a rendszeres és színvonalas napi teljesítmény hitelével tartja fenn."
Fordítói műhely
Falko Hennignél legalább egyvalami megvan azon elemek közül, amelyek olyan fájdalmasan hiányoznak az ezredforduló fiatal német prózájából. Saját felnőtté válásának és ezzel párhuzamosan a honeckeri Kelet-Németországnak vallomásos-nosztalgikus-ironikus felidézése közepette a szokásosnál nagyobb lépést mert tenni a múltba. Síkos talajra lépett, viszont sokkal izgalmasabb a könyve, mint ha csak az NDK-vircsaft mégoly egzotikus tárgyi vagy nyelvi valóságáról szólna. Természetesen a náci korszakról van szó.
Fordítói műhely
David Mitchell első regénye, a Szellemírók (Ghostwritten), 2004. február közepén jelenik meg az Ulpius-Ház Kiadó gondozásában, Bart Dániel fordításában. Az itt olvasható részlet a regény első fejezetéből való.
Szilasi szerint
Elképesztően magas lehet azoknak az irodalmi műveknek a száma, amelyek nem jelennek meg, vagy egész egyszerűen: meg sem íródnak, merthogy hagyományaink aktuálisan nem engedik meg, hogy azokat (jó) irodalomnak lássuk. Erre karácsonykor jöttem rá, amikor (csökkenteni akarván azt az időt, amit az átlagmagyar - mint tudjuk: Európában csúcstartóként - a tv előtt tölt, hősiesen rontani kívánva azon a döbbenetes arányon, amin az átlagmagyar ünnepekkor még radikálisan tovább javít).
Riport
Herta Müllert, Romániából Németországba áttelepült írónőt Konrád György és Váradi Júlia mutatta be a magyar közönségnek. Herta Müller beszélt a diktatúrában eltöltött életéről, Berlinről, s arról, hogy neki mit jelent az irodalom és a nyelv.
Riport
Attól tartottam, a tömegjelenetek ma sem maradnak el, de ismét pozitívan kellett csalódnom egy országban: hiába tagadnánk, itt igenis zajlik munka pénteken is! Mással nem tudnám magyarázni, hogy Grass ma nagyjából harmadannyi lelkes látogatót vonzott, mint tegnap (bár ma nem volt jelen Kertész Imre. Ám ebből véletlen sem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni a tetszési indexekre vonatkozóan).
RIPORT
Várkonyi Benedek (a továbbiakban V. B.) indításképpen megkérdi a kalandos életű szerzőt, aki 1987 óta él Franciaországban, hogy elsősorban orosz vagy francia írónak tarja magát.
búcsú Bodnár Györgytől
Módszere a komplex elemzés volt. Szemléltető metaforájával: több térképet is kell készíteni ugyanarról az egy területről. Légi-felvétel és egészen közeli nagyítás. A mikro- és a makroelemzések kölcsönösen feltételezik egymást. Minél több perspektívából elemzünk valamit, annál teljesebb képet kapunk. Elemzéseiben ekképpen épül egymásra a filológia, a társadalom- és eszmetörténet, a bölcselet és az esztétika. - Szegő János búcsúztatja Bodnár Györgyöt.
Nő(b)irodalom
...szerelemvers-est zárta a fesztivál első napját, ahol költők és költőnők olvasták fel kedvenc saját és választott szerelmes versüket. A szerelem (témája) ugyanis, ahogy Radics Viktória, a fesztivál egyik szervezője a literának adott interjúban fogalmaz, éppen arra alkalmas, hogy érintkezési pontokat találjon magának a férfi és női oldal, „és hogy egymásra utaltságunk tudatát erősítsük”. Ebben legalább, férfiak és nők, maximálisan egyetérthetünk.
"2000 óta, tehát nyolc éve foglalkozunk több-kevesebb intenzitással az óangol alliteratív költészet magyarra ültetésével, és ez alatt az időszak alatt igen sokan fogadták meglepetéssel, vajon miként lehet kettesben dolgozni. Valójában minket az tölt el meglepetéssel, hogy léteznek olyanok, akik egyedül is képesek erre. A tudományos munka és a „szépírás” igen magányos feladat – legalább a műfordításban legyenek közös momentumok."
ott jártunk
A 100 éves Nyugat 2008-as ünnepségsorozatának része az október 8–10. között, az MTA Irodalomtudományi Intézete, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett háromnapos Nyugat-konferencia a PIM-ben. A rendezvény első napján szó esett a legnagyobb notabilitásokról, társfolyóiratokról, időszerkezeti átalakulásokról, színekről és illatokról, geometriáról és a kultuszkutatás fontosságáról.
Ott jártunk
Az emberek szakállt láttak égni. Ez pedig – értelmezhetjük, magyarázhatjuk - nyereség. Kincstalálás. Ha a különös álmokból hozunk újabb példát az őszi seregszemlére, akkor kakas volt a tornyon. Meg kell tartanunk az álmainkat. Az ünnepnapokat. A végén happy end: a szárnyas Pegazus elégedett nyerítése. Már senki nem kérdezte: hogyan került a parasztmadár a toronyra?
Szendi Gábor evolucionista pszichológussal új, a Nő felemelkedése és tündöklése címmel megjelent könyve kapcsán beszélgettünk arról, hogy miért nem lehet szerinte soha egyenlő férfi és nő, hogy mi a baj a feminista ideológiával a természettudomány szemszögéből és hogyan lehet az evolucionista gondolkodást a hétköznapokban használni.
„Azt akarom Karádi Éváról elmondani, hogy úgy hallatszik az, amit csinál, hogy egyáltalán nem hangos. És hogy célratörő, és van valami anyaiság, és például az, tessenek csak megfigyelni, hogy mosolyogva szervez le egy estet, az utaztatást. És összeültet román, magyar és szerb írókat, fordíttat, kifizet, kérdez, és még mindig mosolyog, és egyszer csak az ember arra jön rá, hogy alig tud róla valamit, miközben ő meg mintha mindent.” (Darvasi László: Hegyezzük pozitívra, ÉS 1999. 42.) A Magyar Lettre Internationale főszerkesztőjével a lap történetéről beszélgettünk abból az alkalomból, hogy a 70. szám jelenik meg szeptemberben.
Most csend van, a Népstadionban Jaczina (vagy Vízhányó? Müncz?) előveszi harci sípját, s beléfúj. Kezdődik. Vagy már vége? Márton partjelző áll a taccsvonalnál a kánikulában és didereg. Ködképek a kedd-éj láthatárán, írnám, de sajnos szerda van, német–török, sajnos. Két pogány közt, én a kötőjelnek szurkolok.
Milyen egy fordító, ha nem kihívásként, hanem irigysége ellenszereként dolgozik műfordítóként, s ha egy-egy magyar regény kapcsán azt érzi, kitűnő külföldi regény fordítását olvassa? Mi a helyzet a bőr alá bújó mondatokkal, s mennyire érzékíthető át a nyelv? Dunajcsik Mátyás válaszol.
A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program egyik jelentős új eseménye volt, hogy 2007 szeptemberében létrejött a Writer in Residence ösztöndíj. Az elképzelés szerint a rendelkezésre álló három esztendőben évi hat-hét szerző jön Pécsre egy vagy két hónapra alkotni, és emellett egy „Pécs-naplót" is vezetnek. Ezekből a művekből 2010-re a remények szerint izgalmas, sok szemszögű antológia jelenik meg, három nyelven.
A szombat és a vasárnap az irodalom, a Nyugat és a boldog gyerekkori majálisozás emlékeinek megidézésével telt. Szombaton a Nyugat Maratonon művelődtünk, vasárnap pedig beadtuk derekunkat - igaz nem kellett sokat kérlelni - és visszaváltoztunk gyerekké.
Legéndy Jácint fiatal költő-fordító, Tamás Gáspár Miklós és Szitányi György mellett a RAF: Búcsúszimfónia című még kéziratban lévő könyv egyik szerzője és fordítója küldte el a litera számára a Red Army Faction, azaz a Vörös Hadsereg Frakció alapító manifesztumának fordítását, s ő avatja be az olvasókat a Vörös Hadsereg Frakcióval kapcsolatos további ismeretekbe is.
NAGYVIZIT
"Attól, hogy ma már a rendelkezésünkre állnak Freud válaszai, Ady versei, Dosztojevszkij regényei, nagyapánk, apánk tapasztalatai, éppenhogy érdekes, milyen világ volt az, amikor még csak láthatatlan, de fenyegető jövő volt, ami ma már untig ismert múlt. Valamiért az a kényszerképzetem, hogy ez érdekes." - Beszélgetés Csaplár Vilmossal sétákról, barátságokról, jelvénygyűjtésről, provincialitásról, egy rugós késről, Trianonról, egy Ford Mustangról és mindezek keretéről: az irodalomról.
A Kalligram Kiadó három verseskötettel, Céline egy regényével, három esszékötettel és számos cseh regénnyel is készül az idei Könyvfesztiválra. A kiadó főszerkesztőjével, Mészáros Sándorral a tervekről, lehetőségekről és a könyvkiadás helyzetéről beszélgettünk a közelgő XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán.
2008. januárjától Németh Zoltán után Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram Kiadó vezetője vette áta Kalligram folyóirat főszerkesztői pozícióját. Zólya Andrea Csilla készített vele ennek kapcsán interjút, mely a pozsonyi Új Szó március 29-i számában jelent meg. Ezt az interjút olvashatják most nálunk is.
Március 28-án nyílt meg a Petőfi irodalmi Múzeumban a 100 éves a nyugat című kiállítás: a több termeben helyet kapó jubielumi tárlat főkurátora Kelevéz Ágnes irodalomtörténész volt, de a múzeum minden osztálya közösen dolgozott a látható eredményért.
A litera két fiatal műfordító kezdeményezésére sorozatot indít: műfordítókat kérdezünk arról, ők éppen min dolgoznak a Könyvfesztiválra, s hogyan látják saját szakmájuk, tágabb értelemben pedig a könyvkiadás egészének helyzetét. Minden fordítótól kértünk önéletrajzot, az eddigi fordításairól vagy ezek válogatásáról készített listát és egy szemelvényt is abból a műből, amin éppen dolgozik.
Orcsik Roland válaszait közöljük.
Az élet változik, akárcsak a nemzettudat, vagy mi. Hazám süllyed, és nem csak geológiai értelemben. Bár úgy lehet, hogy épp emelkedik, akárcsak az évi középhőmérséklet. De ha a nemzet úgy tudja, hogy hazánk süllyed, akkor pedig juszt is süllyed, és ebben meg is nyugodott haza és hazafi, mert ez végre valami ismerős fíling.
Az Örkény Színházban 2008 március 7-én este héttől mutatták be a Nyugat 1908 - 2008 című darabot.
A felolvasószínház műfaja első alkalommal szokatlan élmény, hiszen az irodalmi felolvasás és a valódi színjátszás közt félúton helyezkedik el; de a Bálint András által megformált Osvát utolsó mondatai még így papírról felolvasva is szívenütőek: egy bukott férj és apa utolsó mondatai ezek, aki joggal érzi magát felelősnek felesége és szeretett lánya haláláért.
Átmeneti – ezzel a jelzővel illethetni leginkább a mai közép-kelet-európai dráma és színház helyzetét. Legalábbis ez derült ki a DESZKA ötödik napjának szakmai beszélgetéseiből.
Doktorandusz-hallgatók veselkednek neki február 20 és 22. között a Petőfi Irodalmi Múzeum és az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának közös konferenciáján nagy feladatnak, hogy újragondolják az idén száz éve alapított Nyugat folyóirat szerepét. A második nap délelőttjét mérlegelve a falat túl nagynak bizonyult.
Hogyan gyarapíthatja a fordítói nemzettudat a könyvtárat, miként kerekedik kétórás szakmai beszélgetés egy átlagosnak induló vacsorából, miért nem jönnek Kínából, mihez kell értenie a fordítóknak és miért jó oroszokat hallgatni József Attiláról? – Rácz Pétert faggattuk a Lipták házban helyet kapott Műfordítóház elmúlt tíz évéről – a mindennapos munkarendről és a legemlékezetesebb pillanatokról.
2008. február 6-án a PIM-ben a Holmi Nyugat-számát mutatták be szerkesztők és írók közreműködésével. Abban egyöntetűen megegyeztek a beszélgetés résztvevői, hogy a Nyugat nem csupán "magától", a szerkesztőgárda, a közreműködők, és az ügyesen "kiépített" marketing révén vált vezető folyóirattá, hanem az egész kontextus is javára vált.
Öngyilkos nemzet vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy pár perc alatt találunk több híres magyar írót, költőt, akik saját kezükkel vetettek véget életüknek. A következő felsorolásban tíz magyar irodalmi öngyilkosságot sorolunk fel.
A Károly Palota díszterme zsúfolásig megtelt, a hátsó falnál néhány pótszék egyikén kapott helyet. Mi tagadás, meglepte a túlcsorduló érdeklődés, annak ellenére, hogy Ady-olvasók, nem lehetett soha kétséges, vannak számosan; különböző generációk keveredtek ezen az estén.
Az idei évben számos programmal, eseménnyel ünneplik országszerte a Nyugat folyóirat megalapításának századik évfordulóját. Az Országos Széchényi Könyvtár indította el a Nyugat-évvel kapcsolatos honlapot, melyet a nyugat.oszk.hu címen érhetnek el az érdeklődők. A lap egyik szerkesztőjét, Mann Jolánt a honlap céljairól, a honlapépítés nehézségeiről, a tervezés folyamatáról is kérdeztük.
Boris Jánossal, a Gondolat kiadó tudományos igazgatójával a Gondolat kiadó két sorozatáról (a korábban elindított, most szerkesztőt váltott Gondolat Világirodalmi Könyvek Sorozatról és az 'Akcentusok' holland-flamand sorozatról), valamint a kiadónak a közeljövőre vonbatkozó terveiről beszélgetett Jánossy Lajos.
Weiner Sennyey Tibor költő az
Irodalmi Jelen tudósítójaként utazott ki november elején Indonéziába, Balira és Jávára - a litera olvasói december végéig hat alkalommal találkozhatnak képeivel és írásaival, melyekben a wayang árnyjátékokról, Indonézia mindennapjairól és a Mahabhárátáról éppúgy szó esik majd, mint a szerző élményeiről. A harmadik részben Borobudurról olvashatnak.
Hosszabb beszélgetésre készültünk, de az utolsó pillanatban kiderült, hogy technikai okokból csak egy tízperces villáminterjúra lesz lehetőség. Körülbelül olyan volt ez, mintha annyi idő alatt kellett volna kifaggatni Rushdie-t irodalomról, politikáról s az élet egyéb nagy kérdéseiről, amíg elhalad mellettünk a szembejövő mozgólépcsőn. Mégis megtudtuk, hogy melyik magyar filmrendező volt rá nagy hatással; hogy mi a baj szerinte az iszlámmal; s hogy mit olvas és milyen nyelven álmodik az író, ha egyszerre indiai és angol.
Harminc év után végre irodalomként kezdik kezelni a Sátáni verseket, ami miatt kimondták rá a fatvát. Salman Rushdie-nak még soha nem adták ki egyszerre ennyi könyvét, mint most nálunk. Egy reggeli tévéműsor és egy kis alvás után fogadott minket hotelszobájában Rushdie, hogy irodalomról, nyelvről és okkultizmusról beszéljen.
Nádas Péter november 7-én Susan Rubin Suleiman írónővel, november 9-én Paul Holdengräberrel, a New York Public Library művészeti vezetőjével beszélget New Yorkban. A New York Times rangos könyvkritikai melléklete hosszú cikket közölt november 1-én róla Az író, aki a történelmet mindig a jelenben látja címmel (A Writer Who Always Sees History in the Present Tense). A néhány hétig Németországban tartózkodó íróval Berlinben beszélgetett a New York Times újságírója, Michael Kimmelmann - a könyvesblog cikke.
Az idei irodalmi Nobel-díjat Doris Lessing kapta. Az 1919-ben született, regényeiben a feminizmus kérdéskörét is érintő írónő életéről szóló cikkünket olvashatják (a cikk az írónő hivatalos honlapja alapján készült).
nagyvizit
"Írás közben az ember egyszerűen él a szabadságával, vagy legalábbis megpróbál rálelni a szabadságára."
Egy maximalista író, aki fél újraolvasni saját első regényét, tizenöt éves kora óta nem változott, s Erdélyiek a gyökerei. Egy író, akinek sosem volt ifjúkora, aki könyveiben iszonyú erővel sugárzol egy, a Dosztojevszkiji karaktereknél megismert morális tartást, van, hogy a szenvedést nemesítőnek érzi, de az idillre való hajlamot alapvető emberi szükségletként ismeri el. Egy költő, aki kérdez. Történetesen barát. Pálya- és életkép, valamint egy barátság története: Bartis Attilát Kemény István kérdezte.
Kávézók kalauza
A mélyzöld repkénnyel benőtt sarokfal mögött lakás volt valaha, most csak az űr örül, hogy levegőzhet kicsit. A nyílt tér minden szeglete-tárgya a Nagytemplom utca 21-es számú – bár onnan már zárt – kétemeletes ház felé vonja a lépteinket, amelynek udvarát befedte, gangos-lépcsős belső terét pedig több szintes, sosemvolt kultúrtérré tette a West-Balkán csapata.
A Balassi Kiadónál megjelenő életműsorozat legfrissebb darabja Balassa Péter Babits-, Kosztolányi- és Móricz-tanulmányait, -esszéit tartalmazza. A kötetbemutató beszélgetés vendégei votlak: Szarka Judit, a kötet szerkesztője, Czeglédi András, sorozatszerkesztő és Sándor Iván író.
A Holmi folyóirat estjére az A bölcsek köve – az Alexandra és az ELTE BTK HÖK közös rendezvénysorozatán került sor, ahol a sorozat egy részében az irodalmi folyóiratok mutatkoznak be. Első alkalommal a Holmi volt a meghívott az Alexandra Irodalmi Kávéházban.
Szkárosi Endre Mi az, hogy avantgárd című kötetről és egyes kérdésfelvetéseiről az Alexandra Könyvesház (Budapest, Károly krt. 3/c) Irodalmi kávéházában beszélgettek december 8-án este. Az eseményről Rácz I. Péter beszámolóját olvashatják.
'Lángban áll a szem, szerzetesek, lángban állnak a jelenségek, lángban áll a látás, lángban állnak a látványok, lángban állnak a látványok okozta érzések, akár kellemesek, akár nem kellemesek... Mi lobbantotta lángra. A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra. Aki elfordul a szemtől, elfordul a látástól... eléri a vágytalanságot, s tudatára ébred, megszabadultam...'
Különös, hét szakaszra tagolt írói pályaterve, Átkelés az üvegen című nagyregénye és az arról készült tanulmánykötet, a történelmi regény magyar irodalomban betöltött szerepéről írott tanulmánya, történelmi regényei, előadói képességei és elsősorban legendásan hatalmas olvasottsága akár el is riaszthattak volna – mi mégis megpróbáltuk.
"Az esti beszélgetés Bodor Ádámmal, ha nem lennének elhasználtak a szavak, akkor azt mondanám, hogy sokunk számára életre szóló élmény volt. De helyesbítek, számomra életre szóló beszélgetés volt, igen. És ezt most valahogyan nem akarom részletezni." – Dánél Móna.
Somlyó fáradhatatlanul ír, napról napra lép tovább, nem ölti magára a „nagy öreg” maskaráit, ellenkezőleg: szinte élete végéig egy örökifjú faun könnyed varázsát árasztotta. Művészete egyfajta mérlegszerepet tölt be; kétségtelen, hogy az elmúlt tizenöt évben az ő versei kínálták az egyik legmélyebb létértelmezést.
Az új Goethe Intézet épületében megnyílt a második Eckermann kávéház. Szakmai terveiről és személyes vendéglátós hitvallásáról beszél Wilhelm Droste, aki 1989 óta él Budapesten.
Rettenetes pofa volt, az biztos. Hát nem a gimnazistalányok álma, hogy ilyen hányavetien mondjam, ami persze Céline-től nem lenne idegen. De éppen erről is szól ez a történet, hogy nála az írói és az emberi nagyság nem esik egybe.
Kernstok Károly Ifjak című képét hosszú idő óta magángyűjteményekben őrizték, Bölöni György tulajdonából került Horváth Béla művészettörténész-műgyűjtő tulajdonába, s a magyar vadakkal foglalkozó kötetek szerzői is csak reprodukciókról ismerték.
Borgos Anna pszichológussal, Kosztolányiné életművének kutatójával Kőrössi P. József, a Noran vezetője beszélgetett a kiadónál megjelent kötetek kapcsán az Alexandra Könyvesházban január 12-én, csütörtökön este 7 órától.
Bozóki András a múlt héten megrendezésre került „Befogadó Európa?” című konferencián elhangzott felszólalásának szerkesztett változata.
…idén Magyarország volt a fesztivál „díszvendége“, mi álltunk a „fókuszban”. Amire sok minden utalt: a nyitó estéjén a színpadot hosszú métereken át piros-fehér-zöld zászló szegélyezte, s a színpad dekorációjából még a szónoki pult becsomagolására is jutott elegendő...
Ob- és szubjektíve viszont az a helyzet, hogy fiatal írónak a határon túl lenni egyenesen isten ajándéka, nincs az a szemét, ami nem jelenhet meg, nincs az a dilettáns, akit a szerkesztő el merne zavarni (ki tudja, mi lesz a gyerekből, nyárra már kurátor, politikus, nagy ennek a hagyománya). Szociológice más az irodalmi mező logikája: mások a tétek, a szabályok, ehhez mértek a habitusok is.
Aletta Vidnek nem csupán Dorothy Parker a kedvence, régebben, ez ideig – naná – Virginia Woolf, de leginkább – mint ahogy egyik versét neki ajánlotta – Katherine Mansfield is, aki – ezt állítja – olyan, mint Csehov.
Október 7-én este a Műcsarnokban adták át az idei Bródy-díjat Gazdag Józsefnek Kilátás az ezüstfenyőkre című, a Kalligram Kiadónál megjelent kötetéért. A kötetről Márton László, a kuratórium elnöke mondott laudációt, majd a zsűri által figyelemre méltónak tartott új kötetek jelen lévő szerzői, Bánki Éva, Berniczky Éva, Norbert György és Gazdag József olvastak fel.
A vilenicai nemzetközi irodalmi fesztivált a Vilenicai Kulturális Szövetség és a Szlovén Írószövetség szervezi. A fesztivál központi eseménye a Vilenica-díj átadása, amelyet már 1986 óta szokásukhoz híven minden évben kiosztanak. A fesztivál a Közép-Európai geo-politikai és kulturális térséget egyesíti, a területet már kezdetei óta saját identitása territóriumának, a feladatot elkerülhetetlen kulturális determinációjának tekinti.
Eső – már tegnap is. Így kert helyett a Szimpla egyik „hajója” (kis ficak a bárpulttal szemben) lett a „tett” helyszíne. Egy igazságügyi orvosszakértő (Dr. Baraczka Balázs) és egy író (Hazai Attila) találkozása a már önmagában is sokat sejtető címmel (Az agresszió kora. Megvalósulhat-e a Budapest Skizo?) együtt eléggé érdekes beszélgetést ígér.
Zalán Tibor Arany-átirata („feketén bólogat / a szomszéd, hisz néger” – talán…) kitűnő entrée-nak bizonyult, s megfelelően előkészítette a talajt Vámos Miklós – saját bevallása szerint évekkel ezelőtti – regényrészletének, mely Damoklész kardjaként vágta ketté a Coca Cola és a Fagifor nehezen értelmezhető kapcsolatának gordiuszi csomóját.
Útra keltünk, mentük az ősz helyett a nyárba, harminchat fokos lázban ég a pálya, az erőtlen csügged, az erős lejut Pulára... bocs. (Meg A bennünk élő medve.) Drezda februárban biztos nem ennyire izzó, de ha ide jövünk, oda is jutunk: (nem) mindennapi irodalmukat ma Térey János és Keresztury Tibor adta meg nekünk ma - talán vétkeinket is megbocsátja -.
Július 4-8. között rendezte meg a Magyartanárok Egyesülete szakmai módszertani táborát, amelyre hagyományosan mindig egy kortárs magyar írót, költőt is meghívnak. Riportsorozatunk keretében a Magyartanárok Egyesületének elnökét, Arató Lászlót kérdeztük többek között a közelmúltban megrendezett táborról is.
Kétnapos komparatisztikai konferencián vehetett részt június 21-22-én, aki ellátogatott a Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékére. Az előadások a képzőművészet és irodalom, másnap pedig a zene és irodalom érintkezési pontjait keresték.
Aki a keddi hőségben úgy döntött, hogy inkább zárt térben hűsöl és összeköti a kellemest a hasznossal, úgy vélem, nem csalatkozott.
Nagyvizit
„…Aki nem tudja, nem tud semmit. / Aki tudja, mind beledöglik. / Aki nem tudja, nem is élt semmit” – állította egy fiatalkori négysorosában Spiró György. Az 1982-es A Békecsászár című drámakötetéből láthatjuk, hogy ő már akkor „tudta”, hiszen a kezdetektől a történelem húsdarálójába került és saját démonainak kiszolgáltatott emberi lény működése izgatta.
Kérdez-felel
Andrzej Stasiuk a mai lengyel irodalom egyik legsikeresebb alakja, akinek szavára már nemcsak hazájában, de Nyugat-Európában is odafigyelnek. Az 1960-as születésű szerző igen romantikus életúttal büszkélkedhet: kicsapták az iskolából, a nyolcvanas évek elején különféle hippimozgalmakban vett részt, majd szökésért és szolgálat megtagadásáért másfél évet ült köztörvényesként (részletesebben ld. Hogyan lettem író).
Mélyfúrás
"...nem is lenne gond, ha nem minimálbéren lennének tartva az írószervezetek. Pont olyan összegeket adnak az oszd meg és uralkodj elve alapján, amiből még el lehet vegetálni, és jól egymásnak lehet esni, lehet veszekedni, hogy ki kapott 200 ezerrel többet, ami nevetséges és pitiáner dolog..."
Mélyfúrás
A fenti címen a litera beszélgetéssorozatot közöl a kortárs irodalom jelenlegi helyzetéről. A sorozat elindítását egyrészt az inspirálta, hogy nemrég hozták nyilvánosságra az irodalmi szervezetek költségvetési támogatásának listáját, és nem épp tanulságok híján pár nappal ezelőtt zárult le a 74. Ünnepi Könyvhét. Hosszú évek óta irodalmi szervezetek, könyvkiadók, írók látják egyöntetűen kilátástalannak a helyzetet. "Nincs pénz, és nincs koncepció", az irodalmat "minimálbéren tartják", "Nem lehet ezt tenni a kultúrának egy olyan részével, mint az irodalom, amelynek Magyarországon évszázadokon keresztül meghatározó funkciója volt...", "Ennyire alulkezelni nem lehet egy ilyen jelentős részét a magyar kultúrának, főleg akkor nem, ha az embernek állandóan veri a fülét az európai uniós bevonulás", "Rosszabb a helyzet az előző tizenhárom évben, mint a nagyon sötét vagy középsötét diktatúrák idején", "A gazdasági sorvasztás árt az ember erkölcsi tekintélyének" - mondják. A litera arra vállalkozott, hogy szóra bírja különböző irodalmi szervezetek elnökeit, a könyvszakma képviselőit nemcsak a bajokról és a problémák gyökereiről, hanem a lehetséges megoldásokról is. A megjelentetett interjúkat vitaindítónak szánjuk, tisztelettel várjuk a hozzászólásokat mind a litera e-mailcímén (válaszcikkek formájában), mind pedig a Fórum azonos című topicjában. Elsőként azt az Ünnepi Könyvhéten készült beszélgetést adjuk közre, amelynek témája a könyvkiadás honi viszonyai, a megkérdezettek: Háy János, a Palatinus és Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó munkatársai.
Mélyfúrás
"A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hat pontból álló javaslat-csomagot tett le Görgey Gábor miniszter asztalára, az új kormány hivatalba lépésekor. Mindannyian úgy gondoltuk, s gondoljuk most is, hogy egy olyan hosszú távú kulturális koncepciót fogalmaztunk meg, s javasoltunk a kulturális tárcának, amelynek megvalósulása egyfelől sürgető szükségszerűség, másrészt hosszú távú megoldást kínál a magyar könyvkultúra értékeinek megőrzésére. E javaslataink több orgánumban részleteiben már megjelentek, a Könyvfesztiválon azonos címmel konferenciát is szerveztünk." Az alábbiakban a javaslat-csomag teljes szövege olvasható, melyet Görgey Gábor válasz nélkül hagyott.
Helyszíni szemle
Nemcsak Füst Milán összegyűjtött elbeszéléseivel, hanem összegyűjtött festményeinek egy részével is találkozhattak azok az érdeklődők, akik a könyvhetet megelőző napok könyvbemutatói közül az MTA Füst Milán Fordítói Alapítványa és a Fekete Sas Kiadó közös rendezvényére voltak kíváncsiak június 10-én. A bemutató helyszínén, a Magyar Tudományos Akadémia Kistermében ugyanis véletlenül(!) éppen Füst Milán képgyűjteményének darabjai láthatók, lévén ez év eleje óta akadémiai letétben egy egyezmény jóvoltából.\\r
Helyszíni szemle
A kígyó árnyéka című regényéért Rakovszky Zsuzsa vehette át a 2002. évi Magyar Irodalmi Díjat, melyet a megelőző év legjobb irodalmi alkotásának minősített munka szerzője kapja. Angyalosi Gergely mondott laudációt a díjhoz.
Helyszíni szemle
Darvasi László kedvence változó, most éppen a szalmonella, van benne történet is, sors is - mondja, majd a Leselkedő szomszéd-ról olvas. Grendel Lajos szerint a legszebb magyar szó a dűlmirigyrák, ő A Mátyás király New Hont-ban című legújabb regényéből olvasott fel egy részletet.
Nagyvizit
Legendásan nehéz természetű ember: szép kihívás, komoly teljesítmény jóban lenni vele. Kemény, konok, öntörvényű és következetes - paraszt-ősei lehettek ilyenek. Élete és költészete nem idomult és nem alkalmazkodik senkihez. Soha nem keresett, pártfogókat, társakat, szövetségeseket. A hatvanas évek végétől a saját útját járva lett legnagyobb kortárs költőink egyike. Ha van vonzó feladat, hát ez az: megnézni, mi rejlik az érdes felület alatt; felidézni e váltásokban gazdag pálya fordulópontjait. Megpróbálván megérteni többek között azt is: hogy van az, hogy noha szerepe az újabb magyar költészetben minden bizonnyal korszakos, neki - Petrivel és Tandorival szemben - nincsenek követői, tanítványai, epigonjai. Meg hogy miért publikál újabban magyar folyóiratokban angolul. A litera két ütemben - a Művészetek Völgyében, egy pódiumbeszélgetés alkalmával, majd Szajlán - tett erre kísérletet.
Helyszíni szemle
Ma, amikor egy pillanatra feltűnni és egy pillanat alatt eltűnni a legkönnyebb, amikor a percember a főszereplő, amikor mindenki lehet címoldal egy napra, amikor életünk szavatossági ideje egy másodperc és talált kincseinket az általunk is szolgált és követett média-manipuláció egy villanás alatt beforgatja a szemétbe - ma értéket létrehozni és azt megtartani, magyarán jófajta hagyományt teremteni majdhogynem lehetetlen. \
Na. Ez eddig olyan átlátszóan hősileg lett fogalmazva, és minthogy magunkról lesz szó, legyünk szerények és tárgyilagosak: az idén tizenötödször megrendezendő Művészetek Völgye már hagyomány - a hetedik (!) évadját kezdő Bárka Színház és Pula másodszori találkozása még nem az. De már több, mint a kezdet. \
Már múltunk van: sok ezer hajtogatott hajócska a buszmegállóban (ott most könyvet árul a Ráday Könyvesház); közkívánatra megismételt Mulatság (hozzuk az idén is); egyszeri gyerekprogram és egyszeri templomi koncert (ezen a nyáron a debreceniek segítségével nap mint nap ugyanez); Parti Nagyra sereglett angyalok kara akkor (hátha mindennapi irodalomra is sereglenek a népek most); Besh o droM-őrületben kitaposott krumpliföld (a Besh o droM ott lesz júliusban - krumplit már nem is ültettek az idén a jámbor pulai gazdák); Cseh Tamásnak otthont adó, ezreket befogadó, békés focipálya (Tamás Jóslatot mond-énekbeszél 2003-ban) és filmek és zenék és közös kocsmázások... Tíz nap ébrenlét, amikor közösen álmodik pulai és bárkás és bárki-vendég. \
Másodszor találkozunk, és immár vendéget is fogadunk: Debrecent és Hartát. Másodszor találkozunk - és ha jó vendégek leszünk Pulán, s ha jó házigazdaként fogadjuk a sok ezer kikötői vendéget, akkor tudhatjuk, jövőre már hagyományosan találkozni akarunk. Úgymond hagyományt teremtünk. Észre sem vesszük majd, de nem is ez a dolgunk. \
\
Bérczes László (Bárka, Hajónapló, Völgyfutás, Pulai Gyalogfutár)\
Asztalfiók
Azt gondolom (látom), hogy ez a válogatás nem akar elérni semmit, vagyis nem bizonyítani akar, nincs egy gondolat, amelyhez képek kerestettek volna, hanem voltak (vannak) a képek, és valaki, egy "szemes ember" tallózik, kóvályog köztük. Szempontjai esztétikaiak, amit egy album esetében természetesnek, sőt kötelezőnek hihetnénk, minthogy azonban egy diktatúrába pillantunk vissza, radikálisnak kell tartanunk.
Helyszíni szemle
A szabadkai Üzenetet Lovas Ildikó képviselte, aki arról a sajátos helyzetről számolt be, ami a Szerbiára kiterjedő háború okozta kivándorlás következménye lett. Kosztolányi és Csáth Géza városát - Lovas Ildikó elmondásából úgy tűnt - mára a sivár hétköznapok elleni rezignált küzdelem jellemzi, ami nem csak a folyóirat, de a kulturális élet fenntartásáért is folyik.
Nagyvizit
Hogy hány autentikus arccal rendelkezik: felsorolni is tereh… Szellemi életünk, a kortárs magyar irodalom legszínesebb egyénisége, alighanem: avantgárd hangköltő és komoly egyetemi tanár, esztéta és műfordító, russzista és esszéista, közíró és lapszerkesztő, emlékezetesen gazdag s provokatív kritikusi múlttal. A litera estjeinek gyakori vendége, lévén a legnagyobb hatású színpadi előadók egyike. És – nem utolsó sorban – kiváló beszélgetőtárs: enyhén szólva nem kell harapófogóval, vért izzadva kihúzni a szavakat belőle annak érdekében, hogy e tartalmasan sokszínű életmű és személyiség közelébe férkőzhessenek az arra kíváncsiak.
Helyszíni szemle
A Szextett kritikai rendezvénysorozat, mely a József Attila Kör és a Műcsarnok közös szervezésében zajlott 2001-től 2004-ig, egy időre elbúcsúzott közönségétől. Nagy Gabriella, a rendezvény szervezője elmondta, úgy érzik, hogy mint mindennek, ennek a sorozatnak is szüksége van a megújulásra. Remélik, hogy később talán újraindíthatják, de mindenképpen változtatni akarnak rajta némely tekintetben: hogy ez a némely tekintetben mit takar, arra nem tért ki.
Lelet
Sós Júlia "kiváló tanár volt – írja róla a könyv ismertetőjében Varga Domokos –, sőt több annál: nevelő, nemcsak állása, nemcsak hivatása, hanem természete szerint is. Alapvető pedagógiai optimizmus élt benne, annak a hite, hogy mindenkiben benne lakozik a jó". Otthonában a Keleti Károly utcai "studiban" már a negyvenes évektől jeles zeneszerzők, képzőművészek, közgazdászok, irodalmárok, ahogy Göncz Árpád írja: "egy érzelmi szabadkőművesség tagjai" gyűltek össze.
Most közölt anyagunkban Bárdos Deák Ágnes cikke után közreadott értékes dokumentumanyagban Zelk Zoltán és Nemes Nagy Ágnes Sós Júliához írt leveleit is olvashatják.
Bestseller
Állunk a mínusz ötben a Mazseny téren, úgy hatodszor bakizom el aktuális műsorvezetői szövegemet, mikor hirtelen értelmet nyer a "mosoly fagy az arcomra" népi bölcsessége. S miközben Kőrösi Andris az ujjait (zöldséges kesztyűben nyomul) próbálja lefejteni az optikáról, komoly arccal fejtegeti, hogy mennyire becsülendő dolog, hogy mi decemberben forgatunk Moszkvában. Igazat adok, persze most már könnyen legénykedek, kölcsönadta az egyik jégeralsóját. Tavasszal vagy pláne nyáron milyen kínos lehet itt forgatni, nincs benne semmi művészi kihívás. Havas Kreml-kép nélkül kellene haza oldalogni, arról nem is beszélve, hogy a derék tolmácsunk, Kosztya által elővezetett csípős paprikás-fokhagymás vodka is milyen hülyén venné ki magát júliusban.
Helyszíni szemle
A régi mondásra - oszd meg és uralkodj - mindenki csak később eszmélt rá, mint jó ismerősre. Tito még tudott bánni a sokféleség kínálta politikai manipuláció eszközével, nem véletlenül látja meg benne Végel az időtlen idők mélyéről kísértő birodalomépítőt. Persze erre a fináléra még Tito sem gondolt - vagy talán csak ő, ki titkon jól tudta, hogy tényleg e'ccer élünk.
Külszíni szemle
Háy János A Gézagyerek című, sokszoros díjnyertes darabját a londoni National Theatre Channels programjának keretében beválogatták a Londonban bemutatandó darabok közé. A drámaíró dolga azonban nem könnyű, első lépésként a Magyar Magic – Fókuszban Magyarország 2004 egyik attrakcióján, a Channels programjában szereplő, brit drámaírókkal közös műhelymunkán kellett részt vennie, hogy Stone Watcher (első fordítása szerint Géza the Kid) című darabját 2004 júniusában értő és hű fordításban láthassa a londoni közönség. Háy János londoni tapasztalatairól írt a litera olvasóinak.
Lelet
A Tűzoltó utcában jön rá, hogy a város elszegényedett az alatt a négy nap alatt, míg Amszterdamban járt. Elszegényedett, kiürült, lehangolódott. Mackónadrágos, kabátos, kendős asszony sepregeti a járdát egy szuterén minidiszkont előtt, olyan arccal, amilyet csak itt lát az ember, a kilencedik kerületben. Semmit nem váró, semmit sem látó arc.
Külszíni szemle
Fehéri György ezúttal nem irodalmi, hanem filmes eseményen járt. Interjúpartnereit arról kérdezte, meglátásuk szerint van-e a kelet-európai filmnek valamilyen leírható különlegessége, miként változtak az alkotások az elmúlt tíz évben, s hogy vajon meddig él még a kelet-európai film. A 2003 novemberében, a 13. Cottbusi Filmfesztiválon készült beszélgetéseket a budapesti, 35. Magyar Filmszemle apropóján adjuk közre.
Külszíni szemle
"Prága felébresztette szunnyadó ösztöneimet. Az egyik kávéházban, ahol egy könyvtárnyi folyóirat volt a füstnek és beszélgetésnek szövegkörnyezete, ott állt Patrik a pultnál füves cigit tekerve, s mikor rám mosolygott, újra kiszínesedett döglötthal-szürke világom, mint Picasso szobája, mikor a finn dizőz aurája járta…” Prágában és más cseh városokban (Olmütz, Pilsen) "poezie z ptaci perspektivy” címen költészeti rendezvénysorozat zajlott a cseh totem.cz internetes kulturális magazin szervezésében, többek között a prágai Magyar Kulturális Intézet részvételével.
Aktuál
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a 2003-ban először meghirdetett Édes Anyanyelvünk pályázat második meghirdetésekor az anyanyelvápolás jegyében a következő pályázatokat hirdette meg:
* Katona József pályázatok: (55 millió Ft)
-Katona József produkciós pályázat
-Katona József drámaírói alkotói támogatás
* Örökhagyók – életmű pályázat (20 millió Ft)
* Nyelv és nyelvhasználat a családban (13 millió Ft)
* A tiszta és közérthető kommunikációért (12 millió Ft).
A pályázatok beadási határideje: 2004. december 5., 24.00 óra
Eredményhirdetés: 2005. január 22. (A Magyar Kultúra Napja)
Website tartalom
Halasi Zoltán: Ma este Goethe Nyugat-keleti díván című kötetéről beszélgetünk, amely eredetileg verseket és egy értelmező utószót tartalmazott. A magyar változat a versek mellett ugyan tartalmaz egy utószót, de ez nem azonos Goethe magyarázó utószavával. A kötet 2001-ben jelent meg a Magyar Könyvklub kiadásában 3000 példányban, és úgy tűnik, mára el is fogyott. Én szerkesztettem, és nagyon örültem, amikor három másik kiadót megjárva végül megjelent.
Külszíni szemle
2003 egyik cseh felfedezettje Petra Hůlová volt. Akkor még nem lehetett eldönteni, hogy a nemzedékek találkozását megragadóan ecsetelő 24 éves cseh írónő körül vajon csak kiadója és a kritikusok vertek nagy port, vagy valóban értékes alkotásról van szó. A 12 ezres eladott példányszám már sejtetett egyet s mást az írónő tehetségéből, mégis gyorsan kihunyó csillagnak tartották. Idén napvilágot látott új kötete, a Přes matný sklo [Homályos üvegen át, Torst, Prága, 2004].
Külszíni szemle
Göbbels gyerekeket küldött a háborúba, de saját gyerekeit imádta, igaz, halálba küldte őket is. Öngyilkos lett a vezér iránti hűségéből, egész családjával. Láttam, ahogy gyerekeivel játszik otthon. Embereket, zsinagógákat, könyveket gyújtatott fel. Testi hibával született, sánta ember volt, a koncentrációs táborban rögtön gázkamrába küldték volna. Alacsony, barna, testi hibás emberek hirdették a magas, szőke árja nemzet eszményét, és a tömeg hitt nekik.
Bestseller
A kortárs német próza egyik legtermékenyebb szerzője, akinek számos regénye, kisregénye ée novellája mellett több kötetre való drámája, hangjátéka és esszéje jelent meg.
Külszíni szemle
A magyar irodalom babérjai cseh földön, avagy a cseh fordítási láz című íráshoz kapcsolódó anyag Pénzes Tímea válogatása. Benne Ivan Matějkától Krasznahorkai Sátántangójáról, egy ismeretlen cseh kritikustól Nádas művéről, az Emlékiratok könyvéről, Josef Chuchmától Kertész Kaddisáról és Jovanka Sotolovától A gyertyák csonkig égnek című Márai-könyvről olvashatunk. A jövőben a legfrissebb, cseh nyelven megjelent kortárs magyar irodalmi művek recepciójából közlünk válogatást.
Helyszíni szemle
A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermébe gyűltek össze a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók képviselői, hogy meghallgassák az Oktatási Minisztérium, a kiadók és a könyvtárosok képviselőinek előadásait az immár hatodik éve megrendezett kiállításon. Az előadásokat szépen keretezte jobbról a hatalmas lefüggönyözött ablaksor, míg balról a két nagy méretű tájkép, melyek kellemesen megágyaztak az iskolás, őszvégi hangulatnak.
Külszíni szemle
November 11-én, kedden kezdődik Zágrábban a négy napig tartó Interliber Könyvvásár, amelynek egyik kiemelt jelentőségű eseménysorozata a Magyar Napok.
"A közös szellemi örökségről korszakokon keresztül mintha megfeledkeztünk volna. (…) A XXI. század elején pedig a jelenlegi jó szomszédság – kitűnő politikai és gazdasági kapcsolatok, kölcsönös rokonszenv – ellenére mintha szinte ismeretlen volna egymás kultúrája. Kevés a horvátból fordított magyar mű, alig olvasható valami horvátul a magyar szellemi élet kínálatából" - szól a könyvvásár magyar programjaihoz született bevezető.
Zágrábból, az Interliber Könyvvásárról Mann Jolán tudósítja majd a literát.
drót
Ez alkalomból a Helikon Kiadó könyvbemutatóval és felolvasással emlékezett szombaton.
13 órakor a Brahms teremben az Osiris kiadó a könyvkiadás szakmájáról szóló új köteteit mutatta be.
2008. június 15-én, vasárnap negyedik alkalommal rendezik meg a Csend Napját Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A Budapesti Temetkezési Intézet a rendezvénnyel idén a 100 éves Nyugat folyóirat szerzőire emlékezik, hiszen a Kerepesi temető néven is ismert sírkertben huszonegy ismert nyugatos síremléke található.
A Féltestvérek, a Hócsászárnő és a Lélek-hegy: három kínai regény, melyeket a következő két napon mutatnak be a magyar olvasóközönségnek a Kínai díszvendégség keretében. A szombati és vasárnapi programokról, valamint a Nobel-díjas Gao Xinjianról olvashatnak hírünkben.
Játék
Köszönjük a rengeteg megfejtést. A helyesen válaszoló és szerencsés olvasók nyugatos könyveket, CD-t, esernyőt, táskát, pólót kaphatnak. - A nyerteseket emailben is értesítjük.
Hosszú műhelymunka eredményeképpen október végétől szerepel a Stúdió K Színház műsorán a Tolnai Ottó művei nyomán készült Skalpoljuk meg szegény Józsit! című előadás, amely sajátosan vegyíti Tolnai Ottó költői világának líráját az olykor már-már nyers humorral, a Tolnai által megteremtett szürreális Vajdaság-mitológiát pedig brutális hétköznapjaink aktuális eseményeivel.
A francia Jean-Marie Gustave Le Cléziónak ítélték a 2008. évi irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklásában "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának, elkötelezett környezetvédőnek" nevezte a 68 éves írót, a Terra Amata szerzőjét.
A Momentán Társulat RögvEst Költészet című előadásának ősbemutatójával nyitja meg kapuit az Első Magyar Versszínház Budapesten. A Magyar Versmondók Egyesülete egyúttal Guinness rekordot próbál felállítani tíznapos, megállás nélküli versmondással. Párizsban eközben négy magyar színdarabot is bemutatnak. valamint koreográfusok és írók számára táncfilmes forgatókönyvírói pályázatot hirdet a JAK és az Értékmegőrző.
Művészeti Csoportok Kelet-Európában 1990-2000 között címmel konferenciát és kiállítást rendeznek a Birminghami Egyetemen október 9-től. A programok célja, hogy dialógust teremtsenek a kelet- és nyugat-európai országok között, hogy a résztvevők jobban megismerjék a diktatúrák alól felszabaduló országok képzőművészetében megjelenő politikai ellenállást.
A PIM különleges utazó kiállítása szeptember 5-én fogadta tízezredik látogatóját, a jubileumi Finnugor Írókonferenciára pedig szeptember 10-én kerül sor.
Nem kell heteket várniuk a Delta kópiáira a vidéki moziknak: szeptember 11-én Mundruczó Kornél Cannes-ban is díjazott filmje 17 városban debütál egyszerre. A filmben, mely Cannes-ból a Filmkritikusok Díjával tért haza, Lajkó Félix játszik és zenél. A filmbeli ház építésénél 5-én este Forgách András mond beszédet.
Ha eddig a metroszexuális kifejezésről vagy a Budapestet bénító felszíni útlezárásokról jutott csak eszünkbe a közlekedési eszköz, akkor nem fogunk túl gyakran összetalálkozni a nagy Nyugatos szerzőkkel mostantól sem, de ha mindennapjaink egy részét rendszerint a föld alatt, e járművek gyomrában töltjük, decemberig előbb-utóbb ránk mosolyoghat Ady Endre, vagy a képen látható Szép Ernő is.
A tárlat egyrészt elemzi a fluxus hálózatán belül a nyugati és a keleti országokban élő művészek különféle megközelítéseit, másrészt dokumentálja azokat az országhatárokon átnyúló, intenzív kelet-nyugati kapcsolatokat, amelyek amerikai, nyugat-európai, ázsiai művészek, valamint közép-kelet európai kollégáik között jöttek létre 1962-től 1989-ig. Számos olyan műalkotást is bemutat, amelyeket a fluxus inspirált.
A Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvszalon idén hatodik alkalommal rendezi meg 2008. szeptember 5–7. között a Szentháromság téren a Magyar Könyv és a Magyar Nyelv Ünnepe a Budai Várban című programsorozatot. Szeptember első napjaiban a Szentháromság téren a Biblia, Mátyás király és a reneszánsz, továbbá a Nyugat folyóirat ünnepeire kerül sor.
A francia irodalom vásott kölyke, Michel Houellebecq Egy sziget lehetősége című könyve 2006 óta magyarul is olvasható – a regényből az író rendezett filmváltozatot, melyet az idei Locarnói Filmfesztiválon mutattak be – kisebb sikerrel, mint amilyet a szerző íróként arathatott volna egy újabb regénnyel.
Az idei Frankfurti Könyvvásár megnyitóját október 14-én tartják, a szakma 15-e és 19-e között, a közönség 18-19-én látogathatja. A díszvendég Törökország 265 rendezvénnyel készül a vásárra.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az 5.0 számú csarnok földszintjén, a szokásos helyen, az egyik főbejárattal szemben, a C 902-es helyrajzi számon állítja fel a 120 m2 alapterületű magyar nemzeti standot.
1968 a polgárjogi mozgalmak egyik legendás állomása. Ezzel az időszakkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik június 20-án délelőttől a Gödör Klub, ahol beszélgetések, filmvetítések, koncertek, vetélkedők várják az érdeklődőket.
Június 5-én nyílik a 79. Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren – ennek kapcsán tartott június 2-án délelőtt sajtótájékoztatót a programot szervező MKKE, s mondta el Tarján Tamás, mit gondol az idei könyvtermésről.
Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő ünnepi köszöntőjével nyílik az idei Könyvhét a Vörösmarty téren, mely az idén is fő helyszíne lesz 2008. június 5 – 9-e között a 79. Ünnepi Könyvhétnek és 7. Gyermekkönyvnapoknak. Az Írók Boltja Könyvhetét Csuhai István nyitja meg június 5-én öttől. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a Magyar Rádió Zrt. Kulturális Szerkesztősége közös műsorral jelentkezik a téren két színpadon is, melyeken reggeltől estig várják a közönséget.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert irodalomórával egybekötött temetői sétára invitálja az iskolákat a Nyugat-évforduló kapcsán. A temetőben huszonegy ismert Nyugatos szerző síremlékét tekinthetik meg a diákok.
A Költészet Napján a rendezvényeknek se szeri, se száma: most néhány izgalmas akcióra és programra irányítjuk még olvasóink figyelmét: Leányfalun és Pesten is plakátok kerültek az utcákra, a József Attilától vett idézetekkel a várost beborító JAMC kiállítása ma nyílik és a holnap a Budapesti kamaraszínházba látogatók sem maradnak költemények nélkül.
Április 11-e, József Attila születésnapja 1963 óta a Költészet Napja. E napon és környékén szinte minden rendezvényhelyszínen a költészeté a főszerep: cikkünkben néhányat ajánlunk a Költészet Napján tartott programok közül.
Salman Rushdie új regénye a The Enchantress of Florence (A firenzei varázslónő) kapcsán a Guardianben olvasható interjú a világhírű szerzővel. Az új regényt röviden a női szépség kreatív és egyben pusztító erejéhez intézett himnuszként aposztrofálják. Az interjúban Rushdie először beszél negyedik feleségétől, Padma Lakshmi modelltől való válásáról és arról, hogy ez milyen személyes és írói válságot okozott a számára.
A stuttgarti magyar intézet története legmozgalmasabb éjjelére készül ezen a hétvégén: az április 5.-én este 7 órától másnap hajnali kettőig tartó, évről évre megrendezett Lange Nacht der Museen (Múzeumok hosszú éjszakája) című rendezvénysorozaton egyszerre két fronton kínál gazdag programot. A házban szervezett rendezvénysorozat mellett ugyanis az idén – a francia főkonzulátussal közösen – a magyar intézet kapott felkérést a stuttgarti főpályaudvaron zajló nagyszabású kulturális események megtervezésére és lebonyolítására.
2008. március 27-én csütörtökön délután ötkor nyílik meg a 100 éves a Nyugat kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállítás 2008. március 28-tól december 31-ig látogatható. A megnyitón Poszler György irodalomtörténész beszél, bevezetőt mond Harsányi László az NKA elnöke.
Hazánkban még szinte ismeretlen a slam költészet, de ha a Slam Poetry Budapest blog létrehozóin múlik, akkor ez nem lesz sokáig így. A cél az, hogy létrejöjjön egy olyan bázis, ahol a slam kedvelői és művelői közösen alakíthaják ki a műfaj magyar nyelvű kereteit.
A Néprajzi Múzeum Aulájában (Bp., V. Kossuth Lajos tér 12.) adták át 2007. január 22-én kedden 11 órától a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott elismeréseket. Márai Sándor-díjban Bogdán László, Darvasi László és Petőcz András részesült.
A 2008. január 15-én a V.A.M. Design Centerben rajtoló Nyugat-emlékév nyitányaként az egykori és mai mecenatúráról várta beszélgetésre a szerkesztőket, tanárokat, alkotókat és az irodalmi szcéna más döntéshozóit a Petőfi Irodalmi Múzeumba a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) január 14-én.
Folytatódik a Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában sorozat: legközelebb január 18-án találkozhat vele a közönség. Este héttől Alföldi Róbert Haraszty István (Édeske) szobrászt és Petőcz András írót kérdezgeti majd, a zenéről Dés András (ütőhangszerek) és Fekete-Kovács Kornél (trombita, szárnykürt) gondoskodnak. Az ötletgazda és sorozatszerkesztő Eszéki Erzsébet.
Kilencvenhét éves korában a nyugat-franciaországi Saint-Lorent-le-Vieil városában meghalt Julien Gracq francia író, akit hazájában az egyik legnagyobb írónak tartottak annak ellenére, hogy mindig szűk körű közönségnek szóltak a művei.
További találatok
