hirdetés

Keresési eredmény a(z) „szirák péter” címkére

Keresési találatok a(z) Hírek kategóriában

ott jártunk

A trauma-egzisztenciától az oktatási gyakorlatig

Október 13-án Kertész Imre-emlékülést tartottak a veszprémi Pannon egyetemen. A három plenáris előadást és két kerekasztal-beszélgetést magába foglaló konferenciáról olvashatják helyszíni szemlénket. 

Interjú

Szirák Péter: "Van még tovább"

Az egyetemen és a Stúdióban felbukkanó fiatal költők, írók és értekezők igényességét, szorgalmát és kitartását látva mindig egy kicsit megnyugszom. Van még tovább. − Interjú Szirák Péterrel, az Alföld újonnan megválasztott főszerkesztőjével.

HÍR

Szirák Péter irodalomtörténész a 2014-es Balassa Péter-díjas

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, a magyar kultúra napján rendezett díjátadó ünnepségen a Nemzeti Színházban Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség díjat adott át.

OTT JÁRTUNK

Kánonkerengő

Idén november 9. és 11. között rendezték meg a Debreceni Irodalmi Napokat, melyen a tudományos folyóiratok fórumbeszélgetésén túl szó esett az irodalomtörténet-írás esélyeiről, sor került a 75 éves Buda Ferenc köszöntésére és az Alföld-díjak átadására is. A díjat ebben az évben Bacsó Béla, Grendel Lajos és portálunk főszerkesztője, Keresztury Tibor nyerte el. - Pozderka Judit járt a helyszínen.

Könyvhét - Debrecen

Muszáj ennyit képzelegni?

A Piac utca szegletében, az elmélyülten olvasó Szabó Lőrinc szobra körül jellemzően nem kiadók, hanem a helyi kereskedések, antikváriumok meg az Alföldi Nyomda szoktak sárga-kék sátrat verni, még van belőlük egy tucatnyi. A nyitó alkalomra novellisztikus élményeit közönségével megosztó Bereményi Géza azt kérdi: muszáj nekünk ennyit képzelegni? - Pozderka Judit tudósít Debrecenből és Balatonfüredről.

Prózafordulat

A hazai irodalomkritikában már jóval az ezredforduló előtt közmegegyezés uralkodott arról, hogy a Bevezetés a szépirodalomba és az Emlékiratok könyve nemcsak kiemelkedő jelentőségű művek, hanem egy prózatörténeti korszakváltás dokumentumai is.

Debreceni jeladás

Ha irodalmi lapokat kell felsorolni, hamar elhangzik a neve. Az Alföld 2008. januári számában olvasható Halász László Caesar hazudjon-e? című tanulmánya történetírás és regényirodalom alcímmel. Folytatódik Vajda Mihály sorozata, a Szókratészi huzatban, de itt olvasható Horváth Elemér versciklusa is --, s persze még rengeteg izgalmas írás, azonban jó okunk volt rá, hogy e hármat emeljük ki: e három részletet olvashatják el a la januári számából cikkünkben.

A messziről érkezett ember

A decemberi Alföldben interjú olvasható Németh Zoltánnal, akinek Parti Nagy Lajos-monográfiáját L. Varga Péter recenzálja, Németh Zoltán pedig Szécsi Noémi regényéről írt bírálatot.

Szemléletek avagy a tengeri sün

A debreceni Alföld folyóirat olvasásmódok és irodalomszemléletek jellegzetességeiről közöl tanulmányokat szépirodalmi és bírálati rovatai mellett a novemberi számban.

Mítoszok mítosza

Szépirodalmi fronton az októberi Alföldben többek között Juhász Ferenc, Esterházy Péter, Kovács András Ferenc, Ferdinándy György és Schein Gábor művei olvashatóak és számottevő tanulmány található a mítoszok tárgykörében.

Irodalom és gasztronómia

Valamit kifőztek Debrecenben – vagy kisütöttek. Mindenesetre az Alföld folyóirat szeptemberi számát az irodalom és a gasztronómia kapcsolatának szentelték. A konyhában Esterházy Péter, Tandori Dezső, Spiró György, Kőrösi Zoltán mellett Váncsa István, Tarján Tamás, Kántor Lajos is mesteri módon keverte az ízeket. Á La Carte.

Embertáncoltató

A debreceni folyóirat augusztusi számában folytatódik Spiró György Hamvas-átirata. Eisemann György Arany romantikátlanító eljárásairól, Bényei Péter Kemény Zsigmond regényeinek tragikumáról értekezik.

Futball, metafikció, nyelvjáték

Az Alföld folyóirat júliusi számában Örkény, Tar Sándor és Esterházy Péter írásművészetéről olvashatunk tanulmányokat.

Az a szerencsétlen Micimackó

A debreceni folyóirat júniusi számában Micimackóról és adaptációiról olvashatunk versek és szépprózák társaságában.

Kultuszok kultusza

A kultikus irodalmi hagyományok rituáléiról olvashatunk a májusi Alföldben többek között Németh László és Füst Milán kapcsán.

Intermediális olvasatok

Áprilisi számában az Alföld tanulmányai az irodalom intermedialitásának lehetőségeit pásztázzák, illetve a pszichoanalízis kutató tekintete mellett a szó értelemképzését lírai szövegeken.

1956 és A rézfaszú bagó

Az Alföld márciusi száma több tanulmányt is közöl a Debrecenei Irodalmi Napok 1956-ra emlékező konferenciájának anyagából. Emellett Darvasi László, Jász Attila, Lovas Ildikó és Háy János regényeiből közöl részleteket.

Virágzabálók és Doktor urak

A debreceni Alföld jócskán túl a félévszázados évfordulón, hagyományos folyóirat-szerkezetében közli a kurrens szépirodalomi, kritikai írásokat s tanulmányokat, interjúkat. A februári számot Baráth Pál rajzai illusztrálják. Grecsó Krisztián szerzőként regényrészlettel, beszélgetőtársként interjúval, könyve révén kritika tárgyaként szerepel e számban.

Tapasztalatcsere. Esszék és tanulmányok Bodor Ádámról

De vigyázat! Az útjelzések bizony csalhatnak! Hiába válogatták össze szerkesztők a kartográfusok nemes csapatát Balassa Pétertől Margócsy Istvánon és Szirák Péteren át Angyalosi Gergyelyig, hiába gyűltek össze ifjú térképészek, hogy felülvizsgálják a mesterek munkáit, hozzáadva a saját perspektívájukat: az útnak nekivágni így is nagy kihívás.

Történelem, kultúra, medialitás

 A kötet az irodalomtörténet-írás, valamint a kultúra- és médiatudomány lehetséges összefüggésrendszerét vizsgáló kutatócsoport tanulmányait tartalmazza. A szerzők e Magyarországon még kevéssé ismert kérdéskörben a problémák előzetes, a későbbi rendszeres kutatásokat megalapozó feltárására törekedtek, abban a reményben, hogy a különböző diszciplínák (irodalom, történettudomány, művészetelmélet, médiatörténet, kultúratudomány, pszichoanalízis stb.) területeit érintve, vizsgálódásaik egy szélesebb antropológiai érdeklődés részévé válnak.

A holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság

A holokauszt olyan történeti esemény, amely magába sűríti a történelmi tudat mibenlétének, az emlékezés lehetőségének és készségének, a közvetíthetetlenség tapasztalatának, a felejtés szükségszerűségének kérdéseit. Az emlékezés és az emlékállítás, a megértés és megértetés önmaga lehetetlenségével néz itt szembe. A holokauszt-diskurzust mégoly eltérő távlatokból vizsgáló értekezések közös, vissza-visszatérő, nem egyszer kiinduló hivatkozása a híres adornói intelem, amely a huszadik század második felének meghatározó citátumává vált, gondolhatunk itt akár a bölcselet, akár a történetírás, az esztétika vagy a művészettudomány legkülönbözőbb területeire.

Szilasi szerint

Publikációk

Októberi szerintem

…azonnal rávetettem magam az enyéimre, egyetlen hatalmas ugrással földre vittem mindhármukat, saját testemmel borítottam be életfontosságú szerveiket, bár itt-ott azért kilógott ez-az, s közben, teli torokból és folyamatosan azt üvöltöttem, hogy teljesfedezés.

könyv

Cseretapasztalat

…a valódi tapasztalás a csere folyamatára vonatkozik; nem egyszerűen adunk és kapunk valamit, hanem ennek a mikéntje lesz érdekes, és az, hogy mindez hogyan hat ránk, mennyire változunk meg általa, mit veszítünk el – vajon meg akarjuk-e, vagy meg tudjuk-e tartani korábbi önmagunkat.

Oktató

A nagyratörő

Legtöbb kritikusa és elemzője kiemeli, hogy Márton László sokoldalú, termékeny és tudatos szerző. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy Tandori után ő az új magyar irodalom legsokoldalúbb, legtermékenyebb és leginkább tudatos alkotója. Sokoldalú, mivel az irodalom mindhárom műnemében: az epika, a líra és a dráma területén is alkot – ahogy Balassa Péter megjegyezte, Márton “tehetségének kivételessége részben all-round jellegében”, azaz sokoldalúságában áll.

Kritika

Kertész Imre: Sorstalanság

"Kertész.... nem az elveszett kultúrát siratja, mely Közép-Európában újjászülhetetlenül sírba szállt. Nézőpontja, narratívája más: a civilizáció bukását látja és láttatja ma is, akár Koszovóról, akár a Pest utcáit olykor bemocskoló bakancstalpak csattogásáról szól, vagy a hétköznapi agresszió más, riasztó jelenségeit rögzíti. A zsidó nép, egy létforma és gondolkodásmód elpusztítása s a civilizáció csődje ugyanannak a történetnek két, egymással összefüggő olvasata.” (Szombat) Kertész Imre Sorstalanság című regényét ajánljuk.

könyv

Az első Kertész-kalauz

Megjelent az első Kertész-monográfia - ez önmagában ok az ünneplésre, még mielőtt kinyitnánk a kötetet. Kertész nem sokkal e monográfia előtt kapta meg a Nobel-díjat - ez némi gyanakvásra késztethetne, ám ha csak belepillantunk a könyvbe, látható, hogy igen alapos, átgondolt, nyilván régóta készülő munkával van dolgunk, nem a nagy esemény "meglovagolásáról", nem alkalmi, összecsapott, protokolláris szövegről. S ha végül el is olvassuk a művet (vagy legalább bele-beleolvasunk kedvenc Kertész-műveink értelmezésébe), egyértelműen megállapítható: kiváló, színvonalas, sok-sok évre mértékadó Kertész-értelmezést kaptunk Szirák Pétertől, aki sok tekintetben az úttörés munkáját is vállalta.
     

Szilasi szerint

2003. május

A május hónap legjobb beszélgetése, s egyben alighanem legjobb írása is, Parti Nagy Lajos Tolnai Ottóval készített életút-interjújának A 13-as mikrofon című részlete a Jelenkorban (készült Palicson 1998. március 24 és 30. között, kötetben a Kalligramnál jelenik meg, idén ősszel, már csak kb. százharmincat kell aludni). Húsz, iszonyatosan tömör oldal, az egyik legjobb beszéltető beszélteti az egyik legjobb beszélőt, s benne nagyjából minden, amit az irodalmi szöveg hálózatosságáról, hyper-text jellegéről manapság tudni lehet. Legyen példánk a fehér szín. Sziksó. Angóranyúl. Selyemgubó. Szalicil. Gipsz. Tengeri só. "A koperi sópárlók, Istenem!"

Szilasi szerint

Szilasi szerint - Szeptemberi mustra

Abban a pillanatnyi, erős pánikban, ami akkor fogott el, amikor (meglehet: hamis) hírét vettem, hogy széles Európában nálunk a legmagasabb az egy olvasóra eső irodalmi lapok száma, vagyishogy (s az összefüggés, bár meglehet, így is hamis, e megközelítésben talán még figyelemreméltóbb) nálunk a legalacsonyabb tehát az egy irodalmi lapra eső olvasók száma, nos, abban a valóban csupán pillanatnyi, de tényleg meglehetősen durva pánikban úgy döntöttem: radikálisan leszűkítem a folyamatosan követendő kánont. - Szilasi szerint.

 

 

Szilasi szerint

Februári mustra

Credo Elvem vivere. A február sötét hónap. Felettébb alkalmas a depresszióra. Mivel azonban a depresszió tulajdonképpen csupán súlyos interpretációs gyengeség (a szellem jelentés- és értelemtulajdonító erőinek valamiféle kóros gátoltsága), talán megelőzhetjük, ha az év e veszélyes szakaszában poézist keresünk ott is, ahol máskor nem szoktunk.

könyv

Tétovább, csendesebb

A Nobel-díjas Kertész Imre új regényének megjelenését általános érdeklődés övezi. A tavaly október óta fokozottan kíváncsivá vált művelt közönség figyelmével eddig elsősorban és méltán a Sorstalanságot tüntette ki, mint az életmű leghatásosabb - és egyben legtalányosabb - alkotását. A Köves Gyuri történetét közreadó könyv gondos munkálkodás után idestova harminc éve készült el, de aktualitásából, újraolvashatóságából mit sem veszített. A rendszeresebb, s tán elmélyültebb Kertész-olvasók az első fontos regény mellett régóta nagy becsben tartják az író második fénykorának alkotásait, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megjelent regényeket, elbeszéléseket és naplófeljegyzéseket is, A kudarctól Az angol lobogón át a Gályanaplóig.

Kritika

Vári György Kertész-monográfiájáról

Vári György Sorstalanság-elemzése olyan lényeges kérdések köré szerveződik, és annyira szövegközelien van tárgyalva, amitől a regény megnyílik, az olvasó újabb dolgokat ismer fel, nincs arra kényszerítve, hogy pusztán csodálja a monográfiaíró tájékozottságát.

Kritika

Az év könyve - 2003

Heidegger, a postahivatalnok? Sánta kutya? Összegyűjtött szerelmeim? A szabadság nehéz mámora? A gömb alakú torony? Félelem és reszketés Nagyhályogon? Melyik volt az év legjobb könyve? Az év meglepetése? Az év csalódása? Mit termelt a magyar író 2003-ban? Döntsön a köz. Szavazzon Acsaitól Zekéig!
Segítségképp közöljük a 2003-ban megjelent kötetek válogatott listáját.

A költészet napjait éljük...

A Palatinus Kiadó az idei Könyvfesztiválra Háy János gyűjteményes verseskönyvével, G. István László Homokfúga című kötetével és egy Használati utasítás című, huszonhat szerzőt felvonultató antológiával lépett a közönség elé. Helyzetükről és terveikről kérdeztük a kiadó főszerkesztőjét, Reményi József Tamást. 

Helyszíni szemle

Arról, ami van

Akik provokatív kérdésekre és élesen ütköző álláspontokra vágytak, jól tették, ha nem mulasztották el a minden év novemberében megrendezésre kerülő Debreceni Irodalmi Napokat. A kétnapos tanácskozás Van-e a posztmodern? címen a sokat vitatott korstílus elméleti és műfaji kérdéseiről, az irodalom és a társművészetek jellegzetességeiről, vagyis az irodalmon túl művészeti (művelődéstörténeti, szociológiai) kérdésekről folyt.

Helyszíni szemle

Kertész Imre fogadtatása

Egy kies tavaszi délutánon, vakmerő módon a Könyvfesztivál második napján, kis számú érdeklődő előtt zajlott a Műcsarnokban a Budapesti Könyvszemle estje, amelynek Vári György tanulmánya kapcsán Kertész Imre életművének fogadtatása volt a témája.

Helyszíni szemle

"A pesszimizmus: bátorság"

Ha tekintetbe vesszük, hogy a Nobel-díj átadását közvetítő Magyar Televízió hivatalos tolmácsa sem ismerte a frissiben kitüntetett magyar író munkásságát, és képtelen volt a művek címét megfejteni, éppen ideje, hogy Kertész Imre életművével foglalkozó kötetet vehessenek kezükbe az olvasók. Bár a Kalligram Könyvkiadó Tegnap és Ma sorozatában megjelent könyv nem életrajzközpontú bulvármű, az irodalom iránt komolyabban érdeklődők haszonnal forgathatják.

Bibliográfia

Garaczi László megjelent kötetei és válogatott kritikák

Garaczi László 1956-ban született. Olvasóink az alábbiakban eddig megjelent köteteit, játszott színdarabjait, valamint a köteteiről megjelent kritikák válogatott listáját találhatják meg.

A litera hangja

Vihar az irodalmi biliben

Itt és most tárgyszerűek és kronologikusak leszünk. A Kertész-beszéd és annak közlésével kapcsolatos tarajos hullámokról szól e leírás.

Helyszíni szemle

Antropológia és irodalom

Egy interdiszciplinárisnak meghirdetett konferencia, amely az irodalomtudomány és az antropológia aktív művelői, elismert szakemberei által tett kísérletet a két tudományág közelebb hozására és sajátos (bár egymástól nem túl távol álló) fogalomrendszerük összehangolására.

Helyszíni szemle

Összességében

A Szextett kritikai rendezvénysorozat, mely a József Attila Kör és a Műcsarnok közös szervezésében zajlott 2001-től 2004-ig, egy időre elbúcsúzott közönségétől. Nagy Gabriella, a rendezvény szervezője elmondta, úgy érzik, hogy mint mindennek, ennek a sorozatnak is szüksége van a megújulásra. Remélik, hogy később talán újraindíthatják, de mindenképpen változtatni akarnak rajta némely tekintetben: hogy ez a némely tekintetben mit takar, arra nem tért ki.

Visszaszámolás

Kertész Imre tizenegy hónappal azután, hogy a Svéd Királyi Akadémia neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat, újabb regényt írt, a Felszámolást, melynek közönségbemutatója szeptember tizedikén este hét órától lesz a Radnóti Színházban. A regényt a korábban trilógiaként emlegetett regények negyedik részeként aposztrofálják a kötet előzetesei. A Felszámolás délelőtti sajtóbemutatóján a litera is jelen lesz. Az alábbi írás a Nobel-díj sajtóvisszhangjának szubjektív szempontrendszer alapján elvégzett feldolgozása.

Helyszíni szemle

Napló

A JAK-tábor több mint tízéves hagyománya, hogy két felkért író - akinek a kilétét a tábor végéig homály fedi - a táborban zajló eseményekről naplót ír. Az utolsó napig, aki kitalálja, kik azok a rejtekezést, álcázást tökélyre fejlesztő írók, akik miközben mindenhol jelen vannak, suttyomban lejegyzik megfigyeléseiket: visszanyerik a tábor díját. Naplóíró volt többek között Garaczi László, Németh Gábor, Szilasi László, Zeke Gyula, Csuhai István, Gács Anna, Grecsó Krisztián, Jász Attila és például Láng Zsolt is. Idén Selyem Zsuzsa és Peer Krisztián írta a naplót.

Helyszíni szemle

"...de azért jobb, ha tudjátok..."

Művészet és hatalom - A Kádár-korszak művészete címmel rendezte meg idén új helyszínen a József Attila Kör a tanulmányi napokat. A Petőfi Irodalmi Múzeumban húsz-huszonöt hallgató nézett szembe a múlttal és az előadókkal, de ez a családias hangulat előnyére vált a konferenciának, melynek előadásait remélhetőleg publikálja majd a fiatal írók köre.

Helyszíni szemle

Lázadó kamasz?

Tizenöt éves a József Attila Kör. Az alkalom kínálta magát: megünnepelni a születésnapot, kiosztani a megpályázott és elnyert támogatásból létrehozott JAK-díjat, s fellelkesíteni a JAK-tagokat, hátha nagyobb számban jelennek meg a legközelebbi közgyűlésen. Hiszen érdekes témákról kell majd szót ejteni április 8-án, többek között az Irodalmi Kerekasztal további munkájával kapcsolatban is.
További találatok